Segítség az időseknek

Négyéves a vajdasági falugondnoki szolgálat

Gruik Zsuzsa

2019. november 10., 19:41

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Bár a hungarikumok között nem tartjuk számon, és külföldi ismerőseinknek sem említjük, amikor a magyarság híres vívmányait soroljuk büszkén, a falugondnokság intézménye mégis magyar találmány. Kemény Bertalan településtervező nevéhez kötődik, aki Budapesten született ugyan, de egész életében a falvakért, a tanyákért és a vidéki emberekért dolgozott. Azt vallotta, hogy az alacsony lélekszámú települések népességfogyásának megakadályozásához nem elég a gazdaságot és az infrastruktúrát fejleszteni, hanem olyan közösséget kell építeni, aminek megtartó ereje van. Mert bármely települést a közösség tesz élhetővé.

A tanyát két apró házőrző védi az illetéktelen betolakodóktól (Gruik Zsuzsa felvétele)

A tanyát két apró házőrző védi az illetéktelen betolakodóktól (Gruik Zsuzsa felvétele)

E köré a gondolat köré épült a falu- és tanyagondnokság intézménye. Az elképzelés lényege, hogy a falugondnok házhoz viszi a szociális szolgáltatásokat és a kultúrát, segít a mindennapi teendőkben, fát vág az időseknek, orvoshoz viszi a betegeket, építi a közösséget. A rendszerváltás utáni Magyarországon nagyon gyorsan elterjedt az új modell, négy éve pedig ennek mintájára Vajdaság több településén is bevezették a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának jóvoltából. Az egyre inkább magukra maradó, idősödő falusiak és tanyasiak számára szinte nélkülözhetetlen szolgáltatás megvalósítását a CMH iroda koordinálja, a szakmai hátteret pedig a szabadkai egyházmegye Caritasa biztosítja. A falugondnokok nemcsak a munkába állás előtt vesznek részt oktatáson, de szakmai fejlődésük érdekében újabb és újabb képzéseket is szerveznek számukra. A legutóbbi arról szólt, hogy hogyan segítheti egymás munkáját, hogyan dolgozhat össze a Vajdaság területén tevékenykedő 20 falugondnok. Mindezt nem száraz tananyagként, hanem játékos feladatokon keresztül sajátíthatták el.

TESTHEZ ÁLLÓ MUNKA

Katona Endre szinte a kezdetektől csatlakozott a munkához. A tornyosi térség falugondnokaként kezdett, ma már Kevi is hozzá tartozik. Az első hónapokban kerékpárral járta a falut és a környék tanyáit, de később szolgálati autót is kapott. Ez nemcsak azért jó, mert így lehetővé vált, hogy az időseket, betegeket bevigye valamelyik nagyobb város kórházába, de azért is, mert akkoriban sok tanya csak földes úton volt megközelíthető. Biciklivel ez nem volt egyszerű, különösen a hideg, esős időszakban, a csúszós utakon, a sárban. Mára ezek a tanyák kiüresedtek, lakóik elhunytak, és senki nem költözik a helyükre.

Korábban a zentai Szociális Központ is működtetett egy hasonló szolgáltatást, ők elsősorban a háztartásvezetésben, a takarításban segítettek az időseknek. Amikor Endre elkezdett dolgozni, átvette tőlük a névsort, majd mindenkihez elment bemutatkozni. Nem volt nehéz megszereznie a bizalmukat, hiszen a helyiek már mind ismerték vagy őt, vagy a szüleit.

Erzsi néni szerint mindig akad valami tennivaló (Gruik Zsuzsa felvétele)

Erzsi néni szerint mindig akad valami tennivaló (Gruik Zsuzsa felvétele)

– Az elején még nem értették, hogy mit is fogok én csinálni, mert a szociális központ munkatársai inkább a benti munkákban segítettek. Én meg a kinti, kerti munkákat végzem el. De nagyon jó kapcsolatot sikerült mindenkivel kialakítanom, sokszor elhívnak csak azért, hogy beszélgessünk.

Mert az egyedül, elszigetelten élő idősek egyik legnagyobb problémája a magány. A gyerekeik már bent élnek a faluban vagy a városban, dolgoznak a munkahelyükön, az unokáik Szegeden vagy még messzebb tanulnak, ők pedig egyedül maradtak. Sokuk számára a falugondnok jelenti az egyetlen kapcsolatot a külvilággal: ő az, aki elmeséli a híreket, aki meghallgatja a történeteiket, aki szól néhány vigasztaló szót.

– Nem unatkoznak, mert többnyire elfoglalják magukat: kertet művelnek, baromfit tartanak. De attól még nincsen kihez szólniuk esténként, ilyen értelemben nagyon magányosak. A legtöbb idős, akihez eljárok, nő, sokan közülük már több mint két-három évtizede egyedül vannak. A férjük halála óta nem volt élettársuk, a gyerekeik nincsenek itt. Többségük nyolcvanon fölüli, van, aki már 92 éves.

Endre, akárcsak a többi falugondnok, segít a bevásárlásban, beszerzi a gyógyszereket, intézi a hivatalos ügyeket, elvégzi a kisebb, ház körüli javításokat. Nyáron füvet nyír, ősszel levelet gereblyéz, télen aprítja és behordja a tűzrevalót. Amikor két évvel ezelőtt a zentai kórház új EKG-készülékkel gazdagodott, mintegy 50 embert vitt be a faluból a városba, hogy EKG-vizsgálaton és szívultrahangon vehessenek részt. Mindebben pedig örömét is leli:

– Szeretem ezt csinálni, mások is mondták, hogy ezt a munkát nekem találták ki. Szeretem az időseket, barátságosak, sok mindenről elbeszélgetünk. Vannak történetek, amiket már legalább tízszer vagy hússzor hallottam, de meghallgatom őket újra és újra, mert nekik fontos, hogy elmondhassák.

Több mint negyven személyhez jár ki összesen, kihez gyakrabban, kihez ritkábban. Ahogy öregedik el a népesség, úgy keresik meg egyre többen Endrét is. Az új jelentkezőket igyekszik szűrni, és csak azt elvállalni, akinek valóban szüksége van a segítségére:

– Nehéz nemet mondani, de néha muszáj, hiszen nekem is véges az időm. Héttől háromig tart a munkaidőm, de így is előfordul, hogy tovább dolgozok. Próbálom azokra szűkíteni a kört, akik valóban rászorulók. Megnézem például, vannak-e gyerekeik, és ha igen, ott élnek-e ők is a faluban.

A falugondnok munka közben (Gruik Zsuzsa felvétele)

A falugondnok munka közben (Gruik Zsuzsa felvétele)

ÉLET A TANYÁN

Ahogy öregszik a népesség, úgy élnek egyre kevesebben tanyán. Azok közül, akikhez Endre rendszeres eljár, hogy segítsen a mindennapi teendőkben, Erzsi néni az egyetlen, aki a falutól többé-kevésbé elzártan él. Endrével a falu határában lévő otthonában látogattuk meg. Félig még falu, de félig már tanya: nem földes út vezet hozzá, de messze van a faluközpont. Itt élte le szinte az egész életét.

Azt kérte, hogy a riportban Erzsi néniként szerepeljen, pedig nem ez az igazi neve. Attól tart, hogy ha hírét veszik egy egyedül élő idős nőnek, egyik éjjel kirabolhatják. A félelmével nincs egyedül, Endre szerint a legtöbb egyedül élő idős ember tart a lopástól, a betöréstől. Olyan is van, akinek a téli tüzelőjét az előszobába hordta be, mert az illető szerint ott nagyobb biztonságban van. Pedig Endre azt mondja, az utóbbi években elvétve fordulnak elő ilyen esetek, hiszen a legkétesebb alakok már mind börtönben vannak, vagy a jobb megélhetés reményében kivándoroltak külföldre.

Erzsi néni közel hatvan éve költözött a tanyára a férjével. Az egész élete munkája van benne, nem szívesen hagyná ott. Hiába kérték, hogy költözzön be a faluba, ott a fia is, ő tántoríthatatlan:

– Amikor beköltöztünk, még csak a falak meg a tetők álltak, minden mást mi raktunk hozzá. Szeretem a tanyát, nem akarok elmenni innen. Tudja csuda, ez az életem. Városban nem is tudnék élni. A fiam nagyvárosban lakik, és azt meséli, hogy még a szomszédot sem ismeri. Én itt a szomszéddal elkávézgatok, összejárok az asszonyokkal, elmúlik az idő. Nem unalmasak a napjaim. Baromfit is tartok, van egy virágoskertem, meg egy pici veteményesem.

Novemberi virágoskert (Gruik Zsuzsa felvétele)

Novemberi virágoskert (Gruik Zsuzsa felvétele)

Mindig van valami dolog, amivel elfoglalhatja magát: takarít, söpröget, rendezi a baromfit, ha kell, akkor meszel is. Amikor kifárad, lepihen, aztán ott folytatja, ahol abbahagyta. Akkor is föltalálja magát, ha éppen nincs semmi elintéznivalója:

– Ha időm engedi, kézimunkázok egy kicsit, hímzek és csipkét horgolok. Általában terítőket készítek, de az a baj, hogy lassan már nem látok elég jól. Olvasni is nagyon szeretek, nagyon sok könyvem van.

De nemcsak a magányos tevékenységeket kedveli. Azok közé az idősek közé tartozik, akik igénylik a társaságot, és akik részt vesznek a közösség életében. A faluban élő barátnőivel rendszeresen találkozik, és ha szép az idő, biciklivel a boltba is eljár. Külföldön élő családtagjaival a modern technika segítségével igyekszik tartani a kapcsolatot, most épp laptopot szeretne, mert akkor messziről is láthatná a távoli országban élő unokáját.

Csendélet tökkel (Gruik Zsuzsa felvétele)

Csendélet tökkel (Gruik Zsuzsa felvétele)

Egy egyedül élő idős nő számára sok olyan dolog jelent kihívást, ami sokunknak egyáltalán nem probléma. Ha jön a tél, ki hasogatja föl a tűzifát? Ki hányja el a havat? Ha az erős szél kidönti a fát, ki fogja a kerítést helyre tenni? Ha elromlik a zár, ki javítja meg? Ha orvoshoz kell menni, hogy jut be a városba? Az ehhez hasonló mindennapi gondok-bajok megoldása a falugondnok feladata.

Erzsi néni azt mondja, nagyon nagy segítséget jelent számukra Endre munkája:

– Örülünk neki, hogy végre valaki kisegíti az idős asszonyokat. Nagyon meg vagyunk elégedve a munkájával. Elhozza a gyógyszeremet, levágja a füvet, most majd segít behordani a fát, mert én azt már nem bírom. Kéthetente benéz hozzám, megcsinálja, amit kell, ezenkívül ha nincs, aki elvigyen az orvoshoz, csak telefonálok, és már jön is. Tényleg hatalmas segítség, hogy ő van.

És valóban: amíg én körbejárom és lefényképezem a tanyát, addig Endre összetördeli a száraz ágakat, és megígéri Erzsi néninek, hogy miután elvisz engem a szerkesztőségbe, visszamegy hozzá, és behordja az udvarról a fát, hogy ne ázzon el, ha jön az eső.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége