Válaszúton a szerb Cursus Publicus?

Fehér Rózsa

2019. december 7., 15:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Ha nem olvasok újságot, nem tudom, hogy megint sztrájkolnak a postai alkalmazottak. A közüzemi számláimat már régóta otthonról utalom, levelet nem küldök senkinek, és a csomagforgalmat is inkább privát futárcégeken keresztül bonyolítom. Ha jobban belegondolok, csak az állammal levelezek ezen az állami vállalaton keresztül. Ma már oda jutott a posta, hogy sokan csak akkor veszik igénybe a szolgáltatásait, ha nincs más alternatíva. Az emberek már nem bíznak meg benne, mert szervezetlen, lomha és avítt. Csak azért tud még mindig jelentős szereplő lenni a piacon, mert óriási hálózata van, és nem azért, mert minőségi szolgáltatást nyújt. Milyen jövője lehet egy ilyen állami ágazatnak?

(Gergely Árpád illusztrációja)

Bár már a központosított perzsa államhatalom bevezette a postai szolgálatot azért, hogy a birodalom egységes kormányzását biztosítsa, sokan vélik úgy, hogy az állami posta, azaz a Cursus Publicus alapjait Augustus római császár rakta le. Innentől kezdve a postai szolgáltatások igen lassan fejlődtek, az első postabélyeget például csak 1840-ben bocsátották ki. Csaknem 2000 éven át a posta főleg levélküldeményeket továbbított, és csak kisebb újítások (légiposta, expressz küldemények, irányítószám bevezetése) történtek az életében. Az internet és a digitális eszközök robbanásszerű térhódítása miatt viszont az állami postavállalatok az utóbbi években világszerte válaszúthoz érkeztek. Az elektronikus kommunikáció terjedésével pusztán a levélforgalomból már nem él meg a posta, de ennél is súlyosabb érvágás, hogy a pénzforgalom is rohamosan csökken a tolóablakoknál. A modern posták termék- és szolgáltatásbővítéssel igyekeznek javítani gazdaságosságukon, ezekben például csomagküldési, pénzügyi, logisztikai és kiskereskedelmi szolgáltatásokat vezetnek be. Azok a modernizált posták, amelyek időben léptek, az ezekből származó bevételekkel már 2014-ben elérték a hagyományos levélforgalomból származó bevételeket.

A postai szolgáltatások fejlesztéséhez korszerű technológiákra, képzett munkavállalókra és hatékony szállítási hálózatra van szükség. Nagy-Britanniában 61 postai szolgáltatást végző alkalmazott jut 10 ezer lakosra, Csehországban 60, Szlovákiában 58, Magyarországon 55. Az Európai Unióban átlagosan minden 10 ezer polgárra esik 42 postás vagy futár – ez derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által épp a héten nyilvánosságra hozott adatsorokból. Szerbiában ez a szám 21,5 körül mozog – nem csoda hát, hogy egyre inkább teret veszít a szerb posta a magán-futárszolgálatokkal szemben, hiszen lassan nem lesz, aki kiszállítsa a küldeményeket a lakosságnak. Az alacsony fizetések, a bizonytalan státuszok és a jogfosztások miatt nem csak kevés a postás, de nagy a fluktuáció is.

A mostani három év alatt a harmadik postasztrájk, amelyben a postások, a futárok és a tolóablakok mögött dolgozó munkatársak vettek részt – ők teszik ki a postai alkalmazottak 2/3-át, akik 32 és 39 ezer dinár között visznek haza havonta. A Köztársasági Statisztikai Hivatal szerint Szerbiában novemberben 39 654 dinár volt a középső fizetés – ez annyit jelent, hogy a foglalkoztatottak zöme legfeljebb, ha ennyit megkeres. A sztrájkolók nem csak fizetésemelést, de a vállalatvezetés menesztését is követelik, élükön Mirjana Petrović megbízott igazgató asszonnyal. A Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának (PUPS) eddig érinthetetlennek bizonyult kádere regnálása alatt botrányt botrányra halmozott, és esztelenül költekezett. Radovan Tešić, a postai alkalmazottak önálló szakszervezetének alelnöke már két évvel ezelőtt arról beszélt, hogy a PUPS miként teszi tönkre a vállalatot, amelyből közbeszerzések útján politikailag támogatott dilettánsok szivattyúzzák ki az állami pénzeket. A postások már 2017-ben is azt sugallták, hogy a posta ellehetetlenítésével a magánosításnak készítik elő a talajt a politikusok, pedig szerintük Szerbiában ez a privatizáció nem vezetne jóra: a szolgáltatások drágulnának, az államkassza megrövidülne, az alkalmazottak jelentős része pedig utcára kerülne.

Addig, amíg a nyolcvanas évek rég meghaladott, PUPS-vezérelt „üzleti” logikája irányítja a szerb állami postát, bármiféle megállapodás a sztrájkolókkal csak elodázza, de nem oldja meg a szerb posta működési problémáit.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége