2021. május 16., vasárnap

Kilenc lelőhely két hónap alatt

Szabadkán kiállítás nyílt az észak-bácskai régészeti ásatások eredményeiről

Tavaly októberben és novemberben régészeti mentőásatások folytak a bolgár és a magyar határ között húzódó földgázvezeték nyomvonalán. Magyarkanizsa, Zenta és Ada község területén kilenc helyszínen – a többi között Adán, Moholon, Martonoson, Horgoson, Felsőhegyen, Magyarkanizsán és Oromhegyesen – tártak fel lelőhelyeket. A projektum a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet irányításával valósult meg. A régészeti ásatások anyagából egy kiállítás készült, amely pénteken nyílt meg a szabadkai Kortárs Galériában. A kiállítást Kern Imre, Szabadka város alpolgármestere, dr. Silling Léda, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója, valamint dr. Neda Mirković-Marić régész, az ásatások vezetője és a kiállítás szerzője nyitották meg.

Dr. Silling Léda, Kern Imre és dr. Neda Mirković-Marić (Fotó: Gergely Árpád)
Dr. Silling Léda, Kern Imre és dr. Neda Mirković-Marić (Fotó: Gergely Árpád)

Silling Léda elmondta, hogy az anyag legnagyobb része még feldolgozásra vár.

– Köszönöm a kollégák munkáját, akik lehetővé tették, hogy ez a régészeti anyag, amelyet a gázvezeték kilenc lelőhelyén tártak fel, részben fotó, részben tárgy formájában bemutatásra kerüljön. Ez még csak kis része a feldolgozásnak, még nagy munka vár ránk. Köszönöm Neda Mirković-Marić régész munkáját, akik végig koordinálta és felügyelte az ásatásokat – emelte ki az intézet igazgatónője.

Kern Imre szerint jó, hogy Szabadka adhat helyet ennek a kiállításnak, attól eltekintve, hogy nem a város területén történtek ezek az ásatások.

– A következő nagyberuházás, Szabadka területén a Belgrád–Budapest gyorsvasút építése szintén komoly feladatok ró majd a régészekre, hiszen számos területen kell feltárni majd a leendő gyorsvasút alatt elterülő lelőhelyeket. Helyet kell adnunk ezeknek az eredményeknek a bemutatására, hiszen Szabadka az észak-bácskai körzet központja, és ezek a feltárások is ennek területén valósultak meg nagyon rövid idő alatt. Reményeim szerint az elkövetkező időszakban is lesz mit bemutatni a nagyközönségnek – emelte ki beszédében Kern Imre.

Neda Mirković-Marić elmondta, hogy amikor megtudta, hogy kilenc régészeti ásatást kell koordinálni egy időben ilyen rövid idő alatt, azt gondolta, hogy mindezt lehetetlen véghezvinni.

Középkori leletek Zenta község területéről (Fotó: Gergely Árpád)
Középkori leletek Zenta község területéről (Fotó: Gergely Árpád)

– Az ásatásokon 50 régész, egyetemi hallgató és szakmunkatárs dolgozott. Magyarkanizsa község területén négy, Zenta községben két és Ada községben pedig három lelőhelyet tártunk fel. Átadtuk a szükséges dokumentációt az illetékes minisztériumnak, nagyjából feldolgoztuk a leleteket és elküldtük őket konzerválásra. Megérkeztek az első vizsgálatok eredményei, vagyis a leletek paleobotanikai elemzése és datálása. A kiállítás eredetileg a Szerb Régészegyesület éves találkozójának és konferenciájának kísérőrendezvénye lett volna, amelynek házigazdája a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet lett volna. Sajnos a konferencia a járványügyi helyzet miatt a virtuális térben valósul meg. A teljes kiállítás anyaga is virtuálisan lesz elérhető – tudtuk meg Neda Mirković-Marićtól a megnyitón. Mint hozzátette, a kilenc lelőhelyen különféle korokból származó települések maradványaira bukkantak. A legrégebbi település a kőkorszakra, a „legújabb” pedig a középkorra datálható. Ezenkívül házak, vermek, kályhák maradványait, valamint néhány csontváz is előkerült a föld alól. Néhány lelőhelyen szeretnék folytatni az ásatásokat, például a felsőhegyi Templom-hegyen, hiszen úgy gondolják, hogy van még bőven feltárni való.