2024. március 28., csütörtök

Kosztolányi ősei nyomában

A bácskai Kosztolányiak történetét írta meg Hicsik Dóra

Most jelent meg Hicsik Dórának, a Szabadkai Városi Könyvtár könyvtárosának A bácskai Kosztolányiak című kötete, az Életjel kiadó gondozásában. A kiadványt csütörtökön mutatják be Szabadkán, a Danilo Kiš Városi Könyvesházban. A könyvről, annak témájáról és létrejöttéről a szerzőt kérdeztük.
Minek az apropóján készült el a könyv?
– Magyarországon most van folyamatban Kosztolányi Dezső műveinek a kritikai kiadása, tehát újra olvassák, kiadják a műveit jegyzetestül. Igazából ehhez kötődik A bácskai Kosztolányiak című kötet, ahol a család bácskai ágával foglalkozom, mivel ez az a rész, amit Budapestről nem tudnak nyomon követni, és nem tudnak kinyomozni sem, mert ez mégis a mi területünk itt Szabadkán.
A könyv a Kosztolányi családról szól. A családfának melyik ága, melyik eseményei vannak a középpontban?
– Régóta szeretem és kutatom Kosztolányit. Beszédes Valéria, az Életjel kiadó vezetője két és fél éve emlegeti, hogy meg kellene írnunk Kosztolányi apjának a történetét, mivel ez egy nagyon érdekes történet. Ebből fejlődött ki az az elképzelés, hogy nem csak Kosztolányi apjáról szóljon a mű, hanem a bácskai Kosztolányiakról, tehát arról, hogy az első ismert, Kosztolányihoz köthető Kosztolányi-ős hogyan került Nemeskosztolányiból a vidékre, hogyan került Topolyára és Adára plébánosnak, hogy követték őt az unokatestvérek, hogyan alapítottak családot, és hogyan ágazott szét ez a család Vajdaság területén. A kötetem azt követi nyomon, hogy a Kosztolányihoz köthető Kosztolányi család, ez a szerteágazó, nagy család, hogyan került Bácskába, és itt milyen sorsuk, életük volt, mi az, ami Szabadkára hozta őket.
A kötetben Kosztolányi Dezsővel is foglalkozol?
– A kötetben a költőről nincs szó, Dezsővel nem foglalkozom, ez nem az én ügyem, hiszen nem vagyok irodalomtörténész. Ez egy helyismereti kutatás eredménye. A mű két részből áll. Az egyik egy általános családi összefoglaló arról, hogyan kerültek Bácskába, hol éltek, mit csináltak, mettől meddig éltek. Több adatot kijavítottam, amit a Kosztolányi-kutatók rosszul tudtak, utánanéztem az anyakönyveknek, dátumoknak. A második részben pedig Kosztolányi Árpád a főszereplő, az ő életútját mutatom be. Ez az ő története, amiből kialakult ez a kötet, mivel annak idején Kosztolányi Árpád történetét kellett volna csak megírni, de a sok érdekes adatnak köszönhetően a családról – kibővült ez az ötlet. Sokat segített a kutatásban Kosztolányi Zoltán, egy budapesti kutató, aki a Kosztolányi-családfa jó ismerője. Érdekes, hogy bár ő sem tudja bizonyítani, hogy a mi Kosztolányink rokona a nemeskosztolányi Kosztolányi családnak, mert a kapcsolat bizonyos, de nem találjuk a rendes bizonyítékot rá. Minden Kosztolányi Nemeskosztolányiból jött, és Dezső úgy tudta, hogy az ő dédapja, Kosztolányi János érkezett Topolyára, és onnan ágazik az ő családja. Ehhez képest az derült ki, hogy Kosztolányi Lajos volt az első, aki letelepedett Topolyán, az ő unokatestvére Kosztolányi János, ezt is Zoltán kutatásából tudjuk. Hiányzik az az anyakönyvi kivonat, amivel János eredetét bizonyíthatnánk, bár bizonyos a kapcsolat.
Nehéz feladat volt a kötet összeállítása? Mennyi időt igényelt a munka?
– A kötet megírása, összeállítása talán egy évet vett igénybe, hiszen sok adat és kapcsolat már megvolt korábban. Igazából ez egy régi kutatás eredménye, hiszen régóta érdekel a Kosztolányi család, és így könnyű volt megírni, utánanézni, mert tudtam, hogy mit hol keressek. Ha az ember örömmel csinálja, akkor nem veszi észre, hogy ez mennyi idő és energia, valamint hogy mennyi idő és energia van már belefektetve a munkába.