A románok és a magyarok közötti bizalom erősítését javasolják

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint együttműködés nélkül nincs fejlődés

(Forrás: MTI/maszol.ro)

2019. december 2., 17:49

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A románok és magyarok közötti bizalmatlanság lebontását szorgalmazták egy pódiumbeszélgetés résztvevői Kolozsváron (Cluj-Napoca). Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a hétvégi rendezvényen elmondta: Erdélyben olyan egyensúly alakult ki a románok és magyarok között, amely könnyen törékennyé válik. Példaként az 1990-es véres, marosvásárhelyi (Târgu Mureș) román–magyar összecsapást és az úzvölgyi (Valea Uzului) katonatemetőnél júniusban kialakult helyzetet említette. Szerinte sok olyan probléma van, amelyeket a románok és magyarok őszintén soha nem beszéltek meg. Bizalmatlanság jellemzi az emberek, a közösségek viszonyát, amely a megértés hiányából fakad, és ez az együttműködést is akadályozza. Együttműködés nélkül pedig nincsen fejlődés – állapította meg Kelemen.

Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, arra világított rá, hogy a romániai társadalomban nemcsak a magyarokkal szemben mutatkozik meg a bizalmatlanság, hanem a románok között is alacsony a bizalom szintje. Kijelentette: az örökölt pszichokulturális alapok okozzák, hogy a román társadalom képtelen az együttműködésre.

Magyar és román zászló a menet élén egy március 15-ei, kolozsvári ünnepségen (Forrás: kronikaonline.ro)

Magyar és román zászló a menet élén egy március 15-ei, kolozsvári ünnepségen (Forrás: kronikaonline.ro)

A román nyelven folytatott beszélgetés során arra is kitért, hogy a fiatalokban sokkal több a nyitottság, s van remény a hátrányok leküzdésére. Szerinte csak annyit lehet elvárni a román állampolgároktól, hogy tanulják meg az állam hivatalos nyelvét, s tiszteljék az országot. Nem muszáj szeretni is.

Sabin Gherman kolozsvári újságíró felrótta, hogy a román állam kettős mércével mér. Amit természetesnek tart a románoknál, azt bünteti a magyaroknál. Javasolta a kettős mérce alkalmazásának megszüntetését, és azt is, hogy az érintettek többet beszéljenek a két közösséget egymáshoz közelítő dolgokról. Példaként hozta fel Liszt Ferenc román rapszódiáját, és a mű születésének körülményeit, amelyek Romániában alig ismertek.

Cosmin Popa történész viszont figyelmeztetett: a román és a magyar nép rendkívül tehetséges abban, hogy a megbékélés esélyeit elszalassza. Mindkét fél megvan a maga burkában, és a rosszat tudják a leggyorsabban megtanulni egymástól. Bajosnak nevezte, hogy 1990-ben a hatalom Erdély és Románia egyesülése gyulafehérvári (Alba Iulia) kinyilvánításának az évfordulóját, december 1-jét tette Románia állami ünnepévé. Közölte: „Aki azt kéri a magyaroktól, hogy örvendjenek december 1-jén, az bolond”. Hozzáfűzte: a magyaroknak is meg kell érteniük, hogy a monarchiabeli elhibázott politikájuk vezetett a román egyesüléshez.

Az egyesülés évfordulója alkalmából rendezett tegnapi ünnepségeken és a Bukarestben megtartott katonai parádén sok magyar politikus nem vett részt. Kovászna (Covasna) megyei magyar elöljárók már az elmúlt években is bojkottálták a rendezvényt. Azzal érveltek, hogy a romániai magyarok számára december 1-je nem ünnep, mert a hatalom nem tartotta be az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat ígéreteit.

Korábban Antal Árpád sepsiszentgyörgyi (Sfântu Gheorghe) polgármester felvetette, hogy Románia nemzeti ünnepének egy másik dátumot kellene találni, amit megünnepelhet a magyar, és a többi kisebbségi közösség is. Szerinte ilyen ünnep lehetne az 1989-es forradalom időpontja.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége