A magas bérnyomás tüneti kezelése

Tóth Péter

2019. április 2., 16:53 >> 2019. április 2., 19:34

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Nagyon sokat beszélnek a bérek nagyságáról, és mindig feldühíti az átlagpolgárt, amikor nyilvánosságra hozzák a statisztikai adatokat, köztük, hogy az előző hónapban mekkora volt az átlagbér Szerbiában. Vezető politikusaink gyakran emlegetik a jövőben várható béremelkedést, miközben a valós helyzet is azt mutatja, hogy hatalmas bérnyomás tapasztalható. A hazai munkaerőpiac egyre szűkül, mind több szakmából van hiány, különösen annak tükrében, hogy folytatódik a külföldre vándorlás, és a lakosság száma egyre csökken. A hiányszakmákban jelentős bérnövekedésnek kell foganatosítani, különben nem lesz, aki munkát vállaljon. Máris egyfajta szerkezeti munkaerőhiányról beszélhetünk, de a valóság azt mutatja, hogy régiónként azért nagyon eltérő a helyzet.

Illusztráció: politika.rs

A folyamat annál bonyolultabb, mint hogy elintézhetnénk annyival, hogy a bérnövekedés inflációt szül, de ha mégis leegyszerűsítjük a dolgokat, azt kell mondani, hogy jelenleg inkább deflációs spirál kialakulására vannak meg a feltételek, inflációtól nem kell tartani.

A bérek gyors emelkedése – ha azt a gazdaság teljesítményének növekedése is valóban kísérné – jó hatást gyakorolna társadalmi létünk valamennyi szegmensére.

Jelentős nemzetgazdasági érdek is tehát a bérek gyors növekedése, közelítése az európai átlagos szinthez, még ha tudjuk is, hogy azt elérni belátható időn belül sajnos lehetetlen küldetés. De ha lenne egy folyamatos két számjegyű növekedés, teljesülhetne a jobb társadalmi közérzet megteremtésének egyik fontos feltétele.

A TERMELÉKENYSÉG A KULCS

A munkabérek gyors emelkedése az egész ország érdeke. Az EU-s munkaerőpiacba történő csatlakozásunk miatt elkerülhetetlen is. Még mindig nem tudni azonban, hogy ez a csatlakozási folyamat meddig tarthat, de mindenképpen jó lenne a gyors felzárkózás a bérek terén.

Természetesen mindig negatív következményekkel is jár a bérrobbanás. Az alacsony termelékenységű cégek tönkremennek, ha nem tudnak gyorsan alkalmazkodni, s ez esetükben a termelékenység gyors növelését jelentheti.

Miközben azonban a hazai munkaerőpiac egyre szűkül, az EU-tagországok elszívó ereje is egyre fokozódik, és a bérnyomás is tovább fog növekedni a közeljövőben. Szektoronként azonban nagyon eltérő a helyzet. Az állami alkalmazottak is keveslik ugyan a bérüket, de részükről nem várható nagyobb nyomás, hiszen a digitalizáció elterjedése, az államigazgatás korszerűsítése oda fog vezetni, hogy le kell építeni a munkaerő-felesleget. A multinacionális cégek valószínűleg nem a hasukra csapva terveznek, és nyilván bekalkulálták, hogy a jövőben többet kell fizetni az alkalmazottaknak, és a jelenleginél akár 20-30 százalékkal magasabb bérek ebben az ágazatban még mindig azt jelentenék, hogy olcsó itt a munkaerő.

Nagyon specifikus a szolgáltatói szektor helyzete a jelenlegi körülmények között. A magasabb béreket az ilyen ágazatokban úgy tudják kigazdálkodni, hogy emelik a szolgáltatások árát, amit a piac addig az átlagos szintig valószínű, hogy el is fogad, amit a gazdaság egészének bérnövekedése szab meg.

AZ EGÉSZSÉGES SZÖVETEKET IS RONCSOLHATJA

A bérnyomás a kis- és középvállalkozások számára hozhat komoly nehézségeket, amennyiben nem tudnak majd lépést tartani abból a szempontból, hogy növeljék a hatékonyságot és a termelékenységet. Ez egyrészt gépesítéssel, automatizációval érhető el, ami csökkenti ugyan a foglalkoztatottak szükséges számát, de egyben feltételt teremt arra, hogy a megmaradó munkaerőt jobban meg tudják fizetni.

Most ott tartunk, hogy a bérek már kimozdultak egy egyébként is instabil egyensúlyi pontból, és valószínűleg tovább emelkednek, ha nem romlanak a külső körülmények és nem jön közbe egy globális válság.

Van egy biztató trend, ami azonban azt mutatja, hogy itthon is van jövő. A 2018 végén közzétett adatok szerint Szerbia a világon a tizedik, Európában a negyedik helyen van a digitális foglalkoztatottságot illetően. Országunkban ezer lakosra átlag 3,53 olyan személy jut, akik otthonról, az interneten keresztül, általában külföldi cégekben dolgoznak, és havonta átlagban 120 ezer dinárt is megkeresnek. Az USA-ban például, mely országban az ilyen típusú munkavállalás először vált elterjedtté, ezer lakosra mindössze 1,72 ilyen dolgozó jut.

Egyelőre nincs is megfelelő módon körülírva, törvényileg szabályozva az ilyen otthoni munka. Akik érintettek, azt mondják, nem kérnek semmit sem az államtól, s az állam se kérjen tőlük semmit! Többnyire nem adóznak, a hivatalos státuszuk pedig sokféle lehet. Még olyan is van, aki földművesként van bejelentve. A mezőgazdaság és a digitalizáció valójában ma már nem is áll olyan távol egymástól. A nem is olyan távoli jövőben ugyanis valószínűleg már a traktorban sem ül senki, hanem a gépet otthoni számítógépéről irányítja a gazda, vagy az általa megbízott személy, az IT-traktoros.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége