2024. május 10., péntek
ATLÉTIKA

„A budapesti vb extra motivációt adhat”

Interjú Baji Balázs világbajnoki bronzérmes magyar gátfutóval

2016-ban Baji Balázs szabályosan berobbant az atlétika világába, s még azok is felfigyeltek a magyar sportolóra, akik addig a pillanatig nem követték a civilben állatorvosként dolgozó fiatal pályafutását. A gátfutó 2007 óta folyamatosan ott van a szabadtéri és a fedett pályás magyar bajnokság dobogóján, a 2011-es utánpótlás-Eb-n pedig ezüstöt szerzett. Az igazi áttörést az amszterdami kontinensviadal hozta el, egy évvel később Londonban Magyarország első világbajnoki érmét szerezte futószámban.

Egy csúnya sérülés átmenetileg félbeszakította idei szezonját, s kihagyni kényszerült a glasgow-i fedett pályás Európa-bajnokságot. A jövő évi tokiói olimpia még biztosan belefér a karrierbe, a 2023-as budapesti vb pedig új kihívást jelenthet.

Nem jött jókor ez a sérülés, de már megkezdte a kezeléseket, és reménykedünk a mielőbbi felépülésben. Lehet már tervezni a szezon hátralévő részére?

Őszintén szólva soha nem jön jókor egy sérülés a sportolók életében, főleg nem olyan, ami műtéti beavatkozásokat és hosszas rehabilitációt von maga után, de a tokiói olimpiát tekintve talán jobb, hogy ez most történt meg, és nem közvetlenül az ötkarikás játékok előtt. Egyelőre a további beavatkozás pontos tervezése történik több kiváló hazai térdspecialista szakorvos segítségével, illetve a térdem intenzív rehabilitációja zajlik. A fedett pályás szezonról sajnos már a sérülés napján le kellett mondanom, pedig pont kezdtem volna jó formába lendülni. A szabadtéri szezon pedig a felépülésem haladtával fog eldőlni. Most még nem lehet megjósolni, mi lesz nyáron. Az biztos, hogy a legfontosabb a teljes felépülésem.

2017-ben sporttörténelmi tettet hajtott végre Londonban, amikor bronzérmes lett 110 méter gáton. Ezt követően az év sportolójának is megválasztották, és hirtelen rivaldafénybe került a médiában. Hogyan tudta mindezt kezelni akkoriban?

A 2017-es esztendő minden képzeletet felülmúló sikereket hozott, amikhez társult a rengeteg megtisztelő elismerés és a népszerűség is. Eleinte nagyon jólesett, és élveztem a rivaldafényt, de idővel be kellett látnom, hogy a további sportsikerek érdekében időnként meg kell tanulni nemet mondani, és az edzést, a pihenést helyezni előtérbe. Úgy gondolom, hogy mostanra megtanultam helyén kezelni a dolgokat, és a népszerűség nem akadályozza a sikeres felkészülésemet.

A berlini Eb-n aztán sajnos már nem jött ki a lépés a döntőben, de valahol számított is erre. Jövőre ötkarikás játékok, ez még biztosan belefér a pályafutásba. Mennyire lehet realitás egy olimpiai dobogó?

A 2018-as szezonom sajnos elmaradt az előző évi sikerektől, de alapvetően nem nevezném rosszul sikerült évnek, hiszen volt több szép nemzetközi eredményem, mind helyezésekben, mind időeredményben. A berlini Európa-bajnoki szereplésem valóban nem volt kiemelkedő, de a zsinórban harmadik Eb-döntőm, amit egyedüliként tudtam elérni a mezőnyből, büszkeségre adhat okot. A jövő évi olimpia teljes mértékben szerepel a céljaim között, hogy ott mi lesz reális cél, azt majd ahhoz közeledve tudom önmagamban is megfogalmazni. Nagyon reménykedem egy sikeres felépülés után elvégzett jól sikerült felkészülésben, ami után bátor célokkal utazhatok Tokióba.

Korábban úgy nyilatkozott, ha Budapest megkapja a 2023-as atlétika-vb rendezési jogát, átgondolja, hogy meddig versenyez. Milyen pluszmotivációt tud találni a magyarországi világbajnokság meglétében?

Egy hazai rendezésű világbajnokságnál nagyobb motiváló tényező nem létezhet, úgyhogy mindenképpen sok erőt fog adni azért, hogy egészen odáig tervezzem a pályafutásomat, és hogy én is ott lehessek a versenyzők között. A budapesti világbajnokság az egész atlétikának hatalmas lehetőséget teremt arra, hogy felejthetetlen élményt nyújtson a helyszínen szurkolóknak, és hogy olyan erős atlétika fejlődjön, ami utána hosszú évekig meghatározó lehet akár világszinten is.

Sokaknak furcsa lehet, hogy egy világbajnoki érmes élsportoló a magánéletben állatorvosként dolgozik. Szüksége van erre, vagy azért tart ki a szakmája mellett, mert egyszerűen nem tud elszakadni ettől?

Az állatorvosi hivatás a sport mellett a másik szenvedélyem. Nem anyagi okokból van rá szükségem, hanem azért, mert nagyon szeretek és a jövőmben is tervezek ezzel foglalkozni. Az állatok egészségével való foglalkozás a sport mellett nyújt egy olyan világot, ahol meg tudok szabadulni a sport adta aggodalmaktól, fárasztó gondolatoktól, esetleg kételyektől. Lehet, hogy időt és energiát vesz el, ugyanakkor legalább annyit vissza is ad. A sport melletti biztos jövőképről nem is beszélve. Jelenleg pont azt tapasztalom, hogy egy sportoló mennyire ki van téve a sorsnak, bármikor jöhet egy sérülés, ami keresztülhúzza a számításokat, de egy biztos hivatás megnyugvást nyújt.