2024. április 27., szombat

Eredményes probléma

Erőtlen játék vereséget eredményezett – A biztonságos védekezés győzelmet eredményezett. Mindkét mondat egy-egy korábbi sportírásnak a címe, az első egy alsóbb osztályú magyar labdarúgócsapat mérkőzéséről tudósít, a másik egy győztes jégkorongmeccsről. Sikertelenség és siker kifejezésére ugyanaz az ige szolgál. Vajon valóban univerzálisnak tekinthetjük eredményez szavunkat?

A fönti két mondat, valamint az internetről összegyűjthető számtalan példa erről tanúskodik. Pozitív és negatív tartalom kifejezésére egyaránt használják a legkülönfélébb szövegkörnyezetben:

A nagy hőség több balesetet is eredményezett a nyáron; Súlyos sérüléseket eredményezett az ütközés; Az erős kereslet újabb fejlesztést eredményezett; A jó kezdés győzelmet eredményezett; Az új versenypálya nagyobb csapatmunkát eredményezett; A közös munka jelentős fejlődést eredményezett; Kidőlt fákat, leszakadt vezetékeket, lehűlt levegőt eredményezett a hidegfront; Ismét torlódást eredményezett a határátkelőkön a rendszerhiba.

Az egymás mellé sorakoztatott címeket olvasva az tűnik föl, hogy talán nem minden nevezhető eredménynek, amit a szövegkörnyezetből kiragadott közlések akként tüntetnek föl. Amikor egy szó, kifejezés, szólás stb. helyességét vizsgáljuk, amikor arra vagyunk kíváncsiak, illik-e a szövegkörnyezetbe, megfelelő jelentésben használják-e, ennek eldöntésére az elsődleges forrás – minthogy mindig rendelkezésünkre áll – a nyelvérzék, amely minden bizonnyal jelez, ha valami sántít az adott szóval, kifejezéssel, szólással stb. Ez esetben az tűnhet föl, hogy talán nem tekintjük eredménynek, azaz pozitív fejleménynek a kidőlt fákat, leszakadt vezetékeket, a határátkelőkön tapasztalható torlódást, a súlyos sérüléseket, a baleseteket… Inkább azt mondanánk, ezek valaminek a következményei, valami okozta őket, valaminek a következtében történtek. Eredmény szavunkhoz és származékaihoz pozitív tartalmakat társítunk (újabb fejlesztést, jelentős fejlődést, nagyobb csapatmunkát…), míg a következményt semleges vagy negatív értelemben használnánk. Lássuk, hogy alátámasztja-e ezt a többi forrás!

Az akadémiai értelmező kéziszótár így határozza meg az eredményt: cselekvés, folyamat végső következménye; jó eredmény, siker; ami eredményes, az sikerrel járó; a választékos stílusértékű eredményez jelentése pedig: eredményül okoz, következményül maga után von valamit. A Tinta-féle értelmező szótárban is szinte ugyanezt olvashatjuk, kiegészítve az ’okoz valamitʼ jelentésű eredményez ige mellett látható példával: Meggondolatlansága sok bajt eredményezett. Ami a következményt illeti, arról mindkét szótárban azt találjuk: előzetes dolog, esemény stb. kihatása, eredménye: A házakon még látszik a háború következménye.

Ezek a források tehát nem igazolják az eredmény és a következmény jelentésbeli elkülönülésének „elméletét”, illetve azt, amit fent sugalltunk, miszerint az eredményez ige inkább pozitív csengésű. Szótári forrásaink arról tanúskodnak, hogy választékos stílusértékű és semleges jelentésű, azaz a fönti példák mindegyike nyelvhelyességi szempontból kifogástalan.

A Nyelvművelő kéziszótár árnyaltabb képet nyújt, és magyarázatot ad arra, miért is lázadt fel a nyelvérzék a negatív eredmények ellen. Az eredményeként, eredményeképp(en) szócikkben ez áll:

E rokon jelentésű névutószerű határozószók az újabb nyelvhasználat szerint főleg hasznos v. kellemes dologra vonatkoznak, míg a következtében többnyire káros v. kellemetlen körülményre utal. Merev elkülönítésük szükségtelennek látszik, de ez a szétfejlődés egészében véve hasznos.

Az eredmény, eredményez címszó mellett pedig ezt olvashatjuk:

Az eredmény főnév alapjában véve semleges tartalmú: ’vmely cselekvés v. folyamat végső következménye’, függetlenül attól, hogy az kedvező-e v. sem. Van azonban ilyen mellékjelentése is: ’jó eredmény, siker’, pl. (nem) sikerült eredményt elérni. Ennek (s talán az eredményes melléknévnek) a hatására az eredményez igei származékot némelyek csak pozitív vonatkozásban fogadják el, s hibásnak tartják az ilyen fogalmazást: a változékony időjárás a meghűléses betegségek számának növekedését eredményezte. Ez túlzás, de tagadhatatlan, hogy megindult a használati elkülönülés az eredményez és az okoz között. Ezt sem siettetni, sem visszafogni nem látszik célszerűnek.

Rövid kutatásunk eredményeként (következményeként, fejleményeként, folyományaként, folytán?) megállapítható, hogy az önmagában semleges eredmény, eredményez, következmény, következtében szavak egymás szinonimái is lehetnek, ugyanakkor előbbieknek pozitív, utóbbiaknak negatív jelentésárnyalatuk is van, és bizonyos esetekben célszerű ezt figyelembe venni.