Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

A talajon nem csak állunk: élünk is!

Az elmúlt évtizedekben felére csökkent a vajdasági termőföldek humusztartalma

Tóth D. Lívia

2020. július 12., 14:03

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A termőtalaj nagysága évről évre csökken. A kilencvenes években Szerbiában évi szinten közel 4 ezer hektár termőföldet vontak ki a termelésből, és építettek azokra autóutakat, településeket, és más objektumokat. Vajdaságban hozzávetőlegesen 1200 hektár termőföld tűnt el ilyen módon. Ha ezt megszorozzuk az elmúlt évek számával, akkor látjuk igazán, hogy mekkora területek tűnnek el a termelési folyamatokból. Ugyanakkor a világon rohamosan növekszik a népesség, amelynek megélhetését a termőtalaj biztosítja. Az élelemszükséglet növekedése és a termőtalaj nagyságának csökkenése olyan diszharmóniát eredményez, amely számos problémához vezet – vázolta fel a helyzetet dr. Kasztori Rudolf*, a szerbiai és a vajdasági akadémikusok egyik legmegbecsültebb szakembere.

A növénytermesztés melléktermékeinek elszállításával értékes tápanyagtól fosztjuk meg a termőföldet

A növénytermesztés melléktermékeinek elszállításával értékes tápanyagtól fosztjuk meg a termőföldet

– A termőtalaj megőrzése napjaink egyik legnagyobb problémája. Egy ember élelemmel való ellátásához körülbelül 0,12 hektár termőföldre van szükség – mondta a professzor. – Szerbiában még mindig nagyon jól állunk ezen a téren, jelenleg is 0,3 hektár áll rendelkezésünkre. Vajdaságban az arány magasan megugrik, itt 0,7 hektárnyi terület jut egy ember élelmezésére. A talaj minden nemzet, minden ország, minden közösség legnagyobb természeti kincse. A termőtalaj többé nem képződik: azzal kell élnünk, ami jelenleg is rendelkezésünkre áll. A talaj minőségét, illetve a termőképességét aránylag gyorsan el lehet rontani. Helyreállítása viszont nagyon hosszadalmas, nehéz és költséges folyamat – figyelmeztet a szakember.

 A DRÁGA HUMUSZ

A talaj termőképességét elsősorban a szervesanyag-tartalma határozza meg. A termőföldben levő humusztartalom részben kihat a talaj mechanikai tulajdonságaira is, nagymértékban befolyásolja a benne levő szervezetek, mikroorganizmusok aktivitását, és a növények tápanyagellátásában is fontos szerepe van, így megőrzése létfontosságú – mondta Kasztori professzor.

– A hetvenes években megszerkesztették Vajdaság talajtani térképét. A kutatómunka folyamán számos elemzést végeztek a talaj kémiai és fizikai tulajdonságával kapcsolatosan. Ha az 50 évvel ezelőtti eredményeket összehasonlítjuk azokkal a mérésekkel, amelyeket a kilencvenes években végeztek el 1600 helyen Vajdaságban, akkor egyértelművé válik a talaj humusztartalmának csökkenése. Az évtizedek alatt ugyanis 0,7–0,8 százalékkal kevesebb humuszt találtak a termőtalajban területeinken. Ez első látásra nem tűnik soknak, ám ha azt vesszük figyelembe, hogy a talaj humusztartalma átlagosan 3 százalék, akkor látjuk, hogy igen jelentős romlásról van szó. Vajdaságban fél évszáda még 4 százalék fölött volt a talaj humusztartalma, manapság viszont a csernozen talajok 60 százalékában a humusztartalmon 2,3 százalék körül van. A termőtalajok csupán 20 százaléka rendelkezik immár az ötven évvel ezelőtt mért magas humusztartalommal.

A szakember szerint a vajdasági termőföldek romlásának első és egyben legsúlyosabb oka a felelőtlen állattenyésztés. Az egy hektárra vonatkoztatott állatok száma ugyanis területeinken sokkal kevesebb, mint a nyugat-európai országokban. Ennek következtében a szerves trágya előállítása alacsony szinten van, de az alkalmazása is nagyon gyér  – magyarázta az akadémikus, aki szerint a manapság alkalmazott híg trágyázás közel sem pótolja azt a szervesanyag mennyiséget, amelyre szükség lenne a sikeres növénytermesztéshez.

A vajdasági termőföldek még mindig jó humusztartalommal rendlekeznek: elsődleges feladatunk megőrizni a minőségüket

A vajdasági termőföldek még mindig jó humusztartalommal rendlekeznek: elsődleges feladatunk megőrizni a minőségüket

– Újkeletű probléma a melléktermékek nem megfelelő felhasználása is. Az utóbbi két évtizedben mind nagyobb mennyiségű energiára van szükség, így a közvélemény nagy figyelmet szentel a megújuló energiaforrások alkalmazására. Sajnos sokan ez alatt a termesztett növények melléktermékeinek égetését értik. Míg pár évtizeddel ezelőtt a növénytermesztés melléktermékei trágya formájában visszakerültek a talajba, addig ma abból indulnak ki, hogy a melléktemékek értéktelenek, amelyek minden további következmény nélkül használhatók energiaforrásként. Kevés szó esik arról, hogy milyen következménnyekkel jár, ha a melléktermékeket elvisszük a termőföldekről, megbontva ezzel a természetes tápanyag-körforgást.

VISSZA A TERMÉSZET RENDJÉHEZ!

