Utolsó elvonás

Szabó József

2020. január 19., 18:47 >> 2020. január 19., 20:21

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az ellenzéki többségű venezuelai parlament ismét Juan Guaidót nyilvánította az ország ideiglenes elnökévé. Guaidó és mintegy száz politikustársa csak erővel jutott be a törvényhozás épületébe, amelynek bejáratát katonai rendőrök állták el. Bent sem volt sokkal kellemesebb. Az ellenzék részvételével megtartott ülés ideje alatt ugyanis „valaki” kikapcsolta az áramot, a gyűlést ezért félhomályban, és „süket” mikrofonok mellett tartották meg.

Az épület elhagyása is komoly nehézségekbe ütközött. A biztonságiak könnygázgránátokat lőttek Guaidóékra, miközben távoztak. Noha az önmagát tavaly januárban önhatalmúlag Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánító Guaidót már majdnem hatvan kormány és az EU is elismerte az ország ideiglenes vezetőjének, mások – például Oroszország – továbbra is a radikális baloldali, populista Nicolás Madurót tartják a törvényes államfőnek.

Forrás: PDVSA

Forrás: PDVSA

A Venezuelában meghatározó hatalmi tényezőnek számító hadsereg is őt támogatja. Annak ellenére, hogy a világ bizonyítottan legnagyobb kőolajtartalékaival rendelkező ország történetének egyik legsúlyosabb politikai-gazdasági válságát éli át.

Maduróék a múlt héten újabb támadást indítottak Guaidó ellen. Önkényesen megfosztották parlamenti elnöki tisztségétől. A döntést a törvényhozás ellenzéki többségű képviselői röviddel utána leszavazták.    

A politikai huzakodásból, amelybe külső hatalmak is beavatkoztak, a hadsereg sem tartja magát távol. A rezsim melletti kiállását februárban egy hadgyakorlaton is szeretné demonstrálni. Erről maga Maduro számolt be. Beszédében felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre is, amelyek szerinte leginkább az Egyesült Államok részéről fenyegetik Venezuelát. Aggodalma nem alaptalan, hiszen a Fehér Ház egy évvel ezelőtt Guaidót ismerte el az ország elnökének.

A hadgyakorlat bejelentésekor Maduro meg is üzente honfitársainak, hogy fel kell készülniük az (amerikai) imperializmus megleckéztetésére.
Venezuelában legutóbb tavaly szeptemberben, a kolumbiai határon tesztelték a hadsereget. A Moszkva és Peking által támogatott Maduro akkor azzal vádolta Bogotát, hogy államközi fegyveres konfliktust akar kirobbantani, aminek a célja Guaidó hatalomra juttatása, washingtoni segédlettel.

A tavalyi rezsimbuktatási kísérlet azonban kudarcba fulladt. Puccstól tartva Maduro orosz és kubai fegyveresekkel is körül vette magát. Saját hadseregének lojalitását pedig úgy akarja megerősíteni, hogy a katonákra bízott olyan ágazatokat (mint az olajipar), ahol nagy pénzeket lehet szerezni.

A lakossággal ellenben senki sem törődik. A súlyos válság miatt már legalább hárommillió venezuelai hagyta el hazáját.

A színfalak mögött közben hatalmas gazdaságpolitikai játszma bontakozott ki. A külvilág mit sem lát ebből, ámde Rafael Ramírez, a Maduro-kormányzattal konfliktusba keveredett volt olajipari miniszter nemrég felfedte a titkot.

Szerinte az oroszok és a kínaiak épp most teszik rá a kezüket Venezuela olajiparára, amely korábban kiváló életszínvonalat biztosított a lakosság számára.

Az üzletszerzésben, illetve a nemzeti kincs lenyúlásában állítólag két kőolajipari óriásvállalat jár az élen: az egyik az orosz Rosznyeft, a másik a kínai CNPC. A két nagy és a többi „külsős” úgy került helyzetbe, hogy a venezuelai állami olajvállalat (PDVSA) lényegében megszüntette a kitermelést, amit utána rábízott többségi tulajdonú külföldi cégekre.

Ezek pedig nem sietik el a munkát, aminek a következményei eléggé nyilvánvalóak: Venezuela nyerskőolaj-kitermelése folyamatosan csökken, és jelenleg már az egyharmadát is alig éri el az ezredfordulón felhozott mennyiségnek. A kitermelés azért is nehézkes, mert az állami olajcéget korrupt katonák irányítják, akik csak a pénz ellopásához értenek, nincsenek szakértők, sem megfelelő gépek. Az olaj ügyek minisztere is egy tábornok, aki már sok jót ígért, miközben 75 éves mélypontra süllyedt a kőolaj kitermelése és exportja.

Ramírez azt állítja, hogy a PDVSA-t lényegében privatizálják, amelynek keretében a Rosznyeft megkaparintja az olajmezőket, Moszkva pedig cserébe finanszírozza a fuldokló Maduro-rezsimet. A pénz egyre jobban kell, mivel az USA blokkolni akarja Venezuela kőolaj kitermelését, hogy ezzel megbuktassa a kormányt. Az amerikai szankciók 2017 óta komoly károkat okoztak a venezuelai olajiparnak. A külföldi cégek többsége nem is hajlandó üzletelni a PDVSA-val, mert félnek Washington bosszújától.

Nem így Oroszország, amely igyekszik a maga hasznára fordítani a helyzetet, sőt a megmentő szerepében próbál tetszelegni. Teheti, hiszen érdekeit különleges alakulatok védik Venezuelában, ami rendkívül bosszantja a Fehér Házat. Ez azonban hidegen hagyja a Kremlt, amely azzal érvel, hogy Maduróék kérésére nyújtanak segítséget az országnak.

Moszkvával ellentétben Peking elsősorban saját gazdasági érdekeit védi Venezuelában. Hitelezi is a szorult helyzetben levő helyi kormányzatot, bár tudja, hogy a pénzt nem látja viszont. Hacsak nem kap valamit az „olajos fazékból”. Márpedig a gyakorlatban épp ez történik. A kínaiak a világ legnagyobb kőolaj importőrei, így nekik jól jön minden megszerzett olajmező.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége