A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt – fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
Főfelügyelői iroda a veszprémi börtönben (Fotó: MTI)
Varga Judit hangsúlyozta: a nem megfelelő börtönkörülményekre való hivatkozás, a fogvatartottak, illetve képviselőik részére fizetett milliárdos nagyságrendű kártalanítási összeg joggal sérti a társadalom igazságérzetét. A kormány ezért a kártalanítások jogalapjának megszüntetésével oldja fel ez a helyzetet – hangsúlyozta.
Börtönt építeni egy demokráciában nem a legnépszerűbb intézkedések közé tartozik, mégis, a társadalmi igazságosság érdekében sokszor elkerülhetetlenné válik – jelentette ki Varga Judit.
Úgy fogalmazott: „bár az ellenzék arra számított, hogy a kitűzött jogpolitikai célt a kormány bűnözők szabadon engedésével éri el, bizonyára csalódottan veszik majd tudomásul ennek ellenkezőjét”. Hangsúlyozta: a kormány a klasszikus elvekben és rendszerben hisz, abban, hogy minden tettnek megvan a következménye.
A szabadság emberi létünk egyik legfontosabb ajándéka, amelynek megvonása a jogállam legsúlyosabb büntetési eszköze a társadalmi egyensúly helyreállítása érdekében – emelte ki a miniszter. Emlékeztetett: már államiságunk kezdetén, első királyunk, Szent István is írásba foglalta, aki a törvény előírását megszegi, azt zárják el.
Felidézte: a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet elődje, a veszprémi várbörtön az évszázadok alatt egyetlen cellából bővült megyei börtönné. A kétezres évek elejére az egykori törvényszéki épületben helyet kapó intézet sok szempontból nem felelt meg a kor kívánalmainak, ezért új helyszínre költözött, és átadásakor az ország legmodernebb intézetének számított.
Az igazságügyi miniszter azt mondta, egy börtönnek a 21. században már más elvárásoknak kell megfelelnie, mint Szent István idejében. Egy összetett helyszín, amely egyszerre szól a büntetésről és arról, hogy az elkövetőt a büntetés letelte után visszavezessék a társadalomba. A munkáltatás, az oktatás, a jóvátételi programokban való részvétel mind ezt segíti – tette hozzá.
Kiemelte: az elítéltek elzárásuk ideje alatt munkát végeznek, ez is biztosítja, hogy a börtön olyan helyszín legyen, amely tükrözi a társadalmi együttélés alapvető normáit, a rendet, a munkát és az egyéni, valamint a közösségi felelősségvállalást.
Varga Judit hangsúlyozta: a jogszabályi környezetnek azt is tükröznie kell, hogy a magyar kormány a sértettek és az áldozatok oldalán áll. Ezért hoztak meg a bővítésen kívül egy sor olyan intézkedést, amelyek elsődlegesen a sértettek érdekeit szolgálják. Döntöttek a kártalanítási összegek kifizetésének felfüggesztésről, törvényjavaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé a sértettek jogainak előtérbe helyezése érdekében, hogy már lezárt ügyekben is lehetőség legyen utólagos sértetti kártérítés igénylésére. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az áldozatvédelmi rendszer korszerűsítése: az áldozatvédelmi központok átadása, az ott elérhető ingyenes jogi, pszichológiai, pénzügyi segítség, az éjjel-nappal hívható, ingyenes segélyhívó szám és a védett házak rendszere mind azt szolgálják, hogy biztonságosabb országban éljünk – hangoztatta a miniszer.