A talaj megújulásának természetes folyamatát legjobban egy lombhullató erdőben figyelhetjük meg – tette hozzá Kastori Rudolf akadémikus. A lehulló leveleket a mikroorganizmusok lebontják, ami által a levelekben levő tápanyag bekerül a talajba. Innen a fák újra felveszik, biztosítva ezzel a következő évben fejlődő új levelek táplálását.

– Ha a termőföldekről elvisszük a főterméket és a mellékterméket is, akkor nem marad semmi, ami a következő időszakban biztosítaná a talaj termőképességét. Nagyon fontos tehát, hogy a melléktermékek visszakerüljenek a talajba. Az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet számos kutatást végzett, amelyek tárgya a melléktermékek leszántása volt. Bebizonyosodott, hogy a művelet nagyon kedvezően hat a talaj tulajdonságaira: növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, a talaj vízkapacitásának megtartását és a talajban élő mikroorganizmusok aktivitását, ugyanakkor pedig csökkenti a nitrátok kimosását. Számítások bizonyítják, hogy ha a búzánál a mellékteméket visszaszántjuk a talajba, akkor ezzel a szükséges műtrágyamennyiség 30 százalékát pótolhatjuk, napraforgónál pedig a szükséges szervesanyag-tartalom 70 százalékát biztosítja a leszántás. Amennyiben tehát a melléktermékeket továbbra is elszállítjuk a termőföldekről, akkor a talaj szervesanyag-tartalma a jövőben is csökkeni fog, ez pedig negatívan befolyásolja a termőképességet.

Vajdaságban az összes termőföld 45 százaléka a csernozen talajtípusokhoz sorolható. Erre jellemző, hogy kiváló fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. Jó szervesanyag-tartalommal, megfelelő a nitrogén-, kálium- és foszfortartalma, és nyomelemekben is gazdag. A csernozen talajtípus jellemzője azonban, hogy csak megfelelő csapadékmennyiséggel és eloszlással érhető el a minőségének teljes kibontakozása. A mai időjárási körülmények miatt így nagy figyelmet szentelünk az öntözésnek is. Tudni kell azonban, hogy ha öntözünk, akkor okvetlenül szerves trágyát kell használni, így ugyanis sokkal intenzívebb a szervesanyag lebontása a talajban – magyarázta a szakember.

A melléktermékek visszaszántása elngedhetetlen a termőföldjeink megőrzéséhez

A melléktermékek visszaszántása elngedhetetlen a termőföldjeink megőrzéséhez

MŰTRÁGYA: IGEN VAGY NEM?

A talaj szervesanyag-tartalmát a műtrágya használata is jelentősen befolyásolja – emelte ki a szakember.

– A műtrágyát elsősorban a növények ásványianyag-pótlására használjuk. Ha ezt nem megfelelő mennyiségben adagoljuk, akkor az szintén negatívan hat a termőtalajra. Egy időben túl sok foszfort használtak a vajdasági termelők, amellyel csökkentették a talajban levő vas és a cink felvételét a növényeknél. Ezek a biogén anyagok viszont nem csak a növények életében fontosak, de az ember és az állat egészségére nézve is pótolhatatlanok. Ugyanakkor a műtrágya használata pozitívan is hathat a termelésre: a növények gyökere erőteljesebben fejlődik, és nagyobb mennyiségű szerves anyag marad a talajban. Ezáltal pedig megnövekszik a melléktermékek mennyisége is. 

Az intenzív növénytermesztéssel mind több tápanyagot vonunk ki a talajból. Ügyelni kell tehát arra, hogy a kivont anyagok visszakerüljenek a termőföldbe – hangsúlyozta a szakember. Kiemelte, hogy a műtrágyát (és a szerves trágyát is) csak talajelemzés eredményei alapján kell alkalmazni. A nem megfelelő használat ugyanis agrotechnikai és gazdasági szempontból is káros.

– A precíz mezőgazdaság manapság ezen a téren jelentős eredményeket ért el, így a tudományos kutatások figyelembe vételével sikeresen meg lehetne védeni a termőföldjeinket. A vajdasági termelők megfelelő vetésforgóval és a melléktermékek visszaszántásával még sokáig megőrizhetik a talaj termőképességét. A mi nemzedékünk legfontosabb feladata ugyanis az, hogy a termőtalajt legalább olyan minőségben adjuk át az utódnemzedéknek, mint amilyen minőségben örököltük az elődeitől. Stefanovits Pál talajtanász szavaival élve: a talajt nem azért kaptuk, hogy rajta álljunk, hanem hogy rajta éljünk!

Kastori Rudolf (Fotó: Tóth D. Lívia)

Kastori Rudolf (Fotó: Tóth D. Lívia)

* Kastori Rudolf a Magyar Tudományos Akadémia, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, a Szerb Mérnöki Akadémia és az Orosz Természettudományok Akadémiájának tagja. Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának nyugalmazott tanára a hatvanas évek elejétől a napjainkig számos publikáció és több mint 30 könyv szerzője. A jelentős számú hazai elismerés mellett több külföldi díjjal is büszkélkedhet: többek között a Halle-Wittenberg-i Martin Luther Tudományegyetem Julius-Kühn plakettjét és a cseh Brnoi Mezőgazdasági Egyetem emlékérmét is megkapta a munkásságáért. A vajdasági akadémikus a mai napig korát meghazuttoló lendülettel dolgozik: az egyetemen végzett kutatómunkáját rendszeresen publikálják, de az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézetben is tevékenykedik. Szakterülete a növényélettan, a növények ásványos táplálkozása és az agroökoszisztéma védelme.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége