Történelemóra a parlamentben

Kinek mit jelentenek az új fontos vajdasági dátumok? – Növelik az idei költségvetést

v-ár

2018. június 19., 20:47 >> 2018. június 22., 17:33

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

CIKKÜNK VÉGÉN A TARTOMÁNYI KÉPVISELŐHÁZ ÁLTAL KÉRT HELYREIGAZÍTÁS OLVASHATÓ.


Két fontos témát tárgyalt meg mai ülésén a Tartományi Képviselőház: meghatározta a Vajdaság szempontjából jeles 

dátumokat, és megvitatta az idei költségvetés immár második módosítására vonatkozó javaslatot.

Pásztor István fejti ki véleményét a parlamentben a jeles dátumok kapcsán (Fotó: Ótos András)

Pásztor István fejti ki véleményét a parlamentben a jeles dátumok kapcsán (Fotó: Ótos András)

Vajdaság napjaként kezelik a jövőben november 25-ét az 1918-as események fényében, amikor is Szerbiához csatolták a területet, a szerbek, bunyevácok és más bácskai, bánáti és baranyai szlávok nagy népgyűlésének döntése értelmében. Kiemelt jelentőségű lesz május 15-e is, 1848-ban ugyanis ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően. Fontos dátum még december 10-e is, amikor is az emberi jogok nemzetközi napja van. Minden hivatalos használatban álló nyelvet anyanyelvként beszélő kisebbségi közösség esetében meghatározták a jeles dátumokat, a magyar közösség esetében ez az államalapító Szent István augusztus 20-i ünnepe.

Ahogyan az várható volt, a dátumok kapcsán éles vita alakult ki, amely háttérbe szorította még az egyébként mindig politikai  üzenetek  közlésére  alkalmat adó pénzügyi kérdéseket is. Az ellenzéki pártok nem támogatták a javaslatot: ki tartózkodott, ki nemmel szavazott, amikor a véleménynyilvánítás hivatalos formája bekövetkezett. Pásztor István házelnök, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke pártja képviselőjeként felszólalva annak a véleményének adott hangot, hogy a kiemelkedő dátumok napirendi pontja rendkívül érzékeny kérdésnek számít, mert eltérő jelentéstartalmat jelenít meg minden nemzeti közösségen belül. Ennek ellenére bejelentette, hogy a VMSZ frakciója támogatni fogja a javaslatot, s két okot hozott fel ennek indoklására.

Az egyik szerint a vajdasági multikulturalizmus nemcsak azt jelenti, hogy különböző nemzetiségű, kultúrájú, nyelvű, vallású közösségek élnek itt együtt, hanem azt is, hogy közös a történelmük, melynek egyes eseményeire eltérően tekintenek. „Ha ápolni kívánjuk a sokszínűség megnyilvánulásait, akkor azt is el kell fogadnunk, ha mások másként látnak egy-egy múltbeli dátumot” – jelentette ki.

A kormány tagjai figyelik az ülés menetét (Fotó: Ótos András)

A kormány tagjai figyelik az ülés menetét (Fotó: Ótos András)

A másik oka a támogatásnak az, hogy tizenöt évvel ezelőtt a magyar közösség is szabadon megválaszthatta, melyek az ünnepnapjai, s úgy tartja igazságosnak, ha ezt lehetővé teszik a többségi nemzet tagjainak is. Pásztor kifejtette, nem változott sem a saját, sem a pártja álláspontja egyik szóban forgó dátummal kapcsolatban sem, továbbra is úgy véli, hogy „1918-ban kizártak bennünket a döntéshozásból, mert vesztesek voltunk, s a nemzetközi közösség cinizmusát jeleníti meg az évforduló”. Ennek ellenére akceptálni kell, hogy más közösségeknek ugyanaz a nap egészen mást jelent. Pásztor azt mondta, tisztában van vele, hogy a döntés miatt nemzetárulónak kiáltják ki egyesek, de meggyőződése, hogy ez a helyes politika, s különben sem érdekelték soha az efféle megbélyegzések, nem kíván kudarcra ítélt politikát folytatni.

SZÁMUKRA ELFOGADHATATLAN

„Minden elismerésem annak, aki túl tud lépni a történelmi sérelmeken, és mindent el tud fogadni” – fogalmazott Csonka Áron, az Alternatíva Vajdaságért–VMDK–MM képviselője, számára ugyanis éppen a történelmi tények miatt elfogadhatatlanok a Vajdaság számára most meghatározott jeles dátumok. Kifogásolta azt is, hogy a magyar közösség esetében csak augusztus 20-át jelölték meg kiemelkedő napként, március 15-e és október 23-a már nem szerepel a dátumok között. A fenntartásokra reagálva a későbbiekben Pásztor elmondta, senki sem fogja meggátolni a magyarokat abban, hogy ezeket az ünnepnapokat is megtartsák, ahogyan eddig is tették.

Đurađ Jakšić szerb radikális párti frakcióvezető is elfogadhatatlannak találta a javaslatot, elsősorban azért, mert Vajdaságnak szerinte nincs hatásköre efféle napok kijelölésére. Goran Paunovićnak, a Demokrata Párt frakcióvezetőjének nem a dátumokkal volt gondja, hanem azzal, hogy a javaslatot túl későn kapták meg a képviselők, előbb elektronikus úton, majd az ülés napján papíron is. Nem volt idő megfelelő felkészülésre – állapította meg. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga egyik módosítási indítványa arra vonatkozott, hogy a különleges napok egyike legyen az 1974-es alkotmány évfordulója is, amellyel a tartomány széles körű autonómiát kapott. A dátumok ügyét egyébként is elterelő hadműveletnek tartja Branislav Bogaroški frakcióvezető: ahelyett, hogy a finanszírozási törvényt készítené elő a parlament, már ismert dátumokra vesztegeti az idejét – emelte ki felszólalásában.

A JÖVŐRŐL SZÓL

Milenko Jovanov szerb haladó párti frakcióvezető elutasította az 1974-hez köthető dátum kijelölését, mert szerinte ez az alkotmány Szerbia és az ország feldarabolását tűzte ki célul. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezetője szerint fontos az 1918-as dátum megünneplésének a bevezetése, hiszen sokáig szándékosan a háttérbe szorították. Igor Mirović kormányfő is felszólalt az ügyben: szerinte az évfordulók a jövőről szólnak, nem szabad megengednünk, hogy a múltba vezessenek vissza, még ha léteznek is különbségek a tolmácsolásukban.

RÖVIDÍTETT FELSZÓLALÁSOK

A költségvetés módosítása értelmében további 2,6 milliárd dinár kerül az idén a tartományi kasszába, ezzel 73 milliárdra növekszik a rendelkezésre álló összeg. A hatalom képviselői nem győzték hangsúlyozni, ez 16 milliárddal több, mint két éve, amikor a jelenlegi vezetőség először kreált büdzsét.

Az ellenzék szerint a költségvetés növelése nem jelent semmit, mert valószínű, hogy az év végéig már nem tudják kihasználni a rendelkezésre álló eszközöket, így azokat ismét átömlesztik a jövő évi büdzsébe.

A költségvetési vita rövidített felszólalásokkal zajlott le a többség döntése alapján, amit az ellenzék tagjai élesen bíráltak, a Liga és a DP elhagyta a termet. A radikálisok 65 módosítási indítványt nyújtottak be a költségvetés módosításának javaslatára.

 

Helyreigazítás

A Magyar Szó honlapján, amely a www.magyarszo.rs címen elérhető, 2018. június 19-én, valamint a 2018. június 20-ai nyomtatott kiadásban leközölte a következő című hírt: „Történelemóra a parlamentben”. A hír a következő mondatot tartalmazza: „Vajdaság napjaként kezelik a jövőben november 25-ét az 1918-as események fényében, amikor is Szerbiához csatolták a területet, a szerbek, bunyevácok és más bácskai, bánáti és baranyai szlávok nagygyűlésének döntése értelmében. Kiemelt jelentőségű lesz május 15-e is, 1848-ban ugyanis ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően".

Ezzel a valótlan állítással ellentétben a Vajdaság AT Képviselőháza a 2018. június 19-én megtartott ülésén elfogadta A tartományi jelentőségű dátumok megállapításáról és ünnepélyes megjelöléséről szóló tartományi képviselőházi határozatot, amely azonos rangú tartományi jelentőségű dátumokként november 25-ét, május 15-ét és december 10-ét, valamint augusztus 20-át, augusztus 10-ét, október 16-át, december 1-jét és január 17-ét határozza meg.

Boris Bajić, a Tartományi Képviselőház főtitkárhelyettese

A hibáért minden érintettől és az olvasóktól elnézést kérünk.

A Magyar Szó szerkesztősége


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége