Az utóbbi hetekben, pontosabban már a világválság első napjaiban is számos olyan híresztelés jelent meg a világháló közösségi oldalain, amelyek szerint az emberi jelenlét és tevékenység hiányában lélegzetelállító jelenségek mennek végbe földgolyó-szerte. Kitisztult a légkör, „betömődtek” az ózonréteg „lyukjai”, egy merész Facebook-lovag még egy olyan, összemontázsolt videofelvételt is feltöltött, amelyben egy hatalmas krokodil lubickol vígan a turistátlanított Velence csatornarendszerének kristálytiszta vizében.
Az emberi élettér leszűkítése vidékeinken sem ismeretlen, nem csoda hát, hogy Újvidéken is mendemondák keringnek arról, hogy ismeretlen vadállatok jelentek meg a Fruška gorán. Nos, ez nem igaz. – Amint az ember nincs jelen, és amint nem szól bele a vadállatok életvitelébe, azok felszabadulnak, és megjelennek azokon a helyeken is, amelyeken egyébként, az ember mellett, nem mernek megjelenni. Arról tehát nem beszélhetünk, hogy most, amikor viszonylag kevesen látogatnak el a nemzeti parkba, olyan állatfajták jelentek volna meg, amelyek korábban nem éltek a parkban. Csakis már régóta otthonos fajok élnek itt, csakhogy az utóbbi hetekben olyan pontokon is találkozhatunk egyedeikkel, amelyeken azelőtt ez elképzelhetetlen volt. Ezért tűnhet úgy egyeseknek, hogy a hegyen új fajok jelennek meg – magyarázta Danko Cupara erdőmérnök.
Beszélgetőtársunk elmondta azt is, hogy nagy figyelmet fordítanak a park vaddal történő betelepítésére, az idén már az európai szarvasok harmadik nemzedékét hozták ide Magyarországról. – Azért működünk együtt Magyarországgal, a Kaposvári Egyetemmel, mert ott élnek hasonló szarvasok, földrajzilag ők állnak legközelebb hozzánk. Az idén 40 egyedet hoztunk be. A nenzeti park vadászterülete 25.518 hektáron terül el, ez magában foglal két, elkerített részt is – Vorovo, Erdővég mellett és a Ravne rész, ahol az európai szarvasokat tenyésztjük. Itt most 70 szarvas él, a park egész területén 250-re tehető a számuk. Egyre több van belőlük, ami a nemzeti park szakszolgálatai szorgalmas munkájának a következménye. Beleértve azt is, hogy tevékenységünknek köszönhetően sikerül csökkentenünk az orvvadászatot. A muflonok száma is növekszik, ezt a fajt a kiveszés fenyegette, noha őshonos állatokról van szó. Szlovákiából behoztunk belőlük, a Vorovo bekerített erdőrészbe telepítettük be őket, olyan egyedeket, amelyek szabadon tenyésztek, a vadonban nőttek fel. Muflonra már öt éve tilos vadászni a Fruška gorán, mostanra már 90-re nőtt a számuk – hallottuk.
A sajtó az utóbbi időben arról is cikkez, hogy a kijárási tilalom elől a természetbe menekülő, felelőtlen polgárok gyakran felgyújtják a Fruška gora erdeit. – Tűzesetek, sajnos, mindig is történtek a Fruška gora Nemzeti Parkban, ez a jelenség sem a rendkívüli állapot következménye. Felelőtlen kirándulók, tarlóégetők és hasonlók korábban is gyújtogattak a park területén, tavaly például hatalmas tűzvész pusztított el nagyjából 30 hektárnyi erdőt. Teljesen leégett az összes növényzet, javarészt fiatal nyárfák... Mindegyik tűz emberi felelőtlenség következménye, leginkább magánterületen, szántóföldeken gyújtanak meg valamit a mezőgazdasági munkálatok közben, és a tűz később megfékezhetetlenné válik, és átterjed az erdős részre is. Az idén tehát, összehasonlítva a tavalyi számadatokkal, sokkal kevesebb tűz történt, és a kár is jóval kisebb. Nagy erdőtűz még nem volt ebben az évben, reméljük, hogy nem is lesz – hallottuk az erdőmérnöktől, akit a Fruška gora Nemzeti Park beocsini munkaszervezetének a vezetésével bíztak meg.
