2021. április 21., szerda

Háromszáz éves a kolostor

A ferences szerzetesek megalapozták Szabadka közigazgatását, oktatási és művelődési életét

Háromszáz évvel ezelőtt már öt ferences szerzetes tartózkodott állandó jelleggel Szabadkán, és ez lehetővé tette, hogy 1717-ben ferences rezidenciát hozzanak létre. Az elmúlt három évszázad alatt felépült Szabadka legrégebbi temploma, mellette a ferences rendi kolostor, az itt lévő szerzetesek pedig a XVII. századtól kezdve, a város írástudóiként, megalapozták a város közigazgatását, oktatási és művelődési életét.

A templom a kolostorral (Gergely Árpád felvétele)
A templom a kolostorral (Gergely Árpád felvétele)

Az ebédlő (Gergely Árpád felvétele)
Az ebédlő (Gergely Árpád felvétele)

A Ferencesek temploma, amit a szabadkaiak Barátok templomának hívnak, a város legrégebbi temploma. A XV. századi földvár alapjaira építették. A mai templom keleti tornyának belső fala az 1470-ben épült vár maradványait őrzi, amelyet Pongrác János erdélyi vajda építtetett. A kolostor és a templom építése 1729-ben kezdődött, és 1736. április 15-én szentelték fel. Szent Mihály arkangyalnak ajánlották fel az akkor még egy toronnyal rendelkező templomot, amelyet a valamikori vár déli részének felemelésével alakítottak ki. A másik torony 1907 és 1908 között épült, a templom átalakításakor, Aigner Sándor budapesti építész tervei alapján. Ekkor nyerte el a templom a mai végleges formáját, amikor neoromantikus stílusjegyekkel gazdagodott, ekkor az oltárokat carrarai márványra cserélték.

A templom első orgonáját 1904-ben a pécsi Bibert József készítette, majd Majdak mester 1933-ban egy tizenkét regiszteres kétmanuálos orgonát építtetett a helyébe. 1939-ben ugyanez a mester nyolc új regisztert épített az orgonába. 1969-ben az orgonát elektromos tráktúrával látták el, egyébként ez az ország egyetlen pneumatikus orgonája. Az első anyakönyvet 1687-ben a ferencesek kezdték vezetni, amelyet 1773 óta, amióta megszűnt a plébánia, a Szent Teréz-székesegyházban őriznek. A Ferencesek templomában Szent Antalnál állnak meg a legtöbben, ennél a szobornál a kolostor folyosóján reggeltől estig imádkozhatnak a hívek, ugyanis ez a folyosó egész nap nyitva áll.

 A Ferencesek templomában napi egy magyar és horvát nyelvű szentmise van hétköznap, vasárnap pedig két magyar és két horvát szentmisét szolgáltatnak a híveknek.1773-ig a ferencesek voltak az egyetlen plébánia a városban.

– Templomunk nagy tiszteletnek örvendő és közkedvelt helye Szabadkának, ugyanis a nap folyamán sok ember megfordul nálunk, van, aki szentmisére jön, de vannak olyanok is, akik csak betérnek a Szent Antal-szoborhoz vagy a kápolnába imádkozni, valami kegytárgyat vásárolnak, de olyanok is akadnak, aki segítségért, tanácsért fordulnak hozzánk. A Szent Antal-szobor előtti folyosó a legforgalmasabb, ugyanakkor nem zavarják egymást a hívek, van aki ott imádkozik, míg mások ezen a folyosón keresztül mennek át a kápolnába, vagy a templom központi részébe. Fiatalok, idősek, tanulók, egyetemisták magyar, horvát és pravoszláv hívők egyaránt látogatják kolostorunkat is. Nagy az érdeklődés a kolostor zárt részeinek a megtekintésére, de erre sajnos nem tudunk lehetőséget biztosítani – mondta Zdenko Gruber, a szabadkai ferences kolostor rendfőnöke.

Zdenko Gruber gvárdián (Gergely Árpád felvétele)
Zdenko Gruber gvárdián (Gergely Árpád felvétele)

 A templomhoz kolostor is tartozik, ahol ma a Fekete Madonna-kápolna van. A szabadkai ferences rendház a legrégebbi az egyházmegyében, 1686-tól létezik.

