Az utóbbi két évszázadban a déli végek tudósai, írói és művészei közül többen is az MTA tagjai voltak, s e rangos elismerést kiemelkedő tudományos vagy művészi munkásságukkal vívták ki. Ilyen figyelmet érdemlő, 19. századi, tudós, bácskai akadémikus, aki a fizika területén alkotott maradandót, s akiről jórészt már Bácskában is megfeledkeztek, a szabadkai származású Sztoczek József (1819–1890) volt. A tiszteletbeli bölcsészdoktor, királyi tanácsos, okleveles mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, két éven át helyettes elnöke, és a főrendiház tagja.1
Pályafutása Szabadkáról indult, lévén, hogy ott született 1819. január 19-én, egy jómódú iparos családban.2 Tizenöt évesen vesztette el édesapját s édesanyja hat gyerekkel egyedül maradt. (József volt, sorrendben a második).3 Az iskolában kitűnő tanuló volt.4
A gimnázium hat osztályát még szülővárosában végezte s későbbi, sikeres pályafutása során is ragaszkodott Szabadkához. Több ízben is látogatta. Magyar László kutatása nyomán tudjuk, hogy 1819. január 29-én jegyezték be a szabadkai Szent Teréz-templom születési anyakönyvébe.5 Vezetéknevét sokan sokféleképpen írták (Sztoczek, Stoczek, Sztocsek) de a szabadkai anyakönyvek édesapját Stojtsek (!) Jánosként jegyzik, édesanyját pedig Klimora Barbaraként.6
A hat gimnáziumi osztály végeztével, tanulmányait 1834-től Pécsett folytatta, ahol filozófiát tanult majd a pécsi egyházmegye szerzetesnövendéke lett.7 Eleinte úgy tűnt, hogy meglelte élethivatását, de egy idő után már világos volt előtte, hogy a teológia nem az ő pályája. Igencsak gyötörte a gondolat, hogy rossz hivatást választott, ezért negyedéves teológusként, 1840 tavaszán, miután megtartotta hitszónoklatát a budaújlaki templomban – bejelentette kilépését.8 Négy évet gyakorlatilag elveszített az életéből, s új pályát kellett választania.9
Megvált tehát, a papi pályától és az év őszétől, hirtelen elhatározással az Institutum Geometricum (Mérnöki Intézet) hallgatója lett.10 Tanárának mondhatta Petzval Ottót, Wolfstein Józsefet és Jedlik Ányost is, de ott dr. Petzelt József, a kiváló tudós volt rá legnagyobb hatással, aki több más tehetséges hallgatót is mentorált. Mint Rosta István írja, „a Petzelt vezette hallgatói munkák szakszerűségéről és világszínvonaláról több korabeli dokumentumban elismerő nyilatkozatokat lehet olvasni.”11
Tudósunk, akkortájt meg is nősült és 1841-ben született meg Ilona nevű lánya.12
Nos, nem véletlen, hogy Sztoczek, mérnöki tanulmányainak végeztével éppen Petzelt József mellett let segédtanár.13 Sőt ő fordította le magyarra, tanárának egyik munkáját (A kis catoptricai cathetometer és használata megismertetése. Buda, 1845).14 Szily Kálmán szerint „Petzeltnek szigorú, matematikai szellemű, s a gyakorlati végcélt mindig szem előtt tartó előadásai legjobban lebilincselték tanítványai figyelmét. Sztoczek már el is végezte a mérnöki cursust (…) de Petzelttől nem bírt megválni. Inkább nélkülözött és keserves correpetitókkal kereste meg a napi kenyeret, csakhogy két éven át fizetéstelen assistens lehessen Peztelt mellett. (…) Gyökeresen megismerkedett a mérőeszközökkel, s megtanult mérni. Tanár és tanítvány együtt dolgoztak.”15
Ettől kezdődően, haladt felfelé, lépésről-lépésre, tanári és tudományos pályafutása: csakhamar a Királyi József Ipartanoda Fizika-tanszékének rendes tanára lett (1847), majd a Királyi József Műegyetemen, azonos minősítésben tanította az „általános és technikai természettant.”16 A szakmabeliek szerint elsőként adott elő termodinamikát.17 Kortársai szerint előadásmodora leginkább Pauler Tivadaréhoz hasonlított.18
Voltaképpen, csak tanári kinevezése után kezdett el behatóbban fizikával foglalkozni.19 A fizikai jelenségek leírásában mindig a matematikai vonatkozások felfedésére összpontosított.20
1862 és 1871 között a Műegyetem igazgatói tisztségét töltötte be, sőt 1871-ben, valamint 1875-től 1879-ig annak rektora is volt.21
A Bácska értékelése szerint, „a vezetésére bízott intézet kormányát Stoczek teljes erejével ragadta meg. Egész lélekkel a fiatal intézet minél tökéletesebb szervezésén csüngött, mert teljes mértékben föl tudta fogni az egyetlen magyar műegyetem fontosságát hazánkra, ipari s általában anyagi fejlődésünkre.”22
Kortársai szerint magas termetű, komoly férfi volt, képes arra, hogy „nagy tudománya, jellemszilárdsága, bölcsessége és tapintatossága által, egyfelől az akkori intéző és parancsoló közegeknél magának kellő tekintélyt és befolyást szerezni, másfelől pedig, tanártársainak s a tanulóifjúságnak tiszteletét és őszinte ragaszkodását megnyerni.”23
Egészében véve, igen sikeresen és rátermetten vezette a Műegyetemet, és intézményvezetői eredményeire a közoktatási minisztérium is felfigyelt. Olyannyira, hogy 1872-ben, előbb kinevezték őt a Közoktatási tanács alelnökének, majd a Műszaki alosztály elnöki teendőivel bízták meg. Tehetségének köszönhetően, 1874-ben pedig a Középiskolai Tanátképző Intézet igazgatója és a tanárvizsgáló bizottság elnöke lett.24
Méltatói szerint jelentős érdemeket szerzett a magyar technikai oktatás kifejlesztésében.
