A teremtés koronája

Tóth Péter

2020. március 17., 17:24 >> 2020. március 17., 18:24

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Első hallásra ellentmondásosnak, vagy akár egyenesen eszementnek tűnhet az a korábban már sokak által felvetett teória, miszerint maga a gazdaság is „csak” egy ökoszisztéma. Pedig a jelenlegi helyzet lényegében ezt igazolja. Amennyiben a gazdaságot ökoszisztémaként vizsgálgatjuk, még olyan következtetésekre is juthatunk, hogy a ciklikusan megjelenő, de különböző intenzitású válságok természetes jelenségként foghatók fel. Az a tény is beleillik az elképzelésbe, miszerint a piaci törvények ugyanúgy hatnak, mint a természeti törvények. Ha azonban a természetben és a gazdaságban az emberi szándéktól függetlenül ható „erők” és törvényszerűségek működnek – amit az emberi értelem fel tud ismerni, be tud azonosítani –, akkor az ember ezt valamilyen szinten befolyásolni is képes.

Közhelyes, de tagadhatatlan megállapítás, hogy az ember is a természet része. Jól tudjuk azonban, hogy ősidők óta léteznek egyéb elméletek is az eredetünkről, szerepünkről, evilági küldetésünkről. A különféle elképzelések követői gyakran halálos ellenségként tekintenek azokra, akik másképp gondolkodnak. Esetenként azonban akár jól össze is fésülhetők a különféle teóriák.

A hagyományos értelemben vett tudományos megközelítés végett induljunk ki abból a tételből, hogy az emberiség valóban a természet szerves része. A természet folyamatos változás, de mégis beazonosítható egy hosszú idő alatt kialakult rend, egy könyörtelen, de lényegében valamiféle fejlődés, az evolúció szolgálatában álló szerveződési forma. Ezzel szemben az ember természetromboló magatartása ősidők óta egyértelműen tetten érhető és beazonosítható tevékenység. A folyamat az utóbbi két évszázadban felerősödött, az elmúlt néhány évtizedben pedig jelentősen felgyorsult. Ellentmondásba kerülhetünk azonban önmagunkkal és ezekkel az állításokkal. Amennyiben ugyan mi is a természet szerves részei vagyunk, nekünk is annak rendje és törvényei szerint kellene viselkednünk. A természetes egyensúly az építésen és a pusztításon alapul. Ezek a folyamatok hosszú távon egyensúlyban vannak. A természet törvényei a hagyományos megközelítés szerint az evolúciót szolgálják. Ilyen megközelítésből pedig az egésznek valamiféle magasabb rendű szervezési forma lehetne a végeredménye.

A VALÓSÁG KEGYETLEN

A természetes kiválasztódás kegyetlen, mert elhullnak a gyengék, kihalnak az életképtelenebb fajok, az alkalmasabbak pedig fennmaradnak és terjednek. Az emberi magatartáshoz és viselkedéshez hasonlóakat azonban ritkán, lényegében nem alapvetően jellemző esetekben tapasztalhatunk. A háborúzás, a saját fajtársaink ellen irányuló tudatos pusztítás – külön ilyen célra alkotott hatékony eszközökkel – csak az emberekre jellemző. Az olyan „modern jelenségek” mint a népirtás, terrorizmus, politikai indíttatású gyilkosság, kínvallatás vagy túszejtés a természetben ismeretlen fogalmak. Mégis létezik egy olyan felfogás, mely társadalmunkat, ezen belül pedig a gazdaságot is csupán ökoszisztémának tekinti, a benne zajló folyamatokat pedig a darwini evolúcióval, a természetes szelekcióval próbálja megmagyarázni.

AZ ÉRTELEM IS KORLÁTOLT

Az emberi értelem vezetett oda, hogy a természet erőit a szükségleteink tudatos kielégítése céljára kezdtük felhasználni. Az ék, az íj, a kerék felfedezése és használata spontánul nem jöhetett volna létre. Másrészt a természetben rengeteg olyan, az evolúció eredményeként felfogható megoldás létezik, amit érdemes lenne lemásolni. Az értelem szerepe az ilyen megoldások alkalmazásában leírhatatlanul fontos, hiszen a természetben bizonyos megoldások kialakulásához évmilliók evolúciós folyamataira van szükség, miközben természetesen számos megoldásról menet közben derül ki, hogy hosszú távon életképtelen. Az ember viszont a hatékony megoldásokat – felismerésük után azonnal – „lemásolhatja”, majd a saját hasznára fordíthatja. Szélmalom, vízerőmű, elektromos izzó, robbanómotor vagy villanymotor „természetes” úton nyilván sosem jött volna létre.

Több irányból is megközelíthetjük a dolgot, de két megközelítési módot érdemes kiemelni, a sok közül. Egyik szerint azért, mert az ember által kitalált és készített eszközök kevésbé hatékonyak és tökéletesek, mint a természet alkotta dolgok. Egyszerűbben fogalmazva: hosszú távon nem is életképes megoldások. A másik véglet pedig éppen ellenkezőleg azt állítja, hogy az ilyen megoldások csak az emberi értelem felhasználásával jöhetnek létre, ez tesz bennünket felsőbbrendűvé. Érdemes mindezen elgondolkodni. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a természet és annak szerves része, az ember is folyamatos változáson megy keresztül. A folyamatokat pedig csakis a változások dinamizmusának tükrében lehet megérteni. Sokan állítják most, hogy értik azt, ami éppen történik a világon. Lehet, hogy kipusztulásuk előtt a dinoszauruszok is sokáig „elhitték” magukról, hogy ők a teremtés koronái?


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége