2021. január 21., csütörtök

Középpontban a Trianoni békeszerződés

Megjelent a Bácsország legújabb száma

Megjelent a Bácsország folyóirat idei második száma. A legújabb lapszám központi témája a Trianoni békeszerződés és az ehhez kapcsolódó események. Németh Ferenc a Trianon visszhangja Vajdaságban című munkájában a nagybecskereki Torontál és a szabadkai Bácskai Hírlap híreinek tükrében vizsgálja az akkori eseményeket. A. Sajti Enikő ,,Ahol egy szerb található, ott van Szerbia” című tanulmánya a szerb fél oldaláról közelíti meg a Trianoni békediktátumhoz kapcsolódó eseményéket, középpontba helyezve Nikola Pašić szerepét.

Papp Árpád a többi között a zombori ,,Rousseau”, vagyis Radivoje Simonović határkijelöléssel kapcsolatos javaslatait is ismerteti. Balahó Zoltán munkájában egy autogramgyűjteményt ismerhetünk meg, amelyet a párizsi magyar békedelegáció tagjai láttak el kézjegyükkel. Hornyák Árpád írásában a délszláv csapatok által megszállt területek kiürítéséről olvashatunk. Fábián Borbála tanulmányának témája Csonka Bács-Bodrog vármegye és Új-Szabadka 1921 után. Vass Géza a Szabadka Trianon utáni politikai életét járja körül munkájában. Tari László Zenta sorsfordítói éveiről ír, vagyis az 1919 és 1921 közötti időszakról. Emellett a legújabb Bácsország közli Schäffer Mihály (1878–1963), a Szabadka városi magyar főgimnázium egykori tanárának írását, amelyben az 1918 és 1921 közötti időszakra emlékezik. Németh Ferenc egy másik írását is olvashatjuk a folyóiratban, amelyből kiderül, miért kellett kényszerútlevéllel elhagyniuk Nagybecskereket a piarista főgimnázium tanárainak. Gerlovics Szilveszter ismertetőjében trianoni képeslapokat mutat be. Bada Zoltán munkájában a többi között arról számol be, hogy milyen mértékben foglalkoztak a történészek és a kutatók a Trianoni békediktátummal az idők során. Heverdle Péterné Köncse Kriszta arról ír, hogy miként dolgozták fel Trianon tragédiáját az akkori zeneművekben. Balahó Zoltán a Védő Ligák Szövetsége által meghirdetett ima és jelmondat pályázatról írt. Sarlós István tanulmányában Lord Rothermere cikkének visszhangjáról, valamint az ehhez fűződő botrányról is olvashatunk. Káich Katalin a művelődési hagyományok és a színház nemzetmegtartó erejéről értekezik. Molnár Sándor Károly írásában megismerhetjük Arany Dénes nágócsi, sepsei és decsi lelkipásztor életútját. Csúszó Dezső Bajmok út menti keresztjeit, vallási szobrait és kálváriáját mutatja be. Valastyán Balázs munkájában a Délvidéki Földbirtokpolitikai Kirendeltség iratanyagát dolgozza fel, vagyis a birtokviszonyok 1941-es felméréséről és azok felhasználási javaslatairól szóló dokumentumokat. Kálmán Peregrin a Tito-rendszer egyházellenességéről ír, Forró Lajos pedig a partizánmegtorlások egyházi áldozatait mutatja be. Szlávics Károly munkájából megtudhatjuk, hogy milyen alföldi borok szerepeltek az 1896-os millenniumi kiállításon. Bencsik István írásában arról olvashatunk, hogy miként kerültek Speciális Természeti Rezervátum státust jelentő védelem alá a Szelevényi puszták. A Könyvespolc rovatban a Trianoni békediktátummal kapcsolatos kiadványokat mutatnak be. A köteteket Baráth Katalin, Fábián Borbála, Németh Ferenc és Szőke Anna ismertették. A Kulturális örökségünk rovatban Mirjana Sladić Todorov és Szilágyi Mária a nagybecskereki Vármegyeházáról, Raj Rozália és Nagy István pedig a doroszlói kegyhelyről írnak.