Az energiaforrások, az üzemanyagárak és a szállítási költségek drágulása mindenképp kihat az élelmiszerárakra: elsősorban a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban lesz érezhető a globális helyzet hatása – állítják a szerbiai szakemberek. Milan Beslać közgazdász kiemelte: az energiaválságot élelmiszerválság követheti. Ez olyan láncreakció, amelyet nem lehet elkerülni: az élelmiszerek ára emelkedni fog a globális piacon, ami Szerbiára is kihatással lesz – szögezte le a szakember a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
A közgazdászt arról az ellentmondásos álláspontról is faggatta az újságíró, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió hangoztat a világon uralkodó helyzetről. Az amerikai adminisztráció ugyanis állítja, hogy rövid, időszakos válságról van szó, az Európai Központi Bank ugyanakkor év végéig bizonytalan és változó helyzetről ad ki jelentéseket az előrelátások kapcsán. Milan Beslać szerint a jelenlegi globális válságot elsősorban a közel-keleti konfliktus okozza, így az amerikaiak nyilván igazolni akarják a saját akcióikat azzal, hogy időszakosként tüntetik fel az uralkodó válságot. A közel-keleti háború ugyanis szorosan összefügg az energiaválság kialakulásával – fejtette ki álláspontját a szerb szakember. Majd megerősítette, hogy az energiaválság óhatatlanul az élelmiszerek drágulásához, esetlegesen a hiányukhoz vezet. Ilyenkor elbocsátások következnek, általános áremelkedésekre kell számítani, és az infláció is elkerülhetetlen – sorolta a közgazdász, aki szerint az Európai Központi Bank jelentése minden szempontból helytálló.
A szakember hangsúlyozta, hogy az energiapiacon uralkodó pánik már most megérződik a világtőzsdén is, főként az amerikain. A közel-keleti háború ugyanis gyors növekedést biztosít azoknak a cégeknek, amelyek fegyverekkel és háborús technikával foglalkoznak, a többi cég fejlődése ugyanakkor visszaesik. Így egyes akciók értéke megnövekszik a tőzsdén, az összes részvényindex azonban zuhan – mondta a közgazdász. Hozzátette: még nem tartunk ott, hogy mindez a tőzsde összeomlásához vezetne, de a pénzügyi világpiacon mindenképp összehangolják majd a részvényindexeket és a tőzsdén forgó akciókat.
Mindehhez nyilvánvalóan hozzájárult a Hormuzi-szoros lezárása is – utalt a közgazdász a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalának lezárására, amelyen keresztül szállítják ki a Perzsa-öbölből a kőolajat az Arab-tenger és az Indiai-óceán irányába. A szoros mindenképp az egyik legkritikusabb pont lesz a jövőben: Irán és a Perzsa-öböl más országai is belátták, hogy a saját termelésük és energiaforrásaik szempontjából is mekkora jelentősége van a Hormuzi-szorosnak. Sőt, a Perzsa-öböl lakossága a szükséges élelmiszer 80 százalékát behozatalból biztosítja, aminek jelentős része szintén ezen a szoroson keresztül érkezik az országokba.
Amennyiben a közel-keleti konfliktus eltart, az energiaárak folyamatos emelkedése mindenképpen érezhető lesz az élelmiszerek kiskereskedelmi árain is – erősítette meg a kollégája állítását prof. dr Veljko Mijušković közgazdász. Álláspontjuk az Európai Központi Bank előrelátásai kapcsán is egyezik: Veljko Mijušković szerint is Washington ellenőrzése alatt kívánja tartani azt a kárt, amelyet a közel-keleti konfliktus kezdeményezőjeként okozott. Ahelyett, hogy a háborús cselekmények beszüntetésén dolgoznának és helyrehoznák a Hormuzi-szoros megszokott működését, a legtöbb erőt a piac nyugtatására fordítják – véleményezte az amerikai hozzáállást a professzor. Hozzátette: ugyanakkor az Európai Unió olyan folyamatos tervezési rendszer alapján működik, amely a „legsötétebb forgatókönyvet” is számításba veszi – utalt azokra a széles körű elemzésekre a szakember, amelyek az Európai Központi Bank előrelátásait jellemzik.
A professzor a Newsmax Balkans portálnak adott nyilatkozatában kiemelte: a bizonytalan globális helyzetben az államvezetésnek a nemzeti gazdaság védelmét kell szolgálnia. Ilyenkor elsősorban a belső piaci lehetőségek felé kell terelni a figyelmet mindaddig, míg a külső hatások csillapodnak – támasztotta alá a szakember Aleksandar Vučić államfő azon bejelentését, mi szerint „amennyiben a közeljövőben nem rendeződik a globális helyzet, Szerbia korlátozhatja egyes élelmiszerek kivitelét”.
Nyitókép: Az energiaválságot élelmiszerválság követheti (Fotó: Dávid Csilla)
