Az utóbbi évtizedek legnagyobb NATO-hadgyakorlata kezdődött tegnap Norvégiában. A november 23-ig tartó, két részből álló Trident Juncture 2018 fedőnevű manőverbe ötvenezer katona, tízezer harci jármű, 250 repülőgép és helikopter, valamint 65 haditengerészeti eszköz kapcsolódik be mintegy harminc országból, köztük több partnerállamból, valamint a nem NATO-tag Svédországból és Finnországból.
Carl Bildt svéd exkormányfő üdvözölte hazája és Finnország részvételét, ami szerinte arra utal, hogy „Skandinávia végre ledobja magáról a hidegháború semlegességének doktrínáját és egy proaktív katonapolitikát kezd követni”.
Nem kezdődött valami fényesen a hadgyakorlat; a Stuggusjøen-tó partján fekvő Tydal közelében a havas, jeges úton több csapatszállító jármű ütközött, és négy katona megsérült. A helyi elsősegélyesek vitték el őket (fotó: NTB scanpix via AP/Beta)
Bár a kijelölt gyakorlóterepek nagy része Norvégiában található, bizonyos feladatokat Izlandon, az Atlanti-óceán északi vizein és a Balti-tengeren is végrehajtanak, sőt a finn, illetve a svéd légtérben is. A Trident Juncture 2018 tegnap a haderők gyakorlatozásának beindításával rajtolt. November 7-én esedékes befejezése után kezdődik a második szakasz, amelyben csak a parancsnoki-vezérkari irányítási struktúrák vesznek részt a program végéig.
A hadviselés szinte minden ága képviselteti magát, vagyis földi, légi, vízi (elsősorban tengeri) műveletekre kell számítani. Színre lép a gyorsreagálású NATO-erő is, amelyet a Krím-félsziget 2014-es orosz bekebelezése után alakítottak meg.
A gyakorlat célja a résztvevő erők összekovácsolása, zökkenőmentes együttműködésének kialakítása, valamint a szövetség védelmi képességeinek, felkészültségének és elszántságának demonstrálása a katonai kihívásokkal szemben.
A Trident Juncture 2018 forgatókönyve szerint a NATO az Oroszországgal is határos Norvégiát ért képzeletbeli ellenséges támadás visszaverését, illetve az ország szuverenitásának megvédését is gyakorolja.
Sokan ebből arra következtettek, hogy a gyakorlatnak akár egy esetleges orosz agresszió elleni küzdelem, illetve annak elhárítása is célja lehet. A gyanúsítgatások és félreértések elkerülése végett a NATO már idejében megfigyelőket hívott a helyszínre Oroszországból és a Norvégiával szomszédos többi államból.
Ennek ellenére Oroszország idegenkedve tekint az egészre, az északi határa közelében zajló eseményeket pedig az ellene irányuló fenyegetésként értelmezi. Már tiltakozott is a művelet ellen, ráadásul megüzente: kénytelen lesz reagálni a felerősödő NATO-tevékenységre.
Mások kissé óvatosabban fogalmaznak, bár úgy vélik, hogy az óriási hadgyakorlattal a nyugati szövetség a térségbeli dominanciáját akarja nyomatékosítani.
Szeptemberben Moszkva is erődemonstrációt tartott. Igaz, csak néhány napig, és nagyon messze Norvégiától. Az orosz Távol-Kelet csendes-óceáni partvidékén rendezett akkori Vosztok 2018 hadgyakorlatba, amelyhez mérhetőt 1981 óta nem szerveztek, csaknem 300 ezer katonát, 36 ezer harckocsit és páncélozott járművet, több mint ezer repülőt és helikoptert, továbbá nyolcvan hadihajót vontak be. Erre viszont a NATO kapta föl a fejét, s gyorsan meg is fogalmazta aggályait, amelyek szerint egy ilyen roppant sereg mozgatása, tesztelése mintha azt üzenné, hogy a Kreml háborúra készül.
A Trident Juncture 2018 ugyan eltörpül a Vosztok 2018 méretei mellett, ám NATO-viszonylatban mégis igen jelentősnek számít.
