Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Dinnye, te édes!

Borbás Mihály tiszakálmánfalvi gazda szerint a szeszélyes időjárás nem tesz jót dinnyének

Fúró Dénes

2020. július 26., 21:06

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Van egy kedvelt kerti növényünk, amit a kertészek zöldségnek tartanak, étkezési szokásaink szerint viszont gyümölcsként fogyasztjuk. Sokszor vita tárgyát képezheti, hogy valójában zöldségnek, avagy gyümölcsnek nevezzük ezt a sokak által kedvelt nyári eledelt. A kérdés eldöntésére a választ a legjobban talán dr. Lynn Brandenberger, az Oklahoma State University kertészmérnöke fogalmazta meg néhány évvel ezelőtt a The Wall Street Journal amerikai lapnak nyilatkozva, amikor is úgy vélekedett, hogy a besoroláskor előfordulhat némi átfedés a gyümölcsök és a zöldségek között. „Nincs fekete és fehér a biológiában. Minden piszkos szürke” – nyilatkozta.

A dinnye mindig téma a nyár derekától kezdve, hiszen az igazán forró hetek hagyományosan legkedveltebb slágergyümölcse. A görögdinnye (Citrullus lanatus Thumb.) és a sárgadinnye (Cucumis melo L.) Indiában, Perzsiában, illetve Turkesztánban őshonos növény. Egyes vélemények szerint pedig Afrika és a Földközi-tenger partvidéke is a görögdinnye géncentrumába sorolható. Napjainkra már több kontinensen is elterjedt gyümölcs, melyet mintegy 2,5 millió hektáron termesztenek. A dinnye egyéves, lágyszárú, kétszikű, hosszúnappalos növény. Érdekességként meg lehet említeni, hogy az emberek már évezredekkel ezelőtt is ismerték és termesztették, amelynek elsődleges tárgyi bizonyítékait több ezer éves Egyiptomban talált hieroglifák képezik. Magyarországon a görögdinnye termesztésének már a honfoglalás előtti időszakból is vannak tárgyi bizonyítékai. A honfoglaló őseink pedig minden kétséget kizáróan ismerték a görögdinnyét. Később, a török hódoltság idején számos dinnyefajta került Magyarországra. Főleg az őszi és a téli dinnyefajták terjedtek el, melyek megváltoztatták a dinnyetermesztés technológiáját. A Kárpát-medence éghajlatának köszönhetően elmondható, hogy kedvezőbb sav-cukor arány alakul ki a gyümölcsben, a mediterrán térségekből érkező gyümölcsökkel összehasonlítva.

A dinnyenemesítés egyik nagy vívmánya a mag nélküli dinnye, amelyet a világon elsőként Japánban állították elő. Az 50-es években Vajdaságban is megindultak az ilyen irányú kísérletek, melyeknek eredményeként a 60-as években hazai hibrid is a termesztők rendelkezésére állt. Az olasz piacon megjelent a már meglévő fajtaszelekciójával előállított 2–3 kilós dinnye. Minősége kiváló, átjáróba, teraszra is ültethető, vásárlása is egyszerűbb. A hagyományos, fekete héjú, vörös húsú, apró magvú, kiváló minőségű magyar görögdinnyefajták elsősorban nagy méretük miatt szorultak ki a piacról. Helyettük a vastagabb héjú, világos alapon sötétzöld csíkos, a betegségekkel szemben ellenállóbb hibridek kerültek előtérbe. A 90–95 százalékos víztartalmú görögdinnye jelentős mennyiségben cukrot is tartalmaz, emellett pedig gyógyhatásban sem utolsó. Mindenekelőtt a szervezetben felhalmozódott salakanyagok eltávolítására megfelelő, tisztítja a vért, a beleket, a magas víztartalomnak köszönhetően pedig csökkenti az éhséget és növeli a teltség érzetét. A növény rostban gazdag, ezért jótékonyan hat az anyagcserére és a bélműködésre is. A vese működését is kedvezően befolyásolja. Különösen sok benne a C-vitamin, amely az immunrendszert erősíti, és növeli a koncentrálóképességet. Van benne B6-vitamin, ez segíti a szervezetbe került fehérjék feldolgozását és újrahasznosítását. Magas a folsavtartalma, amely fontos a keringés zavartalan működéséhez, a növekedéshez és a haj szépségéhez.
A színes dinnyehúsban sok a karotin, amely a szervezetbe jutva A-vitaminná alakul át, így serkenti az agyműködést, és fokozza az idegsejtek tápanyagellátását. Likopin- és karotintartalma rákmegelőző hatású. Nagyszüleink, vizelethajtó hatása miatt, a gyógynövények közé sorolták, és úgy tartották: fejfájás ellen is kitűnő. Legtöbben mégis frissítő hatása miatt vásárolják a görögdinnyét.

