Kibújt a szög a zsákból

Mit kér az IMF a tanácsadásért?

te

2019. augusztus 29., 07:28

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Nemzetközi Valutaalap 117 oldalon sorolta fel azokat a kötelezettségeket, melyeknek Szerbiának eleget kell tennie az év végéig. Az IMF honlapján tették közzé a listát. A Valutaalap statútumának 4. szakasza értelmében a pénzintézetnek joga van betekinteni minden tagállam gazdasági helyzetébe, különösképpen azokéba, melyekkel megállapodást kötött.

Amikor a szerbiai kormány tavaly júliusban aláírta a Nemzetközi Valutaalappal a legújabb, már nem anyagi támogatásról szóló, „csupán” tanácsadó jellegű megállapodást, úgy tűnt, ez a kapcsolat már csak megkönnyebbülést jelenthet az ország számára, áll majd mögötte egy komoly nemzetközi intézmény, amely szükség esetén eligazítja a teendőkben. Egy év elteltével immár világos, hogy kötelezettségek nélkül az IMF-től nem sokat várhatunk. Valaki azt is kiderítette, hogy ilyen megállapodást a pénzintézettel Szerbia előtt csak a kelet-afrikai Seychelle-szigetek kötött.

Ivan Nikolić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa szerint tudta a szerb kormány előre, hogy az ilyen fajta együttműködés komoly kötelezettségekkel jár, de „a jó eredmények azt a benyomást keltik, hogy nincs semmilyen probléma”. A megállapodásból eredően az országnak kötelessége minden információt az Alap rendelkezésére bocsátani.

Saša Ranđelović, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának rendkívüli tanára arra figyelmeztetett, hogy „a megállapodás esetleges be nem tartása Szerbia részéről kedvezőtlen jelzés lenne a nemzetközi pénzpiac és a beruházók számára a gazdaságpolitika hitelessége tekintetében, ez pedig nehezítené a hitelfelvételt”.

PONT A PRIVATIZÁLÁSRA

Az IMF által felsorolt feladatok közé tartozik a belgrádi Kommerciális Bank privatizálása, decemberi határidővel. A versenypályázatot már kiírták, az RTS nem hivatalosan úgy értesült, hogy a nem kötelező érvényű ajánlatok átadásának határideje a jövő héten jár le, és szeptember 10-én lehet majd megtudni, kik az érdeklődők. Késik a Petrohemija és a Lasta magánosítása, noha ez is a sürgős teendők közé tartozik, akárcsak a Srbijagas tulajdonában levő Toza Marković kiárusítása.

Ranđelović professzor szerint vannak jó példák a privatizálásra, mint amilyen a Bor bányászati medence, a szendrői (smederevói) Vasművek vagy a Galenika, de továbbra is viszonylag hosszú azoknak a vállalatoknak a listája, melyek most talán nem is annyira problematikusak, ám nagyobb gazdasági zavarok esetén pénzügyi kockázatot jelentenének a költségvetés számára.

ÚJ NYUGDÍJEMELÉSI KÉPLET

Az IMF jelentéséből fény derül a sokakat érintő nyugdíjemelési képlet várható alakulására is. Az elgondolás szerint a legidősebbek járandóságának emelési arányát 50 százalékban az infláció, 50 százalékban pedig a bérek növekedése határozza majd meg. Ha például egy évben az árak 2, a fizetések pedig 6 százalékkal emelkednek, akkor a nyugdíjakat 4 százalékkal növelhetik.

„Ezt a módszert korábban is alkalmazták, és akkor szüntették meg, amikor az ország pénzügyeinek javítása végett lefaragták a nyugdíjakat. Most ismét visszatérünk a régi képlethez” – mondta Ivan Nikolić. A Valutaalap honlapján közzétett dokumentum szerint az ún. svájci modellt a jövő év első felében kezdik ismét alkalmazni, már csak annak meghatározása maradt hátra, hogy egy-egy évben pontosan mikor számíthatnak nyugdíjemelésre az érintettek. A gazdasági válság előtt, 2008-ban úgy volt, hogy évente kétszer, áprilisban és októberben emelték a járandóságot. Ranđelović szerint a régi gyakorlathoz való visszatérés kedvező lépést jelentene, hiszen az utóbbi években e tekintetben általános volt a bizonytalanság, a nyugdíjemelés mértéke mindig a költségvetés állapotától, illetve a politikai ciklusoktól függött. „Szinte minden európai országban van valamilyen nyugdíjemelési szabály, sok helyütt a svájci modellt alkalmazzák, de szinte nem lehet olyan rendezett országot találni, ahol diszkréciós alapon, a benyomások és a politikai ciklus szerint emelnék a nyugdíjakat”

– mondta Ranđelović.

AZ AGYELSZÍVÁS MEGÁLLÍTÁSA

A jelentésben az IMF áttekinti a szerbiai gazdasági helyzetet, megállapítja, hogy a költségvetési stabilitás vonatkozásában jelentős előrehaladás tapasztalható, a problémás hitelek aránya pedig egyenesen impresszív módon csökkent. A nemzetközi pénzintézet elvárásainak a szerbiai gazdaság jövő évi 4 százalékos növekedése tenne eleget. A jelentésből kitűnik, hogy Szerbiába szívesen jönnek a külföldi beruházók, de az is kiviláglik, hogy nagy az elvándorlási arány. Az IMF ezért azt sugallja, hogy a kormány dolgozzon ki intézkedéscsomagot az agyelszívás megállítására.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége