Kedves Pósa Atya!
Mi igazából ismerjük is egymást, egy-két régebbi előadásán már részt vettem, nagyon szépek voltak. Most teljesen elkeseredtem. Eddig mindig Istenbe kapaszkodtam, most mégsem látom, mi a célja ezzel a vírussal. Idős vagyok, félek. A gyerekeimet is féltem, az unokákat is. Messze vagyunk egymástól, külföldön élnek. Alig látom őket. Mi lesz így velünk, atya? Nem látom, hogy lesz itt jobb egyáltalán? Én már nem merek bízni sem. Mindig van valami gond. Olyan, mintha Isten magunkra hagyott volna bennünket. Teljesen aggódó vagyok. Ne haragudjon, hogy ezt írtam. Köszönöm, hogy megért. Aranka
Tisztelt Aranka!
Meglepett a kérdésében az a megfogalmazás, hogy mi a célja Istennek ezzel a vírussal. Általában Istent nem keverjük bele a világ eseményeibe. A közfelfogás az, hogy a világot kizárólag a természeti és az emberi erők működtetik. Ez a kérdés pedig kifejezetten arról szól, hogy Istennek célja van ezzel a vírussal.
Az igazság az, hogy Isten az elsődleges oka az egész világnak, az egész emberiségnek – ezért Isten Ő! Ő teremtett meg mindent, Ő tart fenn mindent, Ő működtet mindent, egy tökéletesen megalkotott terv alapján, és egy pontosan meghatározott cél elérése érdekében. A természet is, az ember is teremt, fenntart és működtet sok mindent, de mindez, ha jó, akkor Isten irányításával történik, ha rossz, akkor Isten megengedésével, méghozzá úgy, hogy Ő a rosszból is kihozza a jót.
Jézus megjövendölt ilyen dolgokat: „Földindulások lesznek, sok helyen dögvész, éhség, rettentő tünemények és nagy égi jelek.” (Lk 21,11). Biztos, hogy másodlagos okok – természeti és emberi erők – teremtették meg a járványt, de Isten megengedte ezt, és biztos, hogy valami jó cél érdekében.
Pontosan nem tudhatjuk, hogy mi is ez a jó cél. Isten tervei annyira magasztosak, hogy mi alig tudjuk azokat megérteni. Ezt Ő maga mondja ki Izajás próféta által: „Amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.” (Iz 55,9)
Valamit mégis mondhatok erről az isteni célról. Ez a világ mulandó, az embernek nem itt, hanem a mennyben lesz örökös lakóhelye. Isten magának teremti az embert, ad neki egy rövidebb vagy hosszabb életet a földön, majd a halál jóvoltából hazaviszi magához, beköltözteti örökös otthonába. A földi élet olyan, mint a magzat élete az anyaméhben. A halál olyan, mint a csecsemő kiszületése anyja méhéből. Ezért minden, ami az ember halálát okozza, valójában egy másik életre való születést okoz. Ilyen okok lehetnek a földrengések, az epidémiák, a pandémiák, az árvizek, tűzvészek, csapások, betegségek, és az emberi erőszak sokféle formája: a gyilkosságok, mérgezések, rombolások, háborúk, abortuszok. Az Ő édes gyermekei az okozott halállal mehetnek hozzá, az Ő ölelő apai karjaiba. Jézust, az Isten egyszülött Fiát a legkegyetlenebb módon megölték a kereszten, de Ő ennek a halálnak köszönhetően mehetett vissza Atyjához. Erről tanúskodnak a kereszten kimondott utolsó szavai: „Atyám, a kezedbe ajánlom lelkemet!” (Lk 23,46)
Azzal, hogy az egész világra rátört ez a veszedelem, Isten újból a tudtunkra adja, hogy a mi földi életünket nem tudjuk bebiztosítani. A halált senki sem tudja elkerülni. Ugyanakkor újból tudtunkra akarja adni, hogy az Ő Fia a mi életmentőnk. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16) A jelenlegi esetben sem maszk, sem fertőtlenítés, sem távolságtartás nem jelent biztos mentséget, de Jézus Krisztus megőrizhet, megvédhet. Ahogyan Ő maga mondta a hozzá hű apostolairól: „Megőriztem őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia (Júdás, aki hűtlen lett hozzá), hogy az Írás beteljesedjék.” (Jn 17,12) Neki, egyedül neki van életmentő hatalma, s ezt ki is mondja egy imában, amit Atyjához intéz: „Atyám, a Fiadat hatalommal ruháztad fel őt minden test fölött, hogy mindenkinek, akit neki adtál, örök életet adjon.” (Jn 17,2)
Jézus nagyon nyomatékosan kimondta, hogy ne féljünk azoktól, akik a testet megölik, mert ezzel még nem pusztítják el az embert: „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni.” (Mt 10,28) A test olyan, mint egy jármű szerkezete, a lélek pedig olyan, mint a sofőr a járműben. Egy járművet össze lehet törni, a sofőr maradhat benne ép és sértetlen. Azonban Jézus még nyomatékosabban kimondta, hogy csak tőle kell félnünk, az embert megítélő Istentől, „az élők és holtak Bírájától”: Ő az igazságos embereket viszi az örök életbe, a gazembereket pedig az örök pusztulásba (a gyehennába, a pokolba) taszítja (és ez az igazi halál!) „Féljetek inkább attól – s ez Ő –, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában. Aki megvall engem, annak a mennyeket adom, aki megtagad engem, annak az örök halált adom.” (Mt 10, 28. 32.33.)
Tisztelt Aranka! Ne engedjen az elkeseredésnek, továbbra is kapaszkodjon Istenbe! Ha nagyon bízik Benne, akkor Ő derűs és boldog időskort ad Önnek. A gyermekeit, unokáit, bárhol is vannak a világon, ne féltse, a mi mennyei Atyánk úgy vigyáz rájuk, hogy még a hajuk szálát is számon tartja, ahogy erről Jézus beszélt: „Két verebet ugye egy fillérért árulnak? És egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok tudta nélkül. Nektek azonban még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva a fejeteken. Ne féljetek hát, hisz különbek vagytok ti a verebeknél!” (Mt 10, 29-31) Ne aggódjon, Isten soha sem hagy magunkra minket, ellenkezőleg, úgy vigyáz ránk – amennyiben a gyermekeinek valljuk magunkat –, mint a szeme fényére.
Csak arra legyen gondja, hogy félje az Istent. Akkor nem fog félni semmitől, az epidémiától sem, a haláltól sem. Kívánom tehát, hogy csak Istent félje, és akkor egészségesen és boldogan éli meg majd időskorát, s egy napon majd – a halál jóvoltából – megszületik az isteni életre, beköltözik örökös otthonába.
Szeretettel: László atya
Kedves Olvasóink, Pósa László atyának szánt kérdéseiket, gondolataikat a következő e-mail-címre várjuk: lelkesz@magyarszo.rs – illetve hagyományos, postai úton is az alábbi címre: Magyar Szó – Tiszavidék szerkesztősége, 24400 Zenta, Posta utca 14. A borítékra, kérjük, írják rá: PÓSA ATYA, A LELKÉSZ VÁLASZOL.
Kérnénk, hogy gondjukat pár mondatban, érthetően, a problémát alaposan elmagyarázva fejtsék ki az atya számára, aki lapunk hasábjain válaszol rá. Levelük meg fog jelenni – igény szerint névtelenül vagy álnéven – a válasszal együtt. Mindenképp tüntessék fel a hozzánk intézett soraikban, hogy milyen aláírás vagy monogram megjelenését engedélyezik.
