Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Kuruc századosból francia marsall

Bercsényi László – a meg nem alkuvó szabadságharcos

Homolya Ákos

2020. október 6., 13:16

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Bercsényi László szobra a Vay Ádám Múzeum parkjában áll (Fotó: www.kozterkep.hu)

Bercsényi László szobra a Vay Ádám Múzeum parkjában áll (Fotó: www.kozterkep.hu)

A Felvidéken, Eperjesen 1689. augusztus 3-án született gróf Bercsényi László, II. Rákóczi Ferenc testőrségének hadnagya, a kuruc tábornok, gróf Bercsényi Miklós egyetlen fia, aki kalandos életút révén XIV. Lajos (a Napkirály) udvarának magyar származású marsalljává vált.

Korán elveszítette anyját, Homonnai Drugeth Krisztinát, emiatt rokonoknál nevelkedett Galgócon, majd apja újabb házasságát követően Ungvárra költöztek, ahol gyakori vendégnek számított II. Rákóczi Ferenc. Amikor az idősebb Bercsényi a bécsújhelyi fogságából megszökött, és követte Rákóczit Lengyelországba, a fiút a bécsi hatóságok a kassai jezsuitákhoz adták.

1703-ban, a szabadságharc kitörésekor megszökött, majd elfogták, és hadifogolyként zárták be. Szabadulása után követte apja politikai nézeteit, és belépett a „nagyságos fejedelem” testőrségébe, először mint kornétás (zászlótartó, kürtös), majd mint vicehadnagy (alhadnagy). A sztrazsnicai csatában esett át a tűzkeresztségen, később pedig már hősként ünnepelték. A hagyomány szerint Rákóczi az életét is neki köszönhette az 1708-as trencséni csatában, ahol a kurucok vereséget szenvedtek a császári csapatoktól. Ez a vesztes ütközet már a kuruc mozgalom kifulladását jelezte előre.

1711 februárjában Rákóczival Lengyelországba ment, a fejedelem megbízásából tájékozódott a porosz udvar szándékairól. Rákóczi 1712-ben Franciaországba küldte, és ajánlatára XIV. Lajos a rangja megtartásával átvette Bercsényit, és egyik legelőkelőbb alakulatába, az I. „szürke” lovas-muskétás századba sorolta. Alig 24 évesen viceóbesteri (alezredesi) rangot kapott.

Hat év múlva, 1719-ben a francia–spanyol háborúban lett ezredes, megkapta az egyik legnagyobb francia kitüntetést, a Szent Lajos-rend lovagkeresztjét. Megjárta Rodostót is, majd az osztrák–török háborúban elszenvedett török vereség után visszatért francia földre. 1720-ban engedélyt kapott arra, hogy maga is huszárezredet verbuváljon nagyrészt törökországi magyar bujdosókból.

Ezrede első bevetésére az 1733–1735 közötti lengyel örökösödési háborúban került sor. 1738-ban XV. Lajos generálissá nevezte ki. 1741-ben az osztrák örökösödési háborúban ott volt Prága bevételénél, s a következő év augusztus 22-én sikeres kitörést intézett a várost körülfogó császári erők ellen. Prága kiürítése után ő fedezte az elvonuló francia hadsereg visszavonulását. 1746-ban, immáron altábornagyként az október 11-ei rocoux-i csatában ő állította meg a lovasság visszavonulását, és személyesen vezette győztes rohamra huszárait. Kimagasló katonai teljesítményéért 1758. március 15-én XV. Lajos Franciaország marsalljává nevezte ki, a Szent Lajos-rend parancsnoki keresztjével tüntette ki, ezáltal a huszárok főfelügyelője lett. Az uralkodónál oly nagy kegyben járt, hogy XV. Lajos engedélyezte számára a magyar huszártábornoki egyenruha viselését.

Bercsényi László a kuruc mozgalmak és a Rákóczi-szabadságharc hagyományának következetes őrzője és továbbéltetője volt. A meg nem alkuvó szabadságharcos soha nem tért vissza hazájába, és elutasította a szatmári megegyezés kompromisszumait. Következetes, hagyománytisztelő és családszerető ember volt. Luzancyban álló kastélya a magyar emigráció fontos központjává vált. A szigorú katonaember művelt és olvasott személyiségként is ismertté vált. Gazdag könyvtárában megtalálhatóak voltak a korabeli szépirodalmi, történelmi és hadtudományi művek legfontosabb példányai. Jó barátságot ápolt számos magyar, francia és lengyel főúrral, köztük Leszczyński Szaniszló egykori lengyel uralkodóval. Ugyanakkor kerülte az udvari intrikákat, és jobban érezte magát vidéki kastélyában, mint a versailles-i udvarban.

1778. január 9-én érte a halál a Párizs közelében fekvő Luzancyban. Az általa felállított, a nevét viselő huszárezred tulajdonjoga előbb két fiára, majd a francia forradalom után a népre szállt, és az 1. hadrendi számot kapta. A lovas fegyvernem megszűnése után az 1. francia ejtőernyős tarbes-i ezred vette fel Bercsényi László nevét, a dél-franciaországi Tarbes városában található Európa egyetlen huszármúzeuma is. Magyarországon a Magyar Honvédség szolnoki 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalja viseli a magyar–francia huszárparancsnok nevét, akinek szobra a vajai Vay Ádám Múzeum kertjében látható. Emlékét máig őrzi a francia Bercsényi László légi szállítási páncélos felderítő ezred.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége