Tekintettel a koszovói kérdésre, valamint a szerbiai politikai elit egy tetemes részének Vajdaság állítólagos függetlenségi törekvéseivel kapcsolatos aggályaira, a katalóniai függetlenségi népszavazás a hazai belpolitikai színtéren is felkorbácsolta a kedélyeket, főleg azt követően, hogy az Európai Bizottság sajtófelelőse kifejtette: a bizottság álláspontja szerint nem lehet párhuzamot vonni Katalónia és Koszovó között.
Spanyolország az EU tagállama, Koszovó államiságának elismerése pedig igencsak összetett kérdés, több tényezőt, nemzetközi határozatot is teljes egészként érdemes vizsgálni ennek a kérdésnek az elemzése során – emelte ki az EB sajtófelelőse, miközben amellett érvelt, hogy nem lehet párhuzamot vonni a koszovói és a katalán kérdés között. Mindezt követően Aleksandar Vučić köztársasági elnök indokoltnak vélte az államvezetési és biztonsági struktúrák rendkívüli ülésének összehívását és megtartását. A tegnap késő délután kezdődött ülésen az államfő, a miniszterelnök, a szerb kormány tagjai, valamint a biztonsági és a hírszerző szolgálatok vezetői vettek részt.
Ana Brnabić: Az EU álláspontja szerint hányfajta nemzetközi jog létezik? (Fotó: Beta)
A szerb köztársasági elnök és a szerb kormány írásos formában követel válaszokat az Európai Bizottságtól azon álláspontjával kapcsolatban, hogy Koszovó és Katalónia között nem lehet párhuzamot vonni – jelentette be a találkozó után Ana Brnabić miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva. Mint hozzátette, elsősorban arra kívánnak választ kapni, hogy az EU-nak és szerveinek álláspontja szerint hányfajta nemzetközi jog létezik. Egy, amely az EU-ra és tagállamaira vonatkozik, és egy másik, amelyet a nem uniós országok vonatkozásában alkalmaznak – fejtette ki a szerb kormány első embere, mondván, hogy október 10-én kétnapos látogatásra utazik Brüsszelbe, akkor kézbesíti az uniós illetékeseknek a szerb államvezetés levelét, illetve kérdéseinek listáját, amelyet köszönetképpen továbbítani fognak azoknak az államoknak is, amelyek nem ismerték el Koszovó egyoldalúan kikiáltott államiságát, de azoknak az országoknak is, amelyek elismerték Koszovót, hogy szintén válaszoljanak Szerbia „jogos” kérdéseire.
Aleksandar Vučić köztársasági elnök korábban a nap folyamán kétszínűséggel vádolta meg az Európai Bizottságot, mivel törvénytelennek minősítette a katalóniai népszavazást. Ennek az álláspontnak a fényében talán mindenki megérti, hogy mennyire nehéz megőrizni Szerbia függetlenségét – jegyezte meg az államfő, és hozzátette: „Szerbia minden egyes polgára feltehetné a kérdést az Európai Uniónak, hogy vajon miért törvénytelen a katalóniai népszavazás, Koszovó esetében azonban a tartomány referendum nélkül történő elszakadását Szerbiától törvényesnek minősítették. Hogyan legalizálhatta az EU 22 tagállama Koszovó egyoldalúan kikiáltott államiságát, amikor az aláássa az európai jogot és lerombolja az európai jog, illetve politika alapjait? Miért vannak kettős mércék? Szerbia feltehetően soha nem kap választ a kérdésre, hogy Katalónia miért nem szavazhat a függetlenségéről, miközben Koszovó népszavazás nélkül elszakadhatott Szerbiától.”
Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke Barcelonában követte figyelemmel a történéseket. A politikus nem ért egyet az EB-nek azzal az álláspontjával, hogy a katalóniai népszavazás törvénytelen. A katalóniai polgároknak jogukban áll dönteni saját jövőjükről – véli Čanak. Szerinte a demokrácia alapelveinek és értékeinek tiszteletben tartása nemcsak Spanyolország, hanem egész Európa számára fontos, vagy annak kellene lennie.
Čanak tegnap Carme Forcadell-lel, a katalán parlament elnökével is találkozott, a katalán hatalom jövőbeni lépéseiről beszélgettek. A találkozó után a vajdasági politikus elmondta, parlamenti képviselőként és a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnökeként látni szerette volna, miként bonyolítják le a népszavazást egy uniós tagállamban. Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy látogatását a madridi államvezetés nem értékelheti-e esetleg a hivatalos szerbiai politikától való eltávolodásként, Čanak kifejtette: „Biztos vagyok benne, hogy mindent többféleképpen lehet értelmezni.”
– Számomra nem a népszavazás eredménye a fontos. Szerintem fontos láttatni, hogy Szerbia az erőszakmentes problémamegoldást támogatja, és szavatolja a polgárok szabad véleménynyilvánítását, függetlenül attól, hogy később a népszavazást törvényesnek ismerik-e el vagy nem. Ez már az igazságügyi szervek hatáskörébe tartozik. Nem azért találkoztam Forcadell-lel, mert úgy vélem, hogy Vajdaság autonómiájának kérdése és a katalán probléma között párhuzamot lehet vonni, hiszen az autonómia különböző szintjeiről beszélünk. Vajdaság autonóm tartomány a Szerb Köztársaságban. Ezt a tényt egyetlen fontos politikai tényező sem szeretné megváltoztatni. A VSZL a vajdasági autonómia lényegének módosítását támogatja, mivel a jelenlegi formája, értékelésünk szerint, érdemben nem rendelkezik tartalommal – fogalmazott Čanak.
Referendum Vajdaságról
A Fiatal Vajdaság (Mlada Vojvodina) elnevezésű szervezet felvállalta azokat a falfirkákat, amelyek Vajdaság-szerte megjelentek. Ezeken Vajdaság és Katalónia közé az egyenlőség jelét rajzolták. A szervezet cáfolja, hogy bármelyik politikai párttal is együttműködne. Mint közölték, a Vajdaság szélesebb autonómiájáért síkraszálló pártok téves kezdeményezésekkel foglalkoznak és félrevezetik a vajdasági polgárokat. A Fiatal Vajdaság olyan referendum megtartását szorgalmazza, amelyen a polgárok Vajdaság Szerbián belüli helyzetéről döntenének – áll a szervezet közleményében.
Nyitókép: Ana Brnabić: Az EU álláspontja szerint hányfajta nemzetközi jog létezik? (Fotó: Beta)