A Magyar Tudományos Akadémia, munkásságának elismerése jeléül 1858. december 15-én vette őt fel levelező tagjai sorába. Akadémiai karrierje is sikeres volt: 1860. október 9-én az MTA rendes tagja lett.25 1867-ben a Matematikai és Természettudományi Szakosztály elnökévé választották.26 Méghozzá, egy fontos, átmeneti időszakban, amikor ennek az osztálynak a tagjai túlnyomórészt mérnökök, mezőgazdák és orvosok voltak, a régi világból, ami miatt e testületnek nem volt túl nagy tekintélye az Akadémián belül. Sztoczek érkeztével azután, megváltozott s helyzet, s a vele egyidejűleg felvett, új, iskolázott tagok már egy magasabb színvonalt képviseltek, s rövid időn belül átalakították, megváltoztatták e szakosztály szellemiségét.27
1872. május 9-én lett az MTA igazgatótanácsának a tagja. Azt követően, 1886 és 1889 között az Akadémia másodalelnökének posztján volt.28
1 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. [Sztoczek József]. Internetes forrás: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/
2 Uo.
3 Sztoczek József (1819-1890). Internetes forrás: bme.hu/SztoczekJozsef
4 Uo.
5 Magyar László: Stoczek József emlékére. Tovatűnő évszázadok. Helytörténeti írások (1991–1998). Iratvallató III. Életjel Könyvek, Szabadka, 2002, 116–118.
6 Uo.
7 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. [Sztoczek József]. Internetes forrás: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/
8 Szily Kálmán: Sztoczek József emlékezete 1819–1890. Akadémiai Értesítő, 1892. nov. 15. (III. kötet, 11. füzet), 621–631.
9 Uo.
10 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. [Sztoczek József]. Internetes forrás: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/
11 Rosta István: Néhány Somogy megyei mérnök életútjának forrásanyaga (Lájpczig István mérnök). Elektronikus forrás: https://docplayer.hu
12 Sztoczek József (1819-1890). Internetes forrás: bme.hu/SztoczekJozsef
13 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. [Sztoczek József]. Internetes forrás: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/
14 Uo.
15 Szily Kálmán: Sztoczek József emlékezete 1819–1890. Akadémiai Értesítő, 1892. nov. 15. (III. kötet, 11. füzet), 621–631.
16 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. [Sztoczek József]. Internetes forrás: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/
17 Sztoczek József (1819-1890). Internetes forrás: bme.hu/SztoczekJozsef
18 Szily Kálmán: Sztoczek József emlékezete 1819–1890. Akadémiai Értesítő, 1892. nov. 15. (III. kötet, 11. füzet), 621–631.
19 Uo.
20 Uo.
21 Uo.
22 Halálozás. Bácska, 1890. máj. 16.
23 Szily Kálmán: Sztoczek József emlékezete 1819–1890. Akadémiai Értesítő, 1892. nov. 15. (III. kötet, 11. füzet), 621–631.
24 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. [Sztoczek József]. Internetes forrás: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/
25 Uo.
26 Halálozás. Bácska, 1890. máj. 16.
27 Szily Kálmán: Sztoczek József emlékezete 1819–1890. Akadémiai Értesítő, 1892. nov. 15. (III. kötet, 11. füzet), 621–631.
28 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. [Sztoczek József]. Internetes forrás: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/
