Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Nem tudok aludni

Pataki Előd

2020. május 23., 20:01

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Nem tudok aludni. Megpróbálok semmire sem gondolni, hátha elalszom. De amint erre gondolok, máris gondoltam valamire. Idegesen hánykolódom ágyamban, jobbra-balra forgolódom. Mintha kalitkában lennék. Habár a kijárási tilalmon enyhítettek, most is bezárva érzem magam. Emlékszem, gyerekkoromban az esti lefekvéskor mindig biztonságérzet és nyugalom járta át testem és elmém. Most már bármennyire is lazítják a tilalmakat, csökkentik vagy törlik a koronavírus elleni intézkedéseket és szabályokat, egyet nehezen szabadíthatnak fel: az emberek félő és szorongó lelkét. Nem rég egy barátom azt mondta, nem fog velem találkozni még júniusban sem, ha nem viselek maszkot, védőkesztyűt, és nem fertőtlenítem a kezem egyfolytában. Utóbbival kapcsolatban nem ecsetelte, hogy a találka közben is mosogassam-e kesztyűs kezeim, vagy inkább előtte, megelőzés gyanánt. Ez lesz vajon társadalmunk sorsa, hipochondriás hiperérzékeny rettegésben fogjuk leélni hátralévő életünk? Egy nevető arcot küldtem ismerősömnek, ez volt a válaszom. Erre ő egy dühös hangulatjellel válaszolt. Ezek leszünk mi, ezzé tett minket a vírus válsága? Csupán online kommunikációra szorítkozó, számítógépek és okostelefonok mögé bújt kommenthuszárok, hangulatjelekkel csatározó lelki halottak?

Nem tudom. És ezért sem tudok aludni. Most már nem kell papírokat kitöltenem, hogy kiléphessek a házból, és mégsem megyek ki. Nincs kivel találkoznom odakint. A félelem bennünk van. Teljesen emberi, de vajon kell-e emberfeletti erő, hogy legyőzhessük? Tényleg ennyire vészes a helyzet, vagy túlságosan benyeltük a média pánikkeltő műsorait? Vagy csak egyszerűen megvárjuk, amíg lesz ellenszer?

Nem csak aludni nem tudok. Írni sem. Hónapok óta. Bezárt környezetem annyira ingerszegény, semmi új gondolatom nem támad. Nem ér sem pozitív, sem negatív hatás. Hiányzanak az utazásaim. Nincsenek hús-vér emberi kapcsolataim, találkozásaim, csak néhanapján, akkor is két méteres távolságból. Nem ismerek meg új embereket. Nem hallok új élettörténeteket. Nincs miről írnom.

Egy jó barátom a minap felhívott. Jó volt hallani a hangját. Velem álmodott. Ennél jobb hírt nem is kaphattam volna. A barátság igazi visszaigazolása, ha a másik álmában megjelensz. Budapesten béreltem lakást, ő pedig átjött beszélgetni, és cigarettázás közben majdnem felgyújtotta az egyik könyvemet. Szerencsére kiderült, hogy egy régi villamosságtani írás (még a kezemben sem tartottam ilyet soha, nem hogy a könyvespolcomon), és még nagyobb szerencsénkre a lakás sem gyulladt ki. Meg kell hagyni, lehetett volna szebb álom is.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége