2021. április 21., szerda

IN MEMORIAM: Csonka (Stangl) Júlia

(1928–2017)

Életének 90. esztendejében, 2017. december 9-én távozott körünkből napilapunk, a Magyar Szó megbecsült, szeretett Julája.

A hetvenes években és később, amikor még autóbuszon szállították a kollégák a Magyar Szó megírt napi híreit Szabadkáról Újvidékre, a Forum-házba, a nyomdába, mert az idő szerint úgy volt a leggyorsabb s a legbiztosabb, akkor volt ő napilapunk szabadkai titkárnője. A mindig mindenben pontos, visszafogott modorú, pedáns, tökéletes eleganciájú, naprakész munkát nyújtó Jula, akit talán mindenki szeretett. Imádta a foglalkozását, a szerkesztőségben uralkodó pörgést, a kollégák sziporkázó humorát. A város főterén helyet kapott szerkesztőségben érezte magát igazán elemében, egész nap le nem hervadt a mosoly az arcáról, a redakció volt az élete. Ő volt az is, aki elment a mozikba összegyűjteni a heti műsort. Nagy lelkesedéssel tette ezt hétről hétre, hiszen imádott moziba járni. Felelősséggel tartozott persze a pontos adatokért. Nem is volt baj velük soha. Az volt a jutalma, hogy cserébe ingyenjegyet kapott az előadásokra. Meg is nézett minden filmet, s ott volt minden színházi előadáson is. És olvasott. Sokat. Rendületlenül. Versengtek érte a kollégák, hogy neki diktálhassanak, mert az általa gépelt újságcikkekben nem talált a lektor, korrektor helyesírási hibát nagyítóval sem.

Gombás Gabriella, a ma Veszprémben élő kolléganőm ezeket a sorokat intézte hozzám Jula távozásáról értesülve:

„Jula, a mindenek tudója, kilencvenéves volt. Megdöbbentett a kora, pontosabban a saját korom. Mert sohasem tűnt idősebbnek nálunk. Igen, jóban voltunk, sokat cseverésztünk, ki nem lehetett zökkenteni a jókedvéből. Egyszer láttam idegesnek, amikor a kislányából nagylány lett. Élcelődtünk vele, hogy akkor hogyan is van ez: más a mérce a leány számára? Szerintem pont két nap alatt heverte ki az anya-lánya történetet. Ismerte a titkainkat. Csak figyelt. Rendes titkárnőként mindenkiről mindent tudott. Toleráns volt, diszkrét és csilingelő volt a kacagása.”

Nyugodj békében, Jula!