HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Szentgál

Dr. Nagy Lívia

2020. január 29., 15:51 >> 2020. január 29., 16:52

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Lőrincze Lajos Általános Iskola

Lőrincze Lajos Általános Iskola

Lőrincze Lajos szobra az iskola előtt

Lőrincze Lajos szobra az iskola előtt

Emlékszoba

Emlékszoba

Emlékplakát

Emlékplakát

Szentgál falu a Dunántúlon, Veszprém mellett terül el, 2800 körül van lakosainak száma. 1281-ben hallani először a faluról – a monda szerint a falu alsó részén lévő barlangban egy Gál nevezetű remete lakott, innen ered a falu neve. Más kutatók szerint Géza fejedelem meghívására Szent Gallenből hittérítők érkeztek ide, és róluk nevezték el a települést.

A XIII. században királyi kutyatenyészetéről volt ismert, később hagyománnyá vált a fafaragás, kézműipar, a fazekasmesterség. Szentgált Európa legnagyobb tiszafaerdeje veszi körül, innen használták a fát megmunkálásra.

A falu főutcájából pár kisebb, rendezett utca nyílik, mindenfelé szép, oszlopos tornácú házak láthatók. A falu nevezetessége a kis emelkedőn álló református templom. A XV. században épült, fagerendás mennyezetét színes díszítések fedik, a szószék pazar, barokk díszítésű. A templom előtt emléktáblák állnak jeles reformátorok emlékére. Az ötven tagú gyülekezet négyszólamú férfikórussal büszkélkedhet.

A falu tájházában (jelenleg felújítás alatt van) gazdag anyaggal ismerkedhetünk meg a falu életéről, a népszokásokról, gasztronómiai különlegességekről.

A település jellegzetes étele a maradék kenyértésztából készülő „falatos”. A tésztát megsütik, majd apró darabkákra vágják. Belemártják forró vízbe, majd forró olajban megforgatják. Utána dióval vagy túróval ízesítik. A földekről hazatérő munkások kedvenc eledele.

A helységben a fafaragásokat művészi szintre emelték, és ma is készítik. Nemcsak díszes támlájú székeket, padokat, polcokat faragtak, hanem más tárgyakat is. Ismert volt valamikor a „misebot”, mellyel misére jártak. Ezeket a gazdagon díszített botokat nem mindenki engedhette meg magának, a templom előtt hagyták mise alatt. A „gúnyolóbot” viszont torz figurákkal volt tele, ezekkel a botokkal egyesek a vendéglőbe jártak verekedést provokálni.

Elismert fafaragó mester volt Toth József (1913–1983), pásztor őseitől tanulta a mesterséget, növényi és állati motívumokkal díszítette műveit – pipákat, botokat, dobozokat. Elnyerte a Népművészmester címet.

Szentgál szülötte Lőrincze Lajos (1915–1993) nyelvész, nyelvjáráskutató. Tanulmányait faluja református iskolájában kezdte, a pápai református kollégiumban folytatta, Budapesten magyar–német tanári oklevelet szerzett. Az egyetemen docensként dolgozott. A Magyar Nyelvtudományi Intézetben kutatómunkát végzett. 1952-ben Kodály Zoltán biztatására indította el a rádióban, a később nagy sikernek örvendő Édes anyanyelvünk című műsorát. Ezt követően a magyar televízióban vált ismertté Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol című műsora. Lőrincze Lajos sok állami kitüntetésben részesült. A Magyarok Világszövetsége elnökévé választották. Szentgálon egy elemi iskola viseli nevét, melynek épülete előtt áll a nyelvész szobra. Az építészetileg nagyon érdekes, hajószerű iskola felső emeletén emlékszobát rendeztek be tiszteletére.

Szentgálon 1857-ben Széchényi felhívására elsők között az országban alakult meg az Olvasóegylet, majd 1890-ben a Polgári Olvasókör.

Szerepét ma a könyvtár vette át, melynek idei évi mottója: „12 hónap, 12 könyv!”.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége