A mezőgazdasági területeket ért vízkárok okozta termeléskiesés a bolti és a piaci árakra is hatással lesz. Mintegy tízszázalékos áremelkedés várható a jégeső és a viharok kiváltotta károk következtében. A helyzetet valószínűleg ki fogják használni azok a forgalmazók, akik az említett okokból eredő bevételkiesésüket a külföldi termékek behozatalával növelnék. Mindez azonban jelentősen befolyásolhatja a boltban árusított termékek minőségét is.
Miladin Ševarlić, a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára szerint az áremelkedés nem kerüli el a szállítási költségeket sem.
– Főként az alacsonyabb minőségű élelmiszerek behozatala fog növekedni, elsősorban a gyümölcsök és a zöldségek ára változik, mintegy 10 százalékkal lesz magasabb a szállítási költségek miatt – mondta Miladin Ševarlić.
Goran Papović, a Szerbiai Nemzeti Fogyasztóvédelmi Szervezet elnöke szerint a tönkrement termés okozta piaci zavarok ügyében a Kereskedelmi Minisztérium illetékes eljárni. A szervezet elnöke úgy véli, az árutartalékok segítségével megakadályozhatnánk a piacon felmerülő problémákat.
– A szükséges intézkedések megtétele a Kereskedelmi Minisztérium fogyasztóvédelmi szektorának a hatáskörébe tartozik. A termeléskiesés következményében keletkezett hiányt az árutartalékokból kellene pótolni, e szektor azonban a minisztérium leggyengébb láncszeme – véli Goran Papović.
Milan Prostran mezőgazdasági szakértő arra számít, hogy a drágulás nem lesz nagymértékű, az árak ugyanis nem emelhetők jelentős mértékben, mert a polgárok vásárlóereje alacsony.
– Valószínűleg lesznek próbálkozások a gyümölcsök és a zöldségek árának a növelésére, az emberek pedig csupán annyit fognak venni, amennyit megengedhetnek maguknak. Nem hiszem, hogy jelentős mértékben emelkednek majd az árak, mivel igen gyenge a lakosság vásárlóereje. Mindennek következtében a beszállítók valószínűleg lehetőséget látnak majd abban, hogy hasznot húzzanak a behozatalból – véli a szakértő, és hozzáteszi, hogy a teljes mezőgazdasági termelésnek egy-két százaléka úszott el a viszontagságos időjárás következtében.
Branko Ružić közigazgatási és helyi önkormányzati miniszter bejelentette, hogy a kormány segíteni fog azokon a szerbiai községeken, amelyekben jelentős az anyagi kár.
Az üzemanyag árának emelkedése kihat az élelmiszerek és az autóbuszjegyek árára is.
A STUP Vršac és az ATP Pančevo utasszállító vállalatok már 10–25 százalékkal drágítottak.
Petar Bogosavljević, a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Mozgalom elnöke úgy véli, hogy a kormánynak csökkentenie kellene az üzemanyag jövedéki adóját, ellenkező esetben folyamatosan emelkedni fog minden egyes terméknek az ára. Ivan Nikolić közgazdász arra mutat rá, hogy az üzemanyag árának emelkedése akár azt is kiválthatja, hogy a turisták nagy ívben elkerülik Szerbiát átutazásaik során.
Ljubinko Savić, a Szerbiai Gazdasági Kamara energetikai és bányászati egyesületének titkára szerint annak ellenére, hogy a vállalatok több üzemanyag-ellátóval is közreműködnek, és kedvezőbb áron jutnak az üzemanyaghoz, mint a polgárok, a kőolajtermékek magas ára közvetlenül érinti az egyes iparágakat. Elsőként a személy- és áruszállító vállalatok kerülnek ebbe a bűvös körbe, majd a mezőgazdaság látja kárát a drágulásnak a mezőgépek révén. A bányászati vállalatok szintén érintettek, hiszen nagy mennyiségben használják a gázolajat.
Mindennek következményeként vásárlók és a felhasználók hátán csattan majd az ostor.
