Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Abe távozott, gazdaságpolitikája alighanem marad

Szabó József

2020. szeptember 25., 13:13

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Abe Sindzó és utódja, Szuga Josihide (Fotó: Beta)

Abe Sindzó és utódja, Szuga Josihide (Fotó: Beta)

Kormányfőcsere történt a minap Japánban, a világ harmadik legnagyobb gazdaságát működtető országban. Abe Sindzó betegség miatt vált meg hivatalától, bő egy évvel mandátumának lejárta előtt. Nem az új típusú koronavírus-járvány kényszerítette távozásra.

A kór azonban óriási problémát okozott a szigetország gazdaságának, amely a járvány miatt a legsúlyosabb recesszióját éli a II. világháború befejezése óta. Pedig Abe nyolc évig tartott miniszterelnöki munkássága alatt sikerült jelentős eredményeket is elérni az 1990-es évek eleje óta tartó stagnálás és defláció elleni küzdelemben.

Hatalomra kerülése (vagyis 2012) óta rendkívül ambiciózus programot hirdetett meg a gazdasági növekedés beindítása érdekében. A neve alapján Abenomicsnak elnevezett terv három elemre épül: a termelékenység erősítését segítő szerkezeti reformokra, illetve monetáris és fiskális élénkítésre, amelyek leplezetlen célja a vállalati eredmények javítása, a beruházási hajlandóság és a foglalkoztatás növelése, valamint a fogyasztás serkentése.

Hivatali elődei is megpróbálkoztak már a módszerrel, ám csekélyke eredménnyel. A nagy igyekezet közben, ami 1991 és 2012 között alig 0,8 százalékos bruttó hazai össztermék-növekedést (GDP-növekedést) eredményezett éves átlagban, az államadósság az egekig nőtt. Amikor Abe átvette a kormány irányítását, az adósság már megközelítette a GDP két és félszeresérét, ami negatív világrekordnak számított.

Terve azonban csak részben valósult meg. A monetáris lazítás ugyan példátlanul jól sikerült, ám a strukturális reformok nem hoztak átütő sikert. A makroadatok többsége is arra utal, hogy az Abenomics sok mindennel adós maradt.

A gazdaság felvirágzása még várat magára, bár a kormánytól, mindenekelőtt pedig a jegybanktól érkezett temérdek pénz nélkül valószínűleg sokkal rosszabb helyzetben lenne. A GDP 2013 eleje és 2019 vége között reálértéken még így is csak egy százaléknál kisebb mértékben növekedett. Az infláció pedig meg sem közelítette a kívánatosnak tartott legalább két százalékot, sőt az utóbbi néhány évben egy százalék alatt mozgott. A háztartások fogyasztása (reálértéken számolva) ráadásul csökkent, ami aligha meglepő, hiszen 2013 és 2019 között a reálbér átlagos növekedése a két százalékot sem érte el a teljes időszakban.

Az Abenomicsnak azonban voltak sikerei is, amelyek közül talán a leginkább figyelemre méltó, hogy sikerült megállítani az óriási államadósság növekedését. A GDP szerény növekedése szintén a kedvező változások közé sorolható. Jó hírként könyvelték el a japánok azt is, hogy csökkent a munkanélküliség (2019 végére 2,2 százalékra), a foglalkoztatottak száma meg nőtt (63 millióról 67 millióra). A beruházási kedv is felélénkült, a nagyvállalatok eredményei szintén javultak.

Abe hivatali utódaként Szuga Josihide a (felemás eredmények ellenére) alighanem folytatja majd az eddigi gazdaságpolitikát.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége