2021. május 11., kedd

Még nincs szerbiai magminta „Noé bárkájában”

Dr. Maja Ječmenica: A meglévő 4300 magminta szaporítása után nyílik lehetőség új tárolási technológia alkalmazására

A mag mielőtt megőrzésre kerül, ellenőrzésen megy át, megvizsgálják különböző tulajdonságait (Fotó: Ótos András)
A mag mielőtt megőrzésre kerül, ellenőrzésen megy át, megvizsgálják különböző tulajdonságait (Fotó: Ótos András)

A Spitzbergák Nemzetközi Magbunker (norvégul: Svalbard globale frøhvelv) egy magtároló a norvégiai Spitzbergákon, amelyet a norvég kormány azért hozott létre, hogy megőrizze az ismert élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófa (atomháború, földrengés vagy világméretű járványok) esetén. A korszerű Noé bárkájaként is emlegetett magtároló már kilenc éve fogadja a magokat, nemrég Bosznia-Hercegovinából is érkeztek magvak. Szerbiában azonban még nagyon sok a tennivaló annak érdekében, hogy a szerb magok a norvég magtárolóba kerüljenek.

A norvég magbunker mellett, amely a különböző időjárási változások ellenére akár 200 év múlva is a tengerszint felett marad, a világon mintegy 1300 további magbank működik, jelentős részük különböző szempontból kockázatos országokban. Az új magbunker készleteit csak végső esetben, akkor használnák fel, ha a többi már valamilyen okból megsemmisült. A Nyugati-föld (Spitsbergen) szigeten, 120 méter mélyen egy homokkőhegy gyomrában található, akár 3 millió mag befogadására is alkalmas létesítményben a magokat –18 Celsius-fokon tárolják, és mint dr. Maja Ječmenicától, a Nemzeti Referencia Laboratórium Igazgatósága keretében működő növényi génbankkal ellátott növény-egészségügyi laboratórium vezetőjétől megtudtuk, Szerbiában jelenleg +4 Celsius-fokon őrzik a magokat.

– A szerbiai növényi génbank mindenekelőtt a mezőgazdasági és a mezőgazdaságban használatos növények magjait őrzi, vagyis régi magfajtákat és a jelenleg aktuális kultúrnövények magjait is őrizzük, de elsődleges feladatunk a régi, autochton magok megvigyázása, illetve a rokon vadfajták megőrzése. Egyébként a génbank jelentősége abban van, hogy megőrizze mindazt, amivel, ha szükség mutatkozik rá, újra lehet indítani a termelést az országban. Jelenleg 275 növényfajta 4300 mintáját őrizzük – magyarázta dr. Ječmenica. Hozzátette, szükség van arra, hogy egy növényi kultúrából több fajtát is őrizzenek, hiszen ez a történelem során már indokolta magát: – Ha csak egy növény néhány fajtájára koncentrálunk, egy nagyobb betegség vagy rovarinvázió során nagyon gyorsan megsemmisülhet és lezárulhat a termelés. A magtárolóban viszont megtalálhatók akár a régi fajták is, ha újra nemesítésre lenne szükség – mondta.

A tárolásra szánt magnak 80 százalékos csírázási arányt kell mutatnia (Fotó: Ótos András)
A tárolásra szánt magnak 80 százalékos csírázási arányt kell mutatnia (Fotó: Ótos András)

A szakember rámutatott arra, amíg nálunk a magok megőrzésén van a hangsúly, vagyis tudományos kutatásokban használják fel a magbank mintáit, külföldön felismerték a magbankban rejlő lehetőségeket, így teljesen más szerepet töltenek be.

– Külföldön maguk a termelők is beadhatják a magokat megőrzésre, ha szeretnék megőrizni a még a nagymama kertjében fellelhető ízeket. Vagy éppen kikérik az adott növények magjait, hogy ők maguk is elvethessék a kertjükben a régi paradicsomfajtákat, paszternákot... A magbank nem kommerciális létesítmény, mi nem sokszorosítjuk a magokat, csak megőrizzük őket. A jelenlegi kollekciót 23-24 intézmény gyűjtötte össze az egykori Jugoszlávia területéről. Ezt a gyűjteményt +4 Celsius-fokon tartjuk. A 4300 mintából a legértékesebbek a kukoricamagok, mégpedig egész kukoricapopulációnk van. Valamikor a bánáti vagy éppen a bácskai falvaknak saját kukoricafajtájuk volt. A legnagyobb gondunk vele, hogy elég régi gyűjteményről van szó. Vannak olyan magok, amelyek több mint 20 évesek. Körülbelül ez az a korhatár, ameddig el tudnak állni. Így azon munkálkodunk, hogy ezeket a magokat szaporítsuk. Ebben vannak a segítségünkre a mezőgazdasági intézmények, a Zombori Mezőgazdasági Intézet, a Tamiš Intézet, vagyis a mezőgazdasági szakszolgálatok – magyarázta a szakember. Kiemelte, szigorú feltételek közepette fogadják a magokat, és őrzik őket. Nem lehet a növényi mag beteg, ugyanakkor 80 százalékos csírázási arányt kell mutatnia, egyébként nem tudják a későbbiekben feleleveníteni. Száz kendermagból 3 mutatott alacsony csírázási arányt.

– Szerencsére a petrőci mezőgazdasági intézet még működik, így kérhettünk tőlük még magot. Sajnos nagyon sok mezőgazdasági intézet már megszűnt, így a magfajták beszerzésének esélye is csökkent. Az aleksinaci mezőgazdasági intézet már nem létezik, a niši dohányintézet sincs már, és a zaječari sem működik. Attól tartok, versenybe kerültünk az idővel, ki meddig marad még fenn, illetve mi lesz az ő maggyűjteményükkel – mutatott rá a nehézségekre. Kiemelte, azok a vállalatok, amelyek bezárás előtt állnak, sokszor arra számítanak, hogy az őrzött magfajtákat el tudják adni. A génbank ezzel nem foglalkozik, de hajlandó vállalni a megőrzést.

Egyelőre csak tervben van 500 fajta magnak a lefagyasztása 50 évre (Fotó: Ótos András)
Egyelőre csak tervben van 500 fajta magnak a lefagyasztása 50 évre (Fotó: Ótos András)

Dr. Maja Ječmenica elmondta, hogy ha sikerül felújítani a maggyűjteményüket, a következő tervük a megőrzés technológiájában a magok tartási hőmérsékletének csökkentése lesz –20 Celsius-fokra.

– A magokat figyelmesen, nyugodt módszerrel kell szárítani. Elvárjuk, hogy a magban 5 százalék nedvesség maradjon, de közben ne semmisüljön meg. Ez után mehet fagyasztásra. Az elképzelés, hogy mintegy 500 fajta magot le tudjunk fagyasztani hozzávetőleg 50 évre, számunkra egyelőre csak cél. A régi magokat először szaporítani kell, mert csak az 1-2 éveseket lehet felkészíteni a fagyasztásra. Egyelőre még nincs kész magunk a Spitzbergákra – hangsúlyozta. Hogy miként választják ki, mely magokat küldenék megőrzésre a nemzetközi magbunkerba, dr. Ječmenica elmondta, a választásban a legfontosabb szerepe annak van, hogy melyik magok a legfontosabbak a lakosság élelmiszer-ellátásának újraindításában.

– A Spitzbergák már bebizonyította a hatalmát. Szíriában, Aleppóban a terroristák lerombolták a magbankot és megsemmisítettek mindent. De sikerült a régi magokat visszaszerezniük, mert bizonyos szárazságtűrő magokat kikértek a magbankból, és azokat később Marokkóban tenyésztették ki – mutatott rá.

Egy növényfajtából több mintát őriznek (Fotó: Ótos András)
Egy növényfajtából több mintát őriznek (Fotó: Ótos András)

Elmondta, a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény szerint minden ország a saját természeti kincseit köteles őrizni, de saját magának kell ezt megszerveznie. Szerbiában még nagyon sok a tennivaló ezen a téren, készülnek a törvényes előírások, de mint elmondta, az államnak tudatosabban kellene foglalkoznia ezekkel a magokkal. Jelenleg a meglévő 4300 magminta mellé még 2500 mintát kaptak Kragujevacról, illetve további 500 gabonamagot vettek át máshonnan, ami már megterheli a meglévő kapacitásokat. Habár az intézményt 10 ezer minta őrzésére tervezték évente, a génbankban dolgozó 2-3 ember ekkora mennyiségű mintát nem tud kellő minőségben felügyelni.