Az utóbbi évtizedben Horvátország és Görögország után a Balkánon – de valószínűleg az összes európai ország körében – Szerbiában a leglassúbb a gazdasági növekedés – értékelte Vladimir Gligorov, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének munkatársa.
A Beta hírügynökségnek adott interjúban kifejtette: ez részben a kurzus és a reális bevételek 2008 utáni módosításának, részben pedig a 2015 utáni pénzügyi konszolidációs módszernek a következménye, ugyanis mindkettőt okosabban is meg lehetett volna oldani. Egyszóval: a szerbiai gazdasági hatóságok az utóbbi mintegy 10 évben rosszul végezték munkájukat. Még rosszabbul irányította a gazdaságot Horvátország, Görögországnak pedig valószínűleg nem is volt jobb módszere annál, amihez folyamodott. Gligorov értékelése szerint az egy főre jutó gazdasági teljesítmény tekintetében Szerbia rosszabb a szomszédos országok többségénél.
A pénzügyi konszolidáció legnagyobb hibája a bérek és nyugdíjak csökkentése volt, hiszen ezzel a hatalom a kivándorlást serkentette. Gligorov nagy tévedésnek tartja az állami vállalatok és a befektetők támogatását is, szerinte ehelyett reformokat kellett volna végrehajtani az állami szektorban és a gazdasági intézményekben, és szavatolni kellett volna a joguralmat.
A 2019. évi költségvetésről a szakember elmondta: nem is valószínű, hogy az állam a tervezettnél többet el tudna költeni közberuházásokra, mert „eddig is késett szinte minden projektum megvalósításával, hogy a minőséget ne is emlegessük”.
A katonai kiadások növelése helyett az állam „felszerelést vásárolhatott volna az oktatás vagy a tudomány számára, de úgy látszik, a vezetők azt hiszik, hogy a fegyvervásárlás majd népszerű lesz a nyilvánosság számára” – fogalmazott Gligorov, aki szerint „a legfontosabb kérdés mégis az, miért erősíti Szerbia a katonaságát, és pontosan kitől is akarja megvédeni az országot. Ha erre nincs válasz, akkor kidobott pénzről beszélünk”.
A fejlesztési projektumok kapcsán úgy vélekedik, az infrastruktúra és az energia mindenképpen lényeges, de ennél sokkal fontosabb az oktatásba, a tudásba való befektetés. Képzetlen, olcsó munkaerővel Szerbia gazdasága nem szállhat versenybe. Gligorov nem tartja túlzottnak a bér- és nyugdíjemelést, mint mondja, a monetáris és árfolyam-politikától függ, hogy ennek lesznek-e esetleg kedvezőtlen következményei.
