2024. április 23., kedd

Újdonságok a biotermelésben

Az idei Biofest fókuszában a digitalizáció és a klímaváltozás szerepel

Az organikus, vagy más néven biotermelés, illetve a biotermékek vidékünkön is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek mind a termelők, mind pedig a vásárlók, a felhasználók körében. Habár a szakemberek szerint a fejlődés korántsem mondható gyorsnak, számos jel afelé mutat, hogy egyre többen ismerik fel az ebben rejlő potenciált.

A szabadkai Terra’s Egyesület immár 14. éve rendezi meg a Biofest elnevezésű nemzetközi biotermék-fesztivált, amelynek keretén belül a termelőknek lehetőségük van arra, hogy szakmai előadásokon vegyenek részt, ugyanakkor a biotermékek iránt érdeklődő fogyasztóknak is lehetőséget biztosítanak arra, hogy megismerjék egy-egy termelő, feldolgozó kínálatát.

Az idei Biofest ünnepélyes megnyitójára szerdán került sor. A program során kiosztották az év biotermelője díjat, valamint az év biotermékének járó elismerést.

Az év bioterméke a Truzsinszki gazdaság tönkölylisztes tésztája lett (Fotó: Gergely Árpád)

Az év bioterméke a Truzsinszki gazdaság tönkölylisztes tésztája lett (Fotó: Gergely Árpád)

A rendezvény Tomislav Sudarević, a Terra’s Egyesület igazgatóbizottságának elnöke köszöntő szavaival kezdődött. Beszédében Sudarević kihangsúlyozta, hogy az idei rendezvény fókuszában a digitális technológia alkalmazása, illetve a klímaváltozás biotermelésre gyakorolt hatása áll. Ezt követően a rendezvény támogatóinak képviselői köszöntötték az egybegyűlteket: Jelena Milić, a Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium organikus termelés fejlesztésével megbízott független tanácsadója, Marko Rovčanin, a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság segédtitkára és Vitković Aleksandar, a városi közigazgatás mezőgazdasággal és környezetvédelemmel megbízott titkárságának titkára.

Jelena Milić felszólalásában elmondta, hogy a biotermelés az elmúlt időszakban nagy fejlődésen ment keresztül, például szigorodott a minőség-ellenőrzés, és országszerte egyre több üzletben vásárolhatóak biotermékek. A tanácsadó azt is elmondta, hogy az országunk biotermelésben rejlő lehetőségei a mai napig nincsenek kihasználva, annak ellenére, hogy 2017-ben is nőtt a biotermeléssel foglalkozó gazdaságok száma, és nőtt az export értéke is. Éppen ezért Milić elmondása szerint a jövőben megváltozik a támogatási rendszer.

A megnyitón adták át az év biotermelője és az év bioterméke díjat. Az év bioterméke a njegoševói Truzsinszki család tönkölylisztből készült tésztája lett. Truzsinszki Szabolcs alig több, mint fél évtizede kezdett el organikus növénytermesztéssel foglalkozni. Jelenleg megközelítőleg 20 hektáron folytat organikus növénytermesztést, amelynek középpontjában a tönköly szerepel. A Truzsinszki farm tésztái mára Vajdaság-szerte több, mint negyven üzletben megtalálhatóak. Truzsinszki Szabolcs a díjátadón megerősítette, hogy a biotermelésben is nagy szükség van a digitalizációra, de az organikus termelés nem képzelhető el a kétkezi munka nélkül, éppen ezért véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a hagyományokat tisztelve hátrafelé is nézzünk, ne csak előre.

Az év biotermelője a cseneji Dejan Letić lett, aki 2010 óta foglalkozik organikus növénytermesztéssel. Családi gazdaságukban elsősorban zöldségféléket termesztenek, emellett gyümölcsök és fűszernövények is szerepelnek kínálatukban.

A Letić gazdaság nevében Nada Letić nyilatkozott a médiának:

Dejan Letić átveszi az év biotermelője díjat Marko Rovčanintól (Fotó: Gergely Árpád)

Dejan Letić átveszi az év biotermelője díjat Marko Rovčanintól (Fotó: Gergely Árpád)

– Nagyon örülünk az elismerésnek, hisz ez megerősít bennünket abban, hogy jó irányba haladunk. Két hektáron foglalkozunk biotermeléssel, ebből 3000 négyzetméternyi területen fóliasátraink vannak, így egész évben van friss árunk. Elsősorban klasszikus zöldségfélékkel foglalkozunk, de olyan kultúrákkal is, amelyek vidékünkön nincsenek nagy mértékben jelen, mint például a madárbegysaláta, vagy a kerti zsázsa – fogalmazott Nada Letić, aki azt is elárulta, hogy a termelés során a legnagyobb kihívást a minőségi szaporítóanyag és a Szerbiában nem regisztrált növényvédő szerek beszerzése jelenti.

A 14. Biofesten szerdán a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen is részt vettek, amelynek témája a digitalizáció volt, ugyanakkor az érdeklődők szervezetten megtekintették a mérgesi Mamužić gazdaságot is.

Csütörtökön 11 órától a Szabadegyetem dísztermében a klímaváltozás hatásairól beszélgetnek a résztvevők, ugyanakkor a Globálmenü című magyar dokumentumfilmet is megtekinthetik az érdeklődők. Mindezek mellett 10 és 18 óra között termék- és terménykiállítás várja a polgárokat.