Az Önálló Szakszervezetek Szövetsége tavaly emelte fel szavát a tartós levonás ellen, és azt követelte, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulók 65. életévük betöltése után kapják meg a teljes járandóságot.
Törvény adta lehetőség, hogy bárki a korhatár előtt is nyugdíjba vonulhat, ha megvan az előírt számú szolgálati éve, de minden hiányzó hónapra levonnak a járandóságból 0,34 százalékot. A csökkentés teljes összege nem haladhatja meg a 20,4 százalékot. Egy pillanatban úgy tűnt, az állam hajlik az ilyen „büntetés” eltörlésére a 65. életév után, ám egyre valószínűbb, hogy ebből mégsem lesz semmi.
A Köztársasági Rokkantsági és Nyugdíj-biztosítási Alapban kiszámították, hogy túl sokba kerülne az államnak a 65. évhez igazított időkorlát. Tavaly még 28 000 személy volt a korhatár előtt nyugdíjaztatottak listáján, az idén július elején már 43 100. Ezek a nyugdíjasok most 350 millió dinárjába kerülnek az államnak, ha viszont megszüntetnék számukra a levonást, jövőre már több mint 545 milliót kellene a járandóságukra fordítani, 2021-ben ennél is jóval többet, 2027-ben pedig akár kétmilliárd dinárt is.
Ljubisav Orvbović, az Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott: a Szociális-gazdasági Tanács ülésén a kormány képviselői mindig azzal érvelnek, hogy Szerbiában is meghosszabbodott az átlagéletkor, és hogy a költségvetés nem tudná elviselni ezt a nagy kiadást. A szakszervezet azonban kitart javaslata mellett, mert nem tartja korrektnek, hogy 65 éves koron túl is levonjanak a megérdemelt nyugdíjból.
Nikola Altiparmakov, a Pénzügyi Tanács tagja a Danasnak azt mondta: pénzügyileg tarthatatlan, és igazságtalan is a javaslat, és jó lenne, ha a szakszervezetek egy kicsit visszapillantanának a múltba. Akkor láthatnák, hogy „a 2014-ben elfogadott törvénynek a levonást bevezető szakasza
szinte azonos az 1964-ben meghozott jogszabállyal, amely szerint korai nyugállományba vonulás esetén éves szinten mintegy 4 százalékot vontak le. A szakszervezetek azonban más alaptalan követelések mellett a levonás törlését indítványozták, ami nagyban hozzájárult a pénzügyi rendszer későbbi összeomlásához. Vajon most más lenne-e a hatása egy ilyen követelés elfogadásának?” – tette fel a kérdést Altiparmakov. Elutasítja a szakszervezeti érvelést, mely szerint sokakat a saját akaratukon kívül kényszerítettek korai nyugdíjba vonulásra, mert technológiai fölösleggé váltak. A Pénzügyi Tanács tagja azt hangoztatta: erőszakkal senkit sem lehet idő előtt nyugdíjba küldeni, egyébként pedig nincsenek is pontos adatok arról, hogy hányan vannak azok, akiknek technológiai fölöslegként nyugállományba kellett vonulniuk. Hasonló levonási rendszerek működnek minden fejlett országban. „Nincs ebben semmiféle alkímia, ha a lakosság egy részét privilegizáljuk, annak költségét a többieknek kell megfizetniük” – fogalmazott Altiparmakov.
