Magyarország a német külügyminiszter fenyegetése ellenére is kitart azon döntése mellett, hogy addig nem járul hozzá az Ukrajnának kifizetendő 90 milliárd eurós hitel folyósításához, amíg Kijev nem vet véget a Magyarországot és Szlovákiