Róka, réce, vadliba

Kovács László mezőőr, vadász és szabadidejében állatpreparátor

Gergely József

2019. február 24., 17:22

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A messzi északon költő búvárok a Tisza vidékén ritka őszi-téli vendégek, nagy szerencse kell hozzá, hogy valaki meg tudja őket figyelni vizeinken. Egy ilyen ritka madár került a péterrévei Kovács László preparátorhoz, aki vadász és mezőőr is egy személyben. A búvár, a nevéhez méltóan, a Tiszában búvárkodott – akár tíz méter mélyre is le tud bukni – amikor szerencsétlenül járt. Belegabalyodott egy halászvarsába és megfulladt. Becsénél a Tisza partján talált rá egy vadász, ezután került Lacihoz.

Kovács László a búvárral és egy pár tőkésrécével (Gergely József felvétele)

Kovács László a búvárral és egy pár tőkésrécével (Gergely József felvétele)

– Kár a szép madárért, de ha már szerencsétlenül járt, legalább a bőrtömés megmarad, és a madarászok számára bizonyító példányként felkerül a téli vendégmadarak listájára. Az ornitológusok számára érdekesek az ilyen adatok. Számos elhullott, gépjárművel ütközött vagy a vadászható vízimadarak, vadlibák, vadkacsák közé keveredett és puskavégre került ritka vízimadár kerül hozzám minden évben. Különösen az őszi-téli vadászszezon idején hoznak hozzám preparálni, kitömetni különféle madarakat, de autóval ütközött és elpusztul őzbakot is preparáltam már.

Az elmúlt decemberben kacsavadászat közben lelőtt több érdekes madárfaj került a kezembe, a vadászok, amikor látták, hogy nem kacsa került puskavégre, hanem valamilyen más érdekes, ritkább madár, akkor elhozták hozzám, hogy tömjem ki a számukra. December közepén a Ludasi-tóból kifolyó Körös patak mentén vadásztak kacsára a királyhalmi vadászok, kacsát akartak lőni, de vadliba, méghozzá a vizeinken ritka kis lilik esett áldozatul. A vadkacsától alig nagyobb vízimadár után még egy nagybukót is lőttek, ami szintén igen ritka mifelénk.

A varsába fulladt fiatal északi búvár (Gergely József felvétele)

A varsába fulladt fiatal északi búvár (Gergely József felvétele)

Őzbak, amit autó ütött el (Gergely József felvétele)

Őzbak, amit autó ütött el (Gergely József felvétele)

Honnan, kitől tanultad a preparálást?

– Több mint tíz éve preparálok már, előttem a faluban Hamar Imre állatorvos preparált a vadászoknak, még aki vitt hozzá valamilyen madarat. Sokan kitömetik az elhullott kedvenc papagájukat stb. Imre jó érzékkel tömött, élethűen be tudta állítani a bőrbe tömött madarakat és emlősöket. Tőle tanultam a szakmát, már, ha ezt a hobbit annak lehet nevezni. Gyorsan belejöttem a tömésbe, már van rutinom, egy fácán kipreparálása néhány órát vesz igénybe, amiért 20–30 eurót szoktak fizetni a megrendelők.

Hamar doktor sajnos magányos farkasként élt egy lepusztult, félig összedőlt, romos, vert falú házban, amit még fűteni sem lehetett rendesen. Az alkohol és a nyirkos, vizes ház okozta a vesztét. Nála láttam kitömve hamvas, fakó és kékes rétihéját, ezek a ragadozó madarak késő őszi és téli vendégek, vonuláskor figyelhetők meg a nyílt területeken, legelők felett. Volt az Imrének fehérhátú harkálya is, de a gyűjteménye egy tűzesetben elpusztult. Sajnos nem maradtak ezekről feljegyzések, amit az ornitológusok fel tudtak volna használni.

Ha nem jön a megrendelő a preparátumért, az tovább gazdagítja Laci gyűjteményét (Gergely József felvétele)

Ha nem jön a megrendelő a preparátumért, az tovább gazdagítja Laci gyűjteményét (Gergely József felvétele)

Mi kell ahhoz, hogy valaki madarak és egyéb állatok preparálására adja a fejét?

– A preparáláshoz kézügyességre van szükség, de főként türelemre, mert az aprólékos munka odafigyelést igényel. Idővel ezek a dolgok rutinná válnak, a munka során jön rá az ember, hogy szinte minden madarat és kisemlőst másként kell megnyúzni, mert könnyen kiszakadhat a bőre.

A galambok bőre például nagyon vékony, érzékeny, hamar kihullnak a tollai, ha nem elég óvatos az ember.

A sarki búvár példáját alapul véve, milyen munkafolyamatok sorából áll a preparálás?

– Amikor hozzám került a búvár teteme, először is megszárítottam a tollazatát, mivel az állat vízbe fúlt. Kitakarítottam a tolla közül a szennyeződéseseket. Mivel a vízimadarak hasán sűrű, vízhatlan tollat viselnek, ezért ezeket a madarakat a hátukon kell elkezdeni nyúzni. A hátán felvágtam a bőrt, ott ritkább a toll. Amikor a testről lekerül a kifordított tollas bőr, a bőrre tapadó zsírt le kell kaparni, amennyire lehet, de ezt a kacsák és libák bőréből szinte lehetetlen eltávolítani. A tyúkfélék, a fácán bőrét könnyű megtisztítani a felgyülemlett zsiradéktól.

A kacsák lenyúzott bőrét gipsszel szoktam beszórni, mert a gipsz szépen magába szedi a zsírt. A folyamatot többször is meg kell ismételni, legalább 90 százalékig zsírmentesíteni kell a bőrt, mert a zsír később avasodik, nem lehet konzerválni a zsíros madárbőrt. A testnedveket, a vért és a nyirokváladékot keményítővel itatom fel. A madár testéből a láb, a fej és az első és második szárnycsont marad. A madár szárnyának minden csontja megmarad a bőrben, amikor kiterjesztett szárnytartásúra kérik a preparátumot.

Nincs kereslet a rókaprémre, pedig valamikor nagy divatja volt (Gergely József felvétele)

Nincs kereslet a rókaprémre, pedig valamikor nagy divatja volt (Gergely József felvétele)

A fej csontját is ki kell tisztítani, az üres koponyába gipszet töltök, és abba megy a madár fejét tartó drót. A madár testét a drótvázra száraz szénából, vékony szálú fűből kötözöm rá. Hamar Imre mohát használt a töméshez, amit a kanális parti nád között gyűjtött. A drótvázat úgy alakítom ki, hogy a végtagokat, a szárnyakat és a lábakat fixen tartsa. Egyes preparátorok a szárny és a láb csontjaira csavarják a drótot és utólag kötik rá a test drótvázára, de emiatt nem stabil, a szárnyak a bőr száradása alkalmával kimozdulhatnak és billegni fognak.

Hogyan, mivel konzerválod a kitömött állatok bőrét?

– Preparátorok régi jól bevált módszerét alkalmazom, arzén meszes oldatával kenem le a bőr belső felületét, ami megvédi a kész preparátumot a molyoktól és más rovar, gomba és egyéb kártevőktől. Van a gyűjteményemben egy 33 éves kormorán preparátum, de még semmi sem tudott benne kárt tenni. Ezt még a földvári Cseh Lajos preparálta, aki a híres Antal Laci bácsi tanítványa. Sajnos a gazdag Antal-féle gyűjtemény elég rossz állapotban van a becsei múzeumban, több ritka madárnak nyoma veszett, még mielőtt a múzeumba került. Nem megfelelő tárolás során is károsodnak a preparátumok, amiért nagy kár, tudományos értékek mennek veszendőbe.

Hány madarat tömtél bőrbe az elmúlt több mint tíz évben?

– Tíz év alatt ezernél is több madarat, legtöbb fácánt, tőkés récét, tehát vadászható fajokat preparáltam ki. A bőrbe tömött preparátumokat a Tisza partján gyűjtött száraz faágakra, korong vagy más alakúra vágott rönkszeletekre erősítem fel, és egy akasztóval már falra is lehet akasztani a vadásztrófeát.

Így néz ki egy fácántest, erre kerül rá a tollas bőr (Gergely József felvétele)

Így néz ki egy fácántest, erre kerül rá a tollas bőr (Gergely József felvétele)

A preparátum végső alakja, a testtartás kialakításához fontos ismerni a madarakat az élő természetből, mivel mezőőrként dolgozom, sokat járom a terepet, sokszor látom a madarak viselkedését. Akkor lesz viszonylag élethű egy preparátum, ha vissza tudja adni az állat természetes testtartását. Be lehet állítani a ragadozó madarakat támadó pozícióba is.

A madarak szeme színét én alakítom ki, Kruševacról kapom az üvegszemeket. A különböző méretű üvegszemek szivárványhártyája fehér, én festem be az adott fajra jellemző színűre, amilyen a valóságban volt.

Milyen emlősállatokat preparálsz?

– Ketten vagyunk mezőőrök Péterrévén, sokat portyázom a falu határában, ilyenkor puskát is viszek magammal. A nádas kanálispartokon haladva előfordul, hogy kiugrik elébünk egy-egy róka vagy ritkábban sakál. Sok rókát lőttem már, és kikészítettem a bundájukat, ott lógnak sorban a folyosón, de nem lehet eladni a rókaprémet, régebben nagyobb kereslet volt iránta.

Hoztak hozzám már őzbakot is, amit autóval ütöttek el, ennek fejét nyakkal preparáltam ki. Eddig a legnagyobb állat, amit kipreparáltam, a sakál volt, mostanában sok van belőlük. A madarak közül bütykös hattyú volt a legtermetesebb, amit preparáltam. Újvidéknél a repülő hattyúcsapat nekiütközött a magasfeszültségű vezetéknek, és négy példányt is agyonütött az áram, közülük kettő került hozzám, horgászok a találták meg a Kis-Dunánál.

Nem félsz a madárinfluenzától, nem használsz védőkesztyűt?

– Gumikesztyűben nem lehet preparálni. Már sok madarat és emlőst megnyúztam, vigyázni kell, hogy nyílt seb ne legyen az ember kezén – monda a preparátor Kovács László.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége