2024. április 19., péntek

Embernek maradni a gyűlölet korában

Fájdalmas emléket elevenít fel, de a jövőbe vetett hitet is felvillantja a razzia évfordulója
Ótos András felvétele

Ótos András felvétele

Jelenlétükkel valamennyien a béke és a megbocsátás üzenetét küldték a világba – ezekkel a szavakkal mondott köszönetet a Család szoborcsoportnál emlékezőknek a razzia évfordulóján a Duna melletti rakparton Miloš Vučević, Újvidék polgármestere (a felvételen). Beszédében rámutatott: a fájdalom és a hit találkozik a razzia színhelyén.

– A múlttal együtt kell élnünk, ám soha nem szabad elveszítenünk a hitet az emberi jóságban, még ha a fájdalommal kitöltött pillanatokkal harcoltuk is ki az emberi szabadságot, amelyet ma magunkénak mondhatunk – értékelte.

A hideg napokra emlékezve kifejtette, egy előre, alaposan kitervezett, hidegvérű gyilkosságsorozat történt, melyben a gonosz nem válogatott, csecsemőt és időset egyaránt megfosztott legértékesebb kincsétől, az életétől. Tizenöt személyt öltek meg percenként és vetettek a Duna jege alá, újvidékiek ezrei tűntek el 1942. január 23-án – emlékeztetett Vučević. A halálba küldték, aki csak szerbnek, ortodoxnak, zsidónak, romának vallotta magát. Hatalmas leckéje ez a történelemnek és az életnek, húzta alá, s arra figyelmeztetett, hogy a gyűlölet magja ma is elhintett, ezért nem szabad soha elfelejteni azt, ami történt.

– A mi feladatunk az, nehogy megengedjük, hogy hasonló események valaha is újra megtörténjenek. Nem könnyű együtt élni a razzia emlékével, mégis ezt kell tennünk annak érdekében, hogy tovább éljen hitünk és bizalmunk az emberiségben, hogy emberként tudjunk mindig viselkedni, akkor is, amikor az embertelenség kora a jellemző – zárta beszédét a polgármester.

A gyászmisét a razzia áldozatainak emlékére Irinej Bulović bácskai ortodox püspök vezetésével szolgáltatták.

– Lelkükért, örök életükért imádkozunk – mondta el a mise után megtartott beszédében a püspök – az emlékezésre azonban nem szentimentális lelkiállapotként tekintünk, hanem az isten kegyelmére bízzuk az áldozatok lelkeit, ami az örök emlékezésnek az alapja. Nem áll jogunkban feledni, egyrészt az áldozatok miatt, másrészt saját jövőnk és gyermekeink jövője miatt – tette hozzá, s megjegyezte, sajnos ma is történnek hasonló bűntettek nap mint nap a világ különböző kontinensein, s csak rajtunk múlik, hogy tudunk-e itt, ezen a területen, ahol mi élünk, emberként viselkedni a jövőben is, annak ellenére, ami másutt történik.

Saját szerepünk abban van, mutatott rá, hogy képesek vagyunk-e a világot megváltoztatni, a változást pedig magunkkal kell kezdenünk, a jóságnak és emberiességnek elsősorban belőlünk kell fakadnia. Az emlékezésnek nem szabad soha egy nemzet ellen sem irányulnia, függetlenül attól, melyiknek a tagjai voltak többségben az elkövetők között, mert ugyanannak a nemzetnek a tagjai között olyanok is voltak, akik saját életüket is kockáztatva mindent megtettek annak érdekében, hogy a tragédia ne történjen meg – üzente Irinej püspök.

Pásztor István tartományi képviselőházi elnök is koszorúzott (Fotó: Ótos András)

Pásztor István tartományi képviselőházi elnök is koszorúzott (Fotó: Ótos András)

Isak Asiel szerbiai főrabbi Moshe Ha-Elion holokauszt-túlélő, az ausztriai mauthauseni koncentrációs tábort megjárt rabbi történetét mondta el az egybegyűlteknek, rámutatva arra, hogy az emlékezésnek hatalmas ereje van, lehetővé tudja tenni a túlélést a legzordabb, legembertelenebb, legkegyetlenebb helyzetekben is. A túlélő ma íróként, elbeszélőként tanúskodik az auschwitzi és mauthauseni történésekről.

Ahogyan a korábbi években, a résztvevők az idén is elhelyezték az újvidéki Család szoborcsoportnál a kegyelet virágait. Miloš Vučević mellett Đorđe Milićević tartományi kormányfő-helyettes, Pásztor István tartományi képviselőházi elnök, Maayan Bent Izrael belgrádi helyettes nagykövete, Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, az újvidéki és a szerbiai zsidó hitközségek képviselői, a Roma Matica tagjai koszorúztak.

A városi önkormányzat, a zsidó hitközség és a szerb pravoszláv egyházközség által szervezett újvidéki megemlékezésen a Hasira zsidó hitközség énekkara és a Szent György pravoszláv székesegyház kórusa működött közre. A szervezők, a résztvevők és a polgárok a szoborcsoporttól elsétáltak a Strandon elhelyezett emléktáblához is, hogy elhelyezzék az emlékezés virágait. A Szerbiai Katonaság folyami flottájának tagjai a jég alá vetett áldozatok emlékére koszorút bocsátottak a Duna vizére.

A Miletić utcai áldozatok emlékére külön emléktáblát avattak a központi megemlékezés előtt a rabbi, a bácskai püspök és a város polgármestere jelenlétében.