2024. május 2., csütörtök

Politikával, vagy anélkül?

A nemzeti tanácsok képviselői szerint a depolitizálás csak megnehezíti a munkájukat

Noha tavaly módosították a jelenlegi nemzeti kisebbség nemzeti tanácsairól szóló törvényt, amelyről akkor azt állította a módosítást benyújtó kormány, hogy világosabban szabályozza a nemzeti tanácsok hatáskörét, csökkenti a politikum befolyását és átláthatóbbá teszi a nemzeti tanácsok munkáját, ma Belgrádban a Nemzeti tanácsok a törvény és a politika között témában tartott kerekasztal-beszélgetésen kiderült, a nemzeti tanácsok munkáját azok a rendelkezések, amelyek a pártfunkciót és a nemzeti tanácsban betöltött posztot kizárják, csupán kevésbé átláthatóvá tették, nem könnyítették meg.

Goran Kaurić, Ahmedin Škrijelj, Jerasz Anikó és Ivan Bošnjak a belgrádi kerekasztal-beszélgetésen (Fotó: Miklós Hajnalka)

Goran Kaurić, Ahmedin Škrijelj, Jerasz Anikó és Ivan Bošnjak a belgrádi kerekasztal-beszélgetésen (Fotó: Miklós Hajnalka)

Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke felszólalásában rámutatott, hogy a politika a közélettel foglalkozik, így a nemzeti tanácsokat sem lehet attól függetleníteni. Kiemelte, a nemzeti tanácsoknak kötelessége olyan politikát képviselni, amin keresztül lehetővé tehetik az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megvalósulását. Politika nélkül nem tudnak eleget tenni az alkotmány és a törvény adta céljaiknak. Vagyis minden nemzeti tanács köteles oktatáspolitikát, kulturális politikát, médiapolitikát folytatni, csakúgy mint az adott kisebbség nyelvének politikáját is. Példaként rámutatott, egy magyar nyelvű szak megnyitása számos kérdést von maga után, mint például az elszállásolás, a tankönyvek, a szakkáderek kérdését, vagy a diákok iskolába szállítását, és mindezt csak rendszerbeli egyeztetésekkel lehet elérni. És miután legtöbbször a pártpolitikával azonosítják ezt a fogalmat, a depolitizálással megnehezítik a nemzeti tanácsok munkáját, különösen a kisebb nemzeti kisebbségek esetében, ahol egy személy munkája több poszton is értékes lehet.

Ahmedin Škrijelj, a Bosnyák Nemzeti Tanács jogi tanácsadója is a politikától való függetlenítés kapcsán szólalt fel. Kiemelte, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsáról szóló törvény azon szakasza, amely erre vonatkozik, a nemzeti kisebbségeket fosztja meg alkotmányos jogától. Szavai szerint ilyen indoklás mellett, miszerint a politikának nem szabad befolyást gyakorolnia a nemzeti tanácsok munkájára, párt-függetleníteni kellene a parlamentet, illetve az önkormányzatokat is.

Goran Kaurić is, a Horvát Nemzeti Tanács képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy csorbulnak a nemzeti kisebbségek jogai a törvény által megszabott korlátozásokkal, miközben bizonyos törvényszakaszok befejezetlenek maradtak, így számos értelmezésre és visszaélésre is alkalmat adnak.

Dušan Janjić, az Etnikai Viszonyok Fóruma civil szervezet igazgatóbizottságának elnöke elmondta, az államvezetés mindig is a nemzeti kisebbségek részvételével alakult meg. Ez is arra utal, hogy mennyire fontos a kisebbség jelenléte a országos politikában. Ám szükség van az állami stratégia felfejlesztésére, hiszen a kisebbségek érvényesülése ma nem csak az állami politikától függ, hanem a pártpolitikától is, legyen szó hatalmi, vagy ellenzéki pártról. Ezért fontos lenne, ha a törvényhozó pontosan definiálná, mi a nemzeti tanácsok szerepe a közéletben.

Rámutatott arra, hogy a nemzeti tanácsok pártfüggetlenítése elképzelhetetlen, hiszen azok szállnak síkra a nemzeti tanácsok depolitizációja mellett, akik maguk is pártfoglalkoztatást végeznek. A politikától való függetlenítés helyett inkább ezeknek az intézményeknek a demokratizálásáról kellene beszélni. Véleménye szerint decentralizációra lenne szükség, hogy azok, akik egy adott nemzeti kisebbségekhez tartoznak, de a tömbtől távolabb élnek, bekapcsolódhassanak a nemzeti tanács munkájába. Ugyanakkor kihangsúlyozta, a nemzeti tanácsok munkája nem csak az adott nemzeti kisebbségek közösségét érinti, a közvéleményt is be kell kapcsolni az őket érintő kérdésekbe. Sőt olyan pénzügyi alapokat kell létrehozni, amelyek a nemzeti kisebbségek együttműködését is lehetővé teszi, illetve a többségi nemzet bekapcsolódására is alkalmat ad.

Ivan Bošnjak, az államigazgatási minisztérium államtitkára rámutatott, a múlt évben kieszközölt törvénymódosítással jelentős előrelépést sikerült elérni az egy személyben aggregálódó funkciók kizárása terén, ezt az európai intézmények is elismerték. Számos intézmény megnyitotta a kapuit a nemzeti tanácsok előtt, így lehetőség nyílt, hogy ők is részt vállaljanak a közéletben.