Zdenko Gruber hat éve teljesít szolgálatot Szabadkán. Három éve a ferencesek kolostorának gvárdiánja. Újvidéki születésű. A középiskolát, majd a mezőgazdasági egyetemi tanulmányait is Újvidéken végezte. A diplomaszerzését követően agrárpolitikai asszisztensi feladatokat látott el az egyetemen. Magiszteri tanulmányai idején, Németországban döntötte el, hogy pap lesz. Felkereste Újvidéken Harmat Károly atyát, akivel közölte döntését, de az atya elsősorban az akkori tanulmányai befejezésére buzdította. Előbb magiszter, majd pap lett, és elmondása szerint sohasem bánta meg a döntését.

– Szüleim kezdetben egy kicsit féltek, nehogy valami hirtelen fellángolás legyen oka döntésemnek, de hamarosan meggyőződhettek arról, hogy megfontoltan döntöttem. Az idén a ferences rendház fennállásának háromszázadik évfordulóját ünnepeljük. A mi kolostorunkban volt az első közigazgatási hivatal, az első templom, az első iskola, a szabadkai gimnáziumi oktatás gyökerei is ide nyúlnak vissza. Városunkban az első színházi előadást is a ferencesek kolostorának az étkezőjében mutatták be –  mondta Gruber atya.

Az ország egyetlen pneumatikus orgonája (Gergely Árpád felvétele)
Az ország egyetlen pneumatikus orgonája (Gergely Árpád felvétele)

A ferencesek térségünkben a XVII. század végén jelentek meg, az idetelepült, főként bunyevác lakosság lelki gondozását végezték. A szalvatoriánus tartomány 1717. július 4-ei határozata alapján a ferencesek rezidenciát hoztak létre Szabadkán, ugyanis a rezidencia megalapításának alapfeltétele szerint öt szerzetesnek kellett állandó jelleggel tartózkodnia Szabadkán.

A szabadkai ferences kolostorban jelenleg mindössze négyen laknak, ebből csak ketten tartanak szentmisét. Kérdésünkre, hogy miért csupán két papra korlátozódott a kolostor papjainak száma, a gvárdián elmondta, hogy az újszülött gyermekek számának csökkenésével csökkent a papi hivatást választó fiatalok száma is, ők többnyire a vallásos családokból kerülnek ki.

– Kolostorunkhoz a régmúltban tizennégy egyházközség tartozott. Kanizsáig, Bácsig, sőt Bajáig a mi kolostorunkból látták el az egyházi teendőket papjaink, akkor a testvérek száma harminc fő körüli volt. Optimista hitszemléletűnek tartom magam, szerintem, ha mindannyian a tőlünk telhető  legjobb módon tesszük dolgunkat, Isten gondoskodik róla, hogy ez elegendő legyen – mondta Zdenko Gruber.

Szent Mihály arkangyal (1741) az első templom barokk főoltárképe (Gergely Árpád felvétele)
Szent Mihály arkangyal (1741) az első templom barokk főoltárképe (Gergely Árpád felvétele)

Szabadkán többen meg vannak győződve arról, hogy a Ferencesek templomát egy titkos alagút köti össze a városházával, de ezt az információt Gruber gvárdián nem tudta megerősíteni, elmondta, hogy ő is szívesen megnézné az említett föld alatti járatot, de ezzel kapcsolatban nincs semmilyen kézzelfogható információja, csak annyit tud, hogy a templom alatt egy óriási pince húzódik. A kolostornak egy zárt kertje is van, egy csodálatos csendoázis a város központjában, ahol szőlő és más gyümölcsök teremnek.

-      – A gyümölcsből pálinkát szeretnénk főzni, jelentkezett is az egyik hívőnk, aki tervező, hogy szívesen márkanévvé fejlesztené a kolostorban készült pálinkát, amit emléktárgyként megvásárolhatnának a látogatók. A kolostor  tizenkétezer könyvet számláló könyvtárral rendelkezik, különféle tematikájú könyvek sorakoznak a polcokon: teológia, történelem, irodalom és egyéb. Folyamatban van a könyvtár digitalizációja, aminek segítségével hozzáférhetővé tehetnénk a nyilvánosság számára a könyvtárunkban lévő könyveinket, ugyanis a könyvek nem kölcsönözhetők ki. A plébánosok egyedül laknak a plébánián, de mivel kolostorunkban többen is vagyunk, ha a híveknek valamilyen segítségre vagy tanácsra van szükségük, mindig találnak közülünk valakit. Kolostorunkban hittanórákat tartunk felnőtteknek, de a vasárnapi szentmisék után is összegyűlünk egy barátkozásra, beszélgetésre, és imaesteket is szervezünk – tudtuk meg a gvárdiántól.