Kilátó

7. rész – Nagyon nehéz körülmények között csináltuk az újságunkat.

Száznegyvenhárom évvel ezelőtt született és szinte napra pontosan ötven évvel később, kilencvenhárom esztendeje hunyt el a „régi” Temerin költője, népszerű tanítója és publicistája, Kováts Antal (1881. május 12.

A vajdasági magyarok szóhasználatában szerb mintára él az egyedül álló magas épületre, toronyházra vonatkozó szoliter főnév. A latin–francia eredetű soliter, solitar szerb szó ezenkívül önállóan befoglalt nagy ékkőre, briliánsra (csiszolt gyémántra) is vonatkozik.

A napok sodrában közös dolgainkat nevén nevezni, csak a Jóságod segít. És nyáron a tóparton szemedbe megint kiül összekacsintani a bölcs bizalom, mert minden megvan valahol és majd visszatalálunk az Öröklétbe, de addig is kávét főzök Neked, megmosom a lábadat és nagyon-nagyon várom, hogy újra lássalak.

Megindulnak.  Mennek.

Már egy évtizede magányosan élt az erdőben, de nem szenvedett tőle. Az ő választása volt, senki másé, hogy különvált a közösségtől, kivonta magát a település életéből.