Nem hazudtolta meg önmagát Donald Trump. Az amerikai elnök a héten is hozta a formáját. Olyan szűzbeszédet mondott szülővárosában, New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán, amivel ismét magára irányította a nemzetközi figyelmet.
A világszervezetben produkált első „előadásával” azonban nem mindegyik külföldi kormány tetszését nyerte el. Bár hallatszottak pozitív visszhangok is, a 41 perces felszólalás több megállapításáért éles bírálatokat kapott, sőt néhány politikus haragját is kihívta maga ellen.
Észak-Korea tajtékzik a dühtől, amiért azzal fenyegette meg, hogy porig romboltatja, ha a kommunista ország – általa rakétás embernek nevezett – vezetője (Kim Dzsong Un) folytatja provokációit, esetleg az Egyesült Államokat önmaga vagy szövetségesei megvédésére kényszeríti.
Nukleáris és ballisztikusrakéta-tesztjeivel Phenjan súlyos válságot okozott a Koreai-félszigeten. Az ENSZ-tiltások ellenére is végrehajtott kísérletei és az USA-nak címzett sorozatos fenyegetései rendkívül felbosszantották Trumpot. Az elnök az utóbbi időben hol félelmetes csapással fenyegeti Észak-Koreát, hol szankciókkal próbálja sarokba szorítani, de időnként a válság diplomáciai megoldásának a lehetőségét is felveti.
Nem meglepő módon New Yorkban (a világ majdnem minden országának képviselője előtt) példátlanul erőteljesen figyelmeztette, sőt Észak-Korea teljes elpusztításával fenyegette meg a Kim-rezsimet, amely ettől nem rettent meg. Phenjan már a Trump-beszéd előtt megüzente: minél jobban szorongatják, az észak-koreai atomprogram annál gyorsabban halad előre.
A New Yorkban elhangzott fenyegetés után Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter pedig már azzal vágott vissza, hogy az amerikai elnök nagyot téved, ha azt hiszi, hogy „csaholó kutya hangjával megijeszthet bennünket”. Megfontolásra ajánlotta neki „a kutya ugat, a karaván halad” közmondást is.
Főnöke sokkal durvábban fogalmazott. Kim Dzsong Un tegnap „a történelem legbőszebb hadüzenetének” minősítette a Trump-beszéd Észak-Koreára vonatkozó részét, amelyért „a történelem legkeményebb ellenlépésével” fenyegette meg az USA-t. Az amerikai elnököt ugyanakkor elmebetegnek, gengszternek és szenilis vén trottynak nevezte, s azt üzente neki, hogy drágán megfizet a szavaiért.
A Washingtonban latorállamnak titulált Irán is megkapta a magáét. Trump ezúttal a korrupt diktatúrák és a gyilkos rendszerek közé is besorolta az országot, felróva neki a Közel-Kelet békéjének felborítását, a jemeni síita lázadók és a terrorizmus támogatását, amiről igyekezett lebeszélni.
Úgy ítélte meg, hogy az USA és öt másik hatalom által 2015-ben (Barack Obama előző amerikai elnök mandátuma alatt) Teheránnal aláírt atomszerződés szégyenletes. Ezért utalt arra, hogy fel is mondhatja azt (akár már idén októberben).
Teherán a végső kétségbeesés jeleként értékelte a Trump-beszéd Iránt érintő „olcsó, csúf, ostoba és minden valóságot nélkülöző” megállapításait. Ali Khamenei, a közép-keleti ország legfontosabb vezetője „cowboy- és gengszternyelvnek” nevezete az elnök kirohanásait, s közölte: Trump szavai nem hoznak dicsőséget az USA-ra, az ottani elitnek pedig szégyenkeznie kellene a kijelentései miatt.
Első fellépését az ENSZ-közgyűlés előtt Trump azzal is emlékezetessé tette, hogy kíméletlenül ostorozta a venezuelai és a kubai vezetést. A Venezuelában kialakult válságért és az ország csődjéért Nicolás Maduro baloldali elnök diktatúráját tette felelőssé.
Kína szinte azonnal védelmébe vette a dél-amerikai országot és Észak-Koreát is. Vang Ji kínai külügyminiszter azt mondta, hogy nagyon szeretné, ha lehiggadnának a felek. Peking addig is az észak-koreai konfliktus békés lezárásán fáradozik.
A közgyűlés előtt ugyancsak először szereplő António Guterres ENSZ-főtitkár szintén azt hangsúlyozta, hogy a világ vezetőinek meg kell oldaniuk a koreai válsághelyzetet, „nem szabad vakon háborúba rohannunk”.
Martin Schulz, a német szociáldemokraták vezetője sokkal határozottabb volt. Bíráló megjegyzésében utalt arra, hogy az amerikai elnök beszéde növeli a feszültséget a világban. Szerinte az európaiaknak ki kellene nyilvánítaniuk: Trump „nem a mi politikánkat képviseli, stílusa sem a miénk”.
Néhány politikus, illetve ország (közöttük Dél-Korea) azonban kiállt Trump mellett. Az izraeli kormányfő azon kevesek közé tartozik, akiknek tetszett az amerikai elnök fellépése. Benjamin Netanjahu ráadásul bátorítónak nevezte Trump szavait.
Az elnök több témáról is kifejtette véleményét. Időnként már-már úgy szónokolt, mintha programbeszédet tartott volna.
Arra is jutott ideje, hogy dicsérje magát és a hazáját. Kijelentette: az amerikai gazdaság szárnyal, az USA hadereje pedig „erősebb lesz, mint valaha”.
Az „Amerika mindenekelőtt” elvét hangoztatva ismételten hitet tett az általa a jövő zálogának tartott erős és szuverén nemzetállamok mellett. A világ politikai vezetőinek is azt tanácsolta, hogy a saját országukat helyezzék előtérbe, mert a saját népüknek tartoznak felelősséggel.
Guterreshez hasonlóan ő is úgy tartja, hogy az ellenőrizetlen migráció kockázatokkal jár, az országoknak ezért jogukban áll megvédeni a határaikat. A bevándorlással kapcsolatban megjegyezte: támogatja, hogy a menekülteket a származási országukhoz minél közelebb telepítsék le.
Az ENSZ-szel szemben viszont leplezetlen kritikákat fogalmazott meg, sürgetve a szervezet megújítását és reformját, amihez már korábban tízpontos tervet terjesztett elő. Guterres ugyan támogatja az elképzelést, ám Kína és Oroszország ellenzi azt. Szerintük a világszervezet nem szorul nagyobb reformra, a változtatásokat pedig tárgyalásokkal is meg lehet oldani.
