A múlt évben 4,9 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az előző évihez képest, jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A GDP éves növekedése 2017-ben 4,3 százalék, 2018-ban 5,1 százalék volt.
A tavalyi negyedik negyedévben 4,5 százalék volt a gazdasági növekedés a nyers GDP-adat szerint. A szezonálisan, naptárhatással és más egyszeri hatásokkal kiigazított, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által jegyzett negyedik negyedévi növekedés 4,6 százalék volt. A harmadik negyedévhez képest 1,0 százalék volt a növekedés, alig kisebb a második és harmadik negyedévi 1,1 százaléknál.
A KSH tájékoztatása szerint a tavalyi negyedik negyedévben a növekedés főképp a piaci alapú szolgáltatásoknak volt köszönhető, de kisebb mértékben az ipar és az építőipar is hozzájárult.
AZ ELEMZŐKET IS MEGLEPTE
A tavalyi negyedik negyedévi GDP-adat pozitív meglepetést okozott az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, de a mérsékelt ütemű lassulás folytatódására számítanak ebben az évben.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a magyar gazdaság ismét pozitív meglepetést okozott, a GDP tavalyi negyedik negyedévi növekedésével az ország továbbra is Európa élmezőnyébe tartozhat. A friss adat különösen meglepő annak fényében, hogy a havi adatok szerint mind az ipar, mind az építőipar jelentős lassulást mutattak. Vélhetően a hozzáadott érték– főleg a hatékonyságnövelés és a béremelkedés hatására – gyorsabban tudott bővülni, mint maga a kibocsátás, illetve a szolgáltatószektor okozhatott még jelentős pozitív meglepetést.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte, hogy bár az előző negyedévekhez képest némileg lassult a GDP növekedése a negyedik negyedévben, továbbra is dinamikus. Az előző negyedéveknél mérsékeltebb növekedést részben a bázishatás magyarázza. Az ipar és az építőipar növekedése jelentősen lassult, a szolgáltatások bővülése azonban vélhetően érdemben gyorsult. A német gazdaság ugyanakkor továbbra is stagnál, így a 4,5 százalékos magyar gazdasági növekedést továbbra is kedvezőtlen külső körülmények között sikerült elérni.
Az idén a magyar gazdaság növekedése a Századvég Gazdaságkutató szakértőjének várakozásai szerint 3,5 és 4 százalék között alakulhat, a koronavírus tartós jelenléte azonban érdemben fékezheti a növekedést.
KÍVÜLRŐL JÖVŐ KOCKÁZATOK
A magyar gazdaság Európa élmezőnyében van, teljesítménye a múlt évekhez hasonlóan, 2019-ben is dobogós helyet ért el, meghaladta a kormány és a Pénzügyminisztérium (PM) várakozását – kommentálta Varga Mihály pénzügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gazdasági növekedési adatait.
Elmondta: a gazdasági növekedés a tavalyi negyedik negyedévben a PM által várt 4,2 százalékkal szemben 4,5 százalék lett, az év egészében pedig 4,9 százalék. A piaci konszenzus is 4,2 százalék volt. Hozzáfűzte, hogy reggel 9 óráig hét ország adatait közölte az Eurostat, közülük az első Magyarország. Úgy vélte, nagy meglepetés nem lesz, ahogy ahhoz a múlt években hozzászokhattunk, az Európai Unió növekedése felett fog teljesíteni a magyar gazdaság, az első vagy második helyen.
A miniszter szerint 2020-ban inkább kívülről jöhetnek kockázatok, ezek között említette többek között a német autóipar nehézségeit, a koronavírus turizmusra, alapanyag-ellátásra, szállítási láncokra gyakorolt hatását, az Egyesült Államok és Kína, valamint az Egyesült Államok és Európa közötti problémákat, továbbá a világ jelentős eladósodását.
A tárca mindezekre való figyelemmel, a korábbi 4 százalékról 3,5 százalékra korrigálta idei növekedési előrejelzését – mondta Varga Mihály.
