2024. április 20., szombat

Ablakot a falra

Vasárnapig marad a vásári hangulat a főtéren

Megszokott dolog, hogy nyár végén városunk központjában egymást követik a rendezvények. Először a Dužijancára kerül sor. Az aratóünnepség után külföldi fellépők tömkelegével az Interetno fesztivált rendezik meg. Ez után a város napját ünneplik a szabadkaiak. A rendezvények sorát a jelenleg is tartó Hagyományőrző Napok zárja. Ezen események egyik velejárója, hogy Szabadka központját birtokukba veszik az árusok, és vásári hangulatot teremtenek a Városháza körül. A levegőben a sülő rostélyos és kürtős kalács illata terjeng. A standok között hétköznapokon ritkán látott kézművestermékeket találhatnak a látogatók. Kaphatóak itt ékszerek, Szabadkához fűződő emléktárgyak, vagy az olvasás szerelmeseinek nagy örömére könyvek is. Ennek a vásári forgatagnak azonban vasárnap vége. De mielőtt az árusok visszaadnák régi rendeltetésének a főteret, mi is körülnéztünk a Kiskorzón található kirakodóvásáron. Nem kellett sokat keresnünk, hogy különleges termékre bukkanjunk az asztalok között. Milica Vesurović palicsi kézműves fából készít fali díszeket, amelyek régi vajdasági ablakok másolatai.

Kézműves ablakok a kirakodóvásáron (Fotó: Patyi Szilárd)

Kézműves ablakok a kirakodóvásáron (Fotó: Patyi Szilárd)

– 2008 óta foglalkozok kis faablakok készítésével. Ezek azok a kifelé nyíló ablakok kicsinyített másai, amelyeken nagymamáink nézelődtek és figyelték, mi történik az utcában. 2013-ban felmondtam a munkahelyemen, és azóta kizárólag ezzel foglalkozok, rendezvényről rendezvényre árulom a portékáimat. Az eladás mellett ezekkel a tárgyakkal a múltunkat is népszerűsítem, hiszen a vásárlók ezeknek az ablakoknak a megvásárlásával kapnak egy szép emléket a régi Vajdaságról. Az ablakok fából készülnek, kézimunkával. Vannak munkatársak, akik segítenek, és faléceket méretre vágnak nekünk. Ezeket a faléceket tovább vágjuk, majd összeragasztjuk, és befestjük. Rengeteg munka van vele. Egyik munkatársam mondta is, hogy vagy nagyon szeretem a munkám, vagy mazochista vagyok, hogy ennyit dolgozok rajtuk. Természetesen az első esetről van szó – nyilatkozta lapunknak Milica Vesurović.

Az eladót a forgalomról is kérdeztük, amely elmondása szerint nagyon gyengén alakul.

Kevés a vásárló a kirakodóvásáron (Fotó: Patyi Szilárd)

Kevés a vásárló a kirakodóvásáron (Fotó: Patyi Szilárd)

– A Dužijancától kint vagyok a főtéren. Szerintem ez így sok rendezvény egyszerre egymás után. Ez nem jó senkinek. Különösen az augusztus vége és szeptember eleje az az időszak, amely nem fizetődik ki nekünk, árusoknak. Ekkor a vásárlók a gyermekeikre költik a pénzt, mert kezdődik az új tanév. Nincs se idejük, se türelmük az embereknek, hogy még hozzánk is jöjjenek vásárolni. Elmondhatom, hogy a forgalmam a Dužijancán és az Interetno fesztiválon jónak volt mondható. A város napja még valahogy elment, de a Hagyományőrző Napok forgalma igen gyatra – mondta Milica Vesurović.

Ha a vásári hangulatot említjük, akkor leggyakrabban a cukorkaárus jut eszünkbe. A városháza alatt árul Mita Petrović, a zentai Dobák cukorkakészítő vállalkozás eladója. Asztalán minden színben találunk cukorkát, sőt nyalókát, mézeskalácsot és még számos más finomságot is. Az eladó itt is a gyenge forgalomra panaszkodott.

A színes cukorkák a vásári hangulat elengedhetetlen kellékei (Fotó: Patyi Szilárd)

A színes cukorkák a vásári hangulat elengedhetetlen kellékei (Fotó: Patyi Szilárd)

– A Hagyományőrző Napok kezdete óta árulok a főtéren. Sajnos azt kell mondanom, hogy nagyon gyenge a forgalom. Az embereknek nincs pénze, főleg így iskolakezdés idején. Gyermekek, családok nem is nagyon fordulnak meg nálam. Néhány idősebb ember jön csak hozzám, vesz tíz deka cukorkát, és ennyi. Délután, estefelé sem javul a helyzet, amikor pedig növekednie kellene a forgalomnak – mondta a cukorkaárus.