A termelők utáni keresgélés során azzal szembesültem, hogy vidékünkön egyre kevesebben foglalkoznak a sokak által kedvelt üdítő gyümölcs termesztésével. Nagyon sokan viszonteladóként árusítják a települések forgalmasabb útszakaszai mellett. A július első felében kapható dinnye elmondásuk szerint legfőképpen külföldről került behozatalra.

Vidékünkön, jelen esetben Dél-Bácska területét szemlélve, elsősorban a boldogasszonyfalvi és tiszakálmánfalvi dinnyetermelők a leghíresebbek. Terméseiket mindenfelé szállítják a tartomány területén és mondhatni, az egyik legkeresettebbeknek számítanak a piacokon. Tiszakálmánfalva is méltán híres a dinnyetermesztőiről, ahol Borbás Mihály termelőt emelhetjük ki a sorból, hiszen amellett, hogy mintegy két és fél hold földterületen termeli az édes gyümölcsöt, igazi szakértője is a dinnyetermesztésnek. Elmondása szerint immáron négy évtizede foglalkozik ezen zöldség termesztésével, ami már önmagában is tiszteletet érdemel és megsüvegelendő. A nagy tapasztalattal rendelkező gazdát arról kérdeztem, hogy az idei szeszélyes időjárás milyen hatással volt a termésre, milyen fajtákat termel és melyek számítanak a legkeresettebbeknek a piacon.

Borbás Mihály – A csíkos héjú dinnyék súlya elérheti akár a 12 kilogrammot is (Borbás Mónika felvétele)

Borbás Mihály – A csíkos héjú dinnyék súlya elérheti akár a 12 kilogrammot is (Borbás Mónika felvétele)

– Az idei évben, főként a június folyamán leesett viszonylag sok csapadék miatt csak nagyon lassan érnek a dinnyék, ugyanis a bő esőzések csökkentik a dinnye cukortartalmát, ezért nagyon fontos, hogy a végső érési fázisban, az utolsó tíz-tizennégy nap folyamán napsütéses időjárás legyen. A tavalyi nyár elég szép hozammal járt, ugyanis mintegy 40 tonna dinnye termett egy holdon – mondta Borbás gazda. Érdeklődésemre elmondta azt is, hogy a különféle dinnyefajták közül a Roméria nevezetű fekete héjú görögdinnyét kedvelik a vásárlók a leginkább.

– Ezek a fajták általában 8 kilogrammig is megnőnek, míg a csíkos héjúak súlya meghaladhatja akár a 12 kilogrammot is. Azon vásárlóknak, akik csíkos héjút szeretnének venni tőlünk, a Fantázia nevezetű fajtát szoktam ajánlani – magyarázta Borbás.

A hagyományosan keresettebb görögdinnye mellett a sárgadinnyéből sincs hiány Borbás gazda veteményesében. Ebből két fajtát termel: a sima és a gerezdes héjú zöld és sárga bélű dinnyéket.

– A vásárlóink leginkább a zöld belsejűt kedvelik, amelyet cukordinnyének is neveznek. A termést elsősorban Topolyán és Csantavéren igyekszem értékesíteni, ahol a piacon rendszeresen jelen szoktam lenni – mondta Borbás.

Hozzátette, hogy Tiszakálmánfalva ismert a dinnyetermesztésről, így a piacon rendszerint őket keresik fel és vásárolják meg az ízletes gyümölcsöt.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége