A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Csütörtök esték – másképp című beszélgetős programsorozatának vendége ezúttal Kabók Erika, lapunk főszerkesztő-helyettese, újságírója, az MTVA és a Duna TV tudósítója volt. A pályája során Kabók Erika számos jelentős díjban részesült, egyebek közt Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben, idén pedig Szabadkán a Pro Urbe-díjat vehette át. Kabók Erikával a pályájáról, a szakmájáról és a közösségépítésről kolléganőnk, Gruik Zsuzsa újságíró beszélgetett. A műsor folyamán szó esett lapunk Hétvége mellékletéről is – amelynek Kabók Erika a szerkesztője – és az ebben megjelenő sorozatokról, amelyek különböző történelmi, helytörténeti, a vajdasági magyar identitással kapcsolatos témákat járnak körbe:
– Ha valamire büszke vagyok a pályámat illetően, akkor azok épp a sorozatok. Régóta foglalkozunk sorozatokkal, hiszen a napi hírek mellett olyan fontos, értékálló, alaposabban feldolgozott témák és történések is vannak, amelyek megérdemlik a nagyobb figyelmet. Emiatt indítottuk el a sorozatokat, amelyeknek megközelítőleg a feléből könyv is megjelent. Sorozatok készültek egyebek közt a tömegsírokról, a Goli otok túlélőiről, az ún. padlássöprésről, újabban pedig a szórványtelepülésekről. Emellett könyvet adtunk az 1956-os forradalom 60. évfordulójára, a határ menti menekülttáborok működéséről. Jelenleg a Trianon centenáriumra készítünk egy könyvet. A megítélésem szerint ez is nagyon érdekes lesz. A könyv egyik fejezete arról szól majd, hogy mi történt azon a napon, amikor a szerb hadsereg bevonult Szabadkára, Zomborba, Nagybecskerekre és Óbecsére..., valamint mi történt az utána következő napokban. Szemtanuk már nem mesélhetnek, hiszen elmúlt száz év, a történelmi forrásokon, a sajtó és levéltári kutatásokon alapulnak ezek az írások, de épp azt látom nagy előnyének, hogy ezek egy helyen, egybegyűjtve jelennek meg. A készülő könyv egyik fejezete a szoborrombolásokról szól, az impériumváltást követően ugyanis az új hatalom igyekezett minden magyar jellegű szobrot eltüntetni a közterekről – tudtuk meg egyebek közt Kabók Erikától, aki a Vajdaság idegenforgalmi értékeire összpontosító sorozatról is szólt.
– Ezt a járvány hívta életre, nem lehetett távolabb utazni, de egyébként is a meggyőződésem, hogy Vajdaságban rengeteg szépség van. Az jutott eszembe, hogy mutassuk be az olvasóknak, hogy akár egy napos kirándulás alkalmával milyen látnivalókkal találkozhatunk vagy hol érdemes a helyiek szerint jókat enni – hallottuk Kabók Erikától.
A beszélgetés során szó esett a nyomtatott sajtóról is:
– Megfogni egy könyvet és nyomtatott újságot, egészen más, mint képernyőn olvasni. A Magyar Szóban nagy a felelősségünk, hogy életben tartsuk a lapot. Ez politikai kérdés, szerzett jog, hiszen mi vagyunk az egyetlen kisebbség ebben az országban, amelynek napilapja van. Ezt a lehetőséget megkaptuk 76 évvel ezelőtt és ezzel éltek az elődeink – mondta Kabók Erika.
Az est további részében megtudhattuk hogyan kezdeményezte és vitte véghez Kabók Erika Borban a Radnóti-szobor újra felállítását, emellett érdekes történeteket hallhattunk az újságírás kihívásairól is, például mi történik, ha a hangrögzítő készülékkel a legrosszabbkor nem boldogulunk, vagy lehet-e a napi újságírást összeegyeztetni a családdal, a gyerekneveléssel.
Kabók Erikától azt is megtudhattuk, hogy mit szeretne még végrehajtani:
– Legutóbb, amikor Borban jártam, felfedeztem egy olyan kriptát a temetőben, ahol 47 névtelen magyar nyugszik, mindenképpen vissza kellene térni Borba, mert ott még sok minden van, ami Radnótival kapcsolatos – hallottuk Kabók Erikától.
