Városfejlődés és városfejlesztés

A magyarországi és a szerbiai eredményeket ismertették Zentán

Hhzs.

2019. május 4., 09:02

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A magyarországi és a szerbiai városfejlesztési eredményekről tájékozódhattak mindazok, akik tegnap részt vettek a Regionális Tudományi Társaság, a Magyar Regionális Tudományi Társaság és a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány által a Dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodában megrendezett Városfejlődés, városfejlesztés – tapasztalatok című minikonferencián.

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere a rendezvényen (Fotó: Horváth Zsolt)

Ricz András, a Regionális Tudományos Társaság elnöke szerint az elmúlt időszakban tartományunk területén is fejlődésnek indultak a városok, újabb beruházásokra, munkahelyteremtésre és külföldi befektetésekre került sor, ezért tartották fontosnak, hogy a résztvevők elé tárják a tapasztalatokat, köztük a jó és a rossz példákat is.

A konferenciát Egeresi Sándor, a Tartományi Regionális Fejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság titkárhelyettese nyitotta meg, aki kiemelte, hogy városaink a kiegyezés után dinamikus fejlődésnek indultak, a múlt század második felében komoly rombolás történt, most pedig újra fejlődésnek lehetünk tanúi, amelynek a dinamikája ugyan távol áll attól, amit a polgárok elvárnak, ám a tartományi kormánynak és a titkárságnak is az a célja, hogy a településeink élhetőbbek legyenek. Egeresi napilapunk munkatársának kérdésére válaszolva elmondta, a tartomány különféle területeken tudja támogatni az önkormányzatokat, majd külön kiemelte az új munkahelyek létrehozására irányuló törekvéseiket.

– Ez a munkahelyteremtési program egyfajta történelmi igazságtétel a kis- és középvállalkozóinkkal szemben – hangsúlyozta a titkárhelyettes, aki elmondta, az elmúlt bő másfél évben 1490 munkahelyet nyitottak meg, és ennek a pályázati összegnek a magyar érdekeltségű cégek mintegy egyharmadát tudták lekérni.

A magyarországi szakértők közül többek között Rácz Szilárd, a Magyar Regionális Tudományi Társaság titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa előadását is meghallgathatták, aki a városok eltérő fejlődési pályáiról beszélt. Elmondta, Délkelet-Európában nagyon meghatározó volt az államok átalakulása, az, hogy a régiókból államok lettek, új fővárosok jöttek létre, és új szomszédságok alakultak ki. Ezt a Visegrádi Együttműködés országai úgy tapasztalták meg, hogy az EU-s előcsatlakozás és a külföldi cégek áthelyezése teljesen megváltoztatta a városok képét, munkaerőpiacát, a milliós nagyvárosok pedig globális világvárosokká alakultak át. Egyik példaként Győrt emelte ki, ahol sikeresen működik az Audi autógyára, másik példaként pedig Pécset, amely nem a külföldi működőtőkére alapozott szerencsés utat járta be, hanem egy lassú, elhúzódó átalakulásnak, belső erőforrásokra alapuló fejlődésnek lehetünk tanúi. Mint mondta, a települések minden szintjén tapasztaljuk, mennyire fontosak azok a fejlesztési koalíciók, amelyeket egy polgármester, egy rektor és a betelepülő cégek, illetve az ottani vállalkozók alakíthatnak ki.

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere előadásában összefoglalta az önkormányzati tevékenység összetettségét, majd kifejtette, nehéz jó receptet találni arra, hogy miképpen is néz ki a városfejlesztés, mert a stratégiai tervezéstől kezdve a megnyert pályázatokon át a jó csapatig nagyon sokféle tényező befolyásolja. Fejsztámer szerint az önkormányzat fejlesztési alapját a külső források megléte vagy hiánya képezi, hiszen a legtöbb önkormányzat esetében az alapköltségvetés 80–85 százaléka az intézményrendszer fenntartására megy el, a fennmaradt pénz pedig nem elegendő a nagy horderejű fejlesztésekre.

– Az előrelépéshez külső forrásokra van szükség, legyenek azok tartományi, köztársasági vagy éppen nemzetközi források – mutatott rá a polgármester, aki példaként említette, hogy a szennyvíztisztító egy határon átnyúló pályázaton keresztül valósul meg, az egészségházak infrastrukturális fejlesztése pedig tartományi és köztársasági eszközökből zajlik.

Fejsztámer kiemelte azt is, hogy az önkormányzatnak felkészültnek, nyitottnak és tájékozottnak kell lennie, majd hozzátette, nemcsak az önkormányzat, hanem minden intézmény esetében a humánerőforrás jelenti az alapot, és ha ez megfelelő, akkor könnyebben és gyorsabban elérhető a siker. Végezetül leszögezte, megfelelő szakemberek és a jól összeállított csapat nélkül nem kivitelezhetők a fejlesztések.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége