2021. október 27., szerda

Éghajlatváltozás és biztonság

A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken

A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság a Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt szombaton, Újvidéken, a Tartományi Képviselőház Kistermében nemzetközi tudományos tanácskozás keretében emlékezett meg a Magyar Tudomány Napjáról.

A VMTT minden év novemberében ünnepi tudományos tanácskozást szentel a Magyar Tudomány Napjának. Az idei tanácskozás kerettémája az Éghajlatváltozás és biztonság volt. A tanácskozáson a szerbiai kutatók mellett kiemelkedő magyarországi kutatók is részt vettek.

Dr. Prugberger Tamás, dr. Szalma József és Kastori Rudolf akadémikus (Ótos András felvétele)
Dr. Prugberger Tamás, dr. Szalma József és Kastori Rudolf akadémikus (Ótos András felvétele)

A tanácskozást dr. Szalma József akadémikus, az MTA doktora, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnöke nyitotta meg, majd ezt követően dr. Dušica Rakić, a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság titkárhelyettese üdvözölte a jelenlévőket.

– Külön öröm számomra, hogy már 17. alkalommal rendezik meg a VMTT tudományos tanácskozását, amely hozzájárul nemcsak a magyar tudományosság fejlesztéséhez Vajdaságban, hanem valamilyen szinten a nemzetiség tudományosságához is. A tudományosság és a tudományosság melletti elkötelezettség az egyedüli út a fejlődés irányában, és csak ilyen módon tudunk a fiatalabb generációknak valamilyen példát mutatni. A Titkárság tevékenységében külön jelentőséggel bír az ilyen jellegű tanácskozások támogatása, ezt mi sem fémjelezi jobban annál, hogy a titkárság külön projektet hozott létre, amelynek az éves költségvetése ötmillió dinár, és ezzel kifejezetten a kisebbségi közösségek tudományos projektjeit támogatjuk. Külön öröm számomra, hogy a VMMT ápolja a magyar tudományosság legnagyobb ünnepét, amelynek lassan már két évszázados hagyománya van. A tanácskozások tematikái mindig aktuálisak, idén ez az Éghajlatváltozás és biztonság, amely különös jelentőséggel bír a mai kor embere számára, hiszen generációs betegségnek tekinthetők azok a betegségek, amelyeket a klímaváltozás és a nem tiszta környezet hoz magával – hallottuk dr. Dušica Rakićtól.

A tanácskozáson tiszteletét tette Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki elmondta, hogy a tanácskozáson két izgalmas téma került napirendre, amely elsősorban unokáink és dédunokáink jövőjét fogja meghatározni. Ebből a szempontból nagy felelősséggel járó küldetés, hogy a VMTT a kutatásoknak ezt az esélylehetőségét próbálja felkarolni, támogatni, és a legfontosabb, hogy e kutatások olyan válaszokat adjanak, amelyek a jövő szempontjából előre tudnak mutatni. Remélhetőleg az emberiség rádöbben arra, hogy a természettel való kapcsolatban az ember a legkisebb pont, és tennünk kell azért, hogy ezen a földön még sok-sok generáció boldogulni tudjon.

E gondolatmenetet folytatta A jövő nemzedékek jogai és a klímaváltozás címmel vitaindító előadásával dr. Bándi Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár:

– Amikor manapság már egy jó ideje beszélgetünk környezetvédelemről, fenntartható fejlődésről, klímaváltozásról, az leginkább arról szól, hogy hagyunk-e valamit az utódoknak. Hagyunk-e nekik választási lehetőséget, hagyunk-e nekik minőséget, hagyunk-e nekik egyáltalán életfeltételeket. S egyre inkább azt kell látnunk, hogy a jelenlegi döntéshozatali mechanizmusaink nem túlzottan alkalmasak arra, hogy a jövő nemzedékek jogait komolyan szolgálják. Tehát itt nagy változásokra lenne szükség. Ebben van egy etikai háttér, hogy felelősséggel tartozunk az utódokért. Olyan intézményrendszereket kell kidolgoznunk, amelyek a jövő nemzedékek számára a további életfeltételeket biztosítják.

S, hogy milyen lépéseket tesz az Európai Unió a környezetvédelemért, arról dr. Tattay Levente, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának professzora a következőket mondta el:

– Egyre inkább szaporodnak azok a jelek a természetben, amelyek katasztrófával fenyegetnek. Például Grönland és az Antarktisz jegének az elolvadása, a Golf-áramlat lelassulása fenyegeti Európának az éghajlatát is. Az Európai Uniónak van stratégiája, amelynek az az értelme, hogy egyrészt össze tudja hangolni az EU-s tagállamoknak az erőfeszítéseit, másrészt segélyeket biztosít a fejlődő országoknak, harmadrészt az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel össze tudja az európai klímastratégiáját hangolni. A klímastratégia legfontosabb mérföldköveit az Európa 2020 stratégia fektette le, aminek értelmében 20%-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázoknak a kibocsátását, 20%-kal növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználását, és 20%-kal növelni kell az energiahatékonyságot – tudtuk meg dr. Tattay Leventétől.

Az egész napos tanácskozáson mintegy harminc társadalomtudományi, természet- és műszaki tudományi tanulmány hangzott el. Mint eddig minden évben, a tanulmányok idén is külön tanácskozási kötetben fognak megjelenni.