Helyreállítják a középkori várfalakat

Zimony vára a rekonstrukciós és helyreállító munkálatok alatt is látogatható

Miklós Hajnalka

2019. március 31., 18:41

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Felháborodást váltottak ki a napokban Zimonyban a középkori várfalakon működő betonfúrók. A 9. századból visszamaradt vár lebontásától tartottak a polgárok, holott mint kiderült, a Belgrádi Műemlékvédelmi Intézet több éves projektumáról van szó, amely éppen a vár védelmét szolgálja. A kivitelező vállalat felelőtlen és agresszív hozzáállásának voltak tanúi Zimony szerelmesei, erre reagált a belgrádi intézet is. A munkálatokat néhány napra leállították, a kivitelezőt pedig figyelmezették, hogy az ilyen archeológiai munkálatoknál nincs helye a betontörőnek.

A stratégiai jelentőségű Zimony vára (Miklós Hajnalka felvétele)

A stratégiai jelentőségű Zimony vára (Miklós Hajnalka felvétele)

A feljegyzések szerint a 12. században Zimony volt a magyar–bizánci határ legfontosabb városa. Az ebben az időszakban folyt harcok kapcsán több forrás is megemlékezik a várat övező magas falakról. Zimonyban a falakon belül már a 12. században lehetett városi lakosság, ám egyes feltételezések szerint a 30 méterrel a Duna vízszintje feletti löszplatón található vár stratégiai, katonai szerepet töltött be, a város alatta húzódott. A várat több feljegyzés is említi, így már a 9. században szó esik róla, ám leggyakrabban éppen a harcoknak köszönhetően a 12. században foglalkoztak vele. Ennek ellenére keveset tudni róla. A római és a kora középkori rétegeket teljesen megsemmisítették a későbbi tereprendezések. Ma egy négy saroktornyos vár maradványai láthatók, ami Hunyadi János idejében stratégiai jelentőséggel bírt a törökök elleni védelemnél, és állítólag Hunyadi János itt halt meg az 1456-os nándorfehérvári diadal után. Zimonyt 1521-ben foglalták el a törökök.

A várhegyen felfedezhető a vár szabályos négyszög alaprajza, a sarkokon kerek tornyokkal. Mint arra Rade Mrlješ, a Belgrád Város Műemlékvédelmi Intézetének építész-konzervátora rámutatott, bár sokan azt gondolják, hogy a vár falaiból csupán a látható romok maradtak fenn, valójában azok jelentős része a föld alatt van. Mégpedig elsősorban azért, mert amikor a várfalak között 1895-ben felépült a Honfoglalás-emlékmű, a mai Hunyadi-torony, illetve Millenniumi, vagy Gardos-torony, az épület stabil alapzata miatt a vár belső terét mintegy két, két és fél méterrel feltöltötték, sőt a fal külső részét is beborították földdel. Vagyis az látható, ami a várfalból kilátszik.

Aleksandra Daližić, a belgrádi intézet művészettörténésze rámutatott, Zimony várát még 1948-ban kulturális műemlékké nyilvánították, az első objektumok között, majd a második világháború után védelem alá helyzeték. Hozzátette, attól a naptól kezdve mind a mai napig a váron nem folytak munkálatok.

Műszaki árkok. Egyelőre csak itt, ám hamarosan a fal teljes hosszúságában kiássák majd, és így restauráljak a várfal felületét. A föld alatt található felület szolgál majd példaként. (Miklós Hajnalka felvétele)

Műszaki árkok. Egyelőre csak itt, ám hamarosan a fal teljes hosszúságában kiássák majd, és így restauráljak a várfal felületét. A föld alatt található felület szolgál majd példaként. (Miklós Hajnalka felvétele)

– A mai munkálatokat archeológiai munkálatok előzték meg – emelte ki Daližić. Első alkalommal készült el Zimony várának restaurációjáról és helyreállításáról projektum.

– Az archeológiai kutatások után a vár restaurációs projektumának elkészítését az a délkeleti vártorony „sarkallta”, ami lassan leomlik. Annyira rossz állapotba került, hogy már nem volt biztonságos a látogatók számára sem. De nemcsak ez a torony, hanem a megmaradt falak is rossz állapotba kerültek. Helyenként leomlottak, és néhol annyira alacsonyan vannak már, hogy alig érik el a talajszintet – magyarázta Ljiljana Konta, a belgrádi intézet építész-konzervátora. A felújító munkálatok során a legnagyobb gondot éppen ez a délkeleti vártorony okozza majd, hiszen összetett statikai megoldásokat igényel.

– Ez az a vártorony, ami a kávézó szomszédságában található – vette át a szót Mrlješ. – Zimony vára esetében a legnagyobb gondot az okozza, hogy a karbantartásában nincs folyamatosság. Még 2002-ben készültek felvételek a vár állapotáról. Ezeket az eredményeket összehasonlítottuk a 2015-ben készült felmérésekkel, ugyanis akkor kezdtük meg ennek a projektumnak a kidolgozását, és kiderült, hogy jelentős eltérések vannak. A vár falát helyenként elhordták, vagy a lebontott téglák egy részét a másik vártoronyban halmozták fel. Ezért döntöttünk a jóval nagyobb beavatkozás mellett. Az archeológiai ásatások során, amikre eddig csupán kétszer került sor, egyszer a hetvenes években és egyszer 2010/2011-ben, kiderült, hogy a föld alatt levő várfalak nagyon jó állapotban vannak és kiváló útmutatásul szolgálnak ahhoz, hogy hogyan kell a vár helyreállítását megvalósítanunk. Adatok hiányában a projektum jelentős része feltételezéseken alapult, így a statikai pontos számítások is csak a munkálatok megkezdése után váltak lehetővé – tudtuk meg. Mrlješ elmondta, hogy a felszíni maradványokat az évek során sajnos senki nem gondozta, így helyenként betonréteggel, aszfalttal borították be, valószínűleg biztonsági okokból. Kiemelte, ha a meglévő állapotokat szerették volna megőrizni, olyan kerítéssel kellett volna azt körbevenni, éppen a biztonsági előírások miatt, ami ellehetetlenítette volna a vár és a Hunyadi-torony megközelítését, éppen ezért a maradványok konzerválása helyett célszerűbbnek tűnt a maradványok helyreállítása.

– Miután az egész Gardos löszplatón áll, illetve a vár belterét feltöltötték, a terület csak akkor stabil, amikor száraz, egyébként omlásra hajlamos. Földtani vizsgálatok alapján a szakemberek megállapították, hogy a talaj mintegy 80 centimétert elmozdult. Ebből kifolyólag a várfal statikai helyreállítása a talaj statikai megerősítését is igényli – mondta Rade Mrlješ.

A felhalmozott föld az árkok kiásásából származik. Elhordása költségesebb lett volna, mint azt a vár falain belül tárolni (Miklós Hajnalka felvétele)

A felhalmozott föld az árkok kiásásából származik. Elhordása költségesebb lett volna, mint azt a vár falain belül tárolni (Miklós Hajnalka felvétele)

Ljiljana Konta elmagyarázta, éppen ezért van szükség arra, hogy a várfal mellett árkokat ássanak a meglévő falak alapjáig.

– Valószínűleg ez váltotta ki a polgárokban a kétségeket és az aggodalmat. A statikai beavatkozás összetett eljárást igényel, illetve korszerű beavatkozást kíván meg. A statikai szakemberek javaslatára így az alapokig le kell ásnunk, miközben körgyűrűkben erősítik azt majd meg, sajnos betonnal. Ez nem fog látszódni, hiszen a föld alatt végezzük majd ezeket a munkálatokat, és így őrizzük meg az eredeti falmaradványokat. A bontás, ami indulatokat váltott ki, éppen ezeket a munkálatokat szolgálta, ugyanis a betonkoronát, ami nem a várfal része, betonfúróval távolították el, sajnos a megkérdezésünk nélkül. Felhívtuk a kivitelező figyelmét, hogy ilyen eszközöket nem alkalmazhat műemlékeknél, így az többé nem fordul elő, talán kivételt képez a nyugati, az étterem oldalán található vártorony, ahol évekkel ezelőtt betonnal pótolták a vár falát – mondta Konta. Hozzátette, bár őket a legjobb szándék vezérelte, a munkálatok kivitelezőjét Zimony község vezetősége választotta ki egy versenypályázat útján. Ebbe nem volt beleszólásuk.

Megtudtuk, hogy miután megerősítik a várfalakat, illetve a talaj stabilitását, nekilátnak a várfalak rekonstrukciójának. Vagyis téglákkal pótolják majd a várfalat, ezzel rekonstruálva, hogy is nézhetett ki a vár. Ehhez a rendelkezésükre álló képeket és terveket használják majd fel. A kivitelező a szerződésben foglaltak alapján olyan téglákkal pótolja majd a hiányzó falrészt, amelyek megfelelnek a vár falában található tégláknak.

A tervek szerint nem csak a várfal falai rajzolódnak majd ki szabályosan, hanem a meglévő lépcsőfeljáratot is eltávolítják. Az új lépcsőfeljáratot ott fogják elhelyezni, ahol a valamikori eredeti bejárat állt. Miután az a talajszint alatt 4 méterrel található, így azt nem lehet visszaállítani, de szimbolikusan mutatnak rá, hol volt valamikor a vár bejárata.

– A várfalak magasságát nem fogjuk megváltoztatni, csak szintbe hozzuk azokat és összehangoljuk az átmeneteket, szintkülönbségeket. Természetesen az új elemek és a meglévő falmaradványok felismerhetők lesznek – mondta Konta.

 

A délkeleti vártorony, ami a legrosszabb állapotban van (Miklós Hajnalka felvétele)

A délkeleti vártorony, ami a legrosszabb állapotban van (Miklós Hajnalka felvétele)

Miután a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi szervezete a Hunyadi-torony sorsát figyelemmel követi, a felmerült munkálatok kapcsán ez a szervezet is reagált és magyarázatot kért Belgrád Város Műemlékvédelmi Intézetétől.

– A durva munkálatok minket is váratlanul értek. A kivitelező anélkül, hogy megvárta volna a felügyelőszerveket, saját felelősségére nekilátott a betonoszlopokat összekötő elemek eltávolításának. Habár az ilyen munkagépek rettenetes látványt nyújtanak, mégis betekintést nyerve a tervekbe láttam én magam is, hogy ilyesmire helyenként szükség volt, de a meglévő falakat megőrzik és kipótolják, hogy egységes egészet képezzenek – emelte ki Nebojša Marjanović, a VMSZ belgrádi szervezetének elnöke.

Zimonyt élvezhetőbbé és élhetőbbé szeretnék tenni, emelte ki Dejan Matić, Zimony község elnöke a VMSZ belgrádi szervezetének Zimony vára felújításának témájában megtartott lakossági fórumon. Matić elmondta, a vár felújítása jelentős összegeket kívánt meg, amit a városi község egyedül nem tudott volna kifinanszírozni. A saját költségek mellett segítséget nyújtott a védelmi minisztérium az opportunizmus-alapból, a kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium, Belgrád Idegenforgalmi Szervezete, illetve Belgrád város gazdasági titkársága, így tudták előteremteni a felújításhoz szükséges 34 millió dinárt.

A rekonstrukciós és helyreállító munkálatokat két fázisban végzik majd, jelenleg a legsúlyosabb állapotban levő délkeleti vártorony munkálatai folynak, a ez várhatóan júniusra be is fejeződik. Így az elkövetkező időszakban folyamatosan munkagépekkel lehet találkozni a terepen.

A Belgrád Város Műemlékvédelmi Intézetéből ugyanakkor rámutattak, hogy az első fázissal párhuzamosan zajlanak a második fázis munkálatai is. Az építkezés alatt, ami csak a vár területére korlátozódik, a vár és Hunyadi-torony is látogatható.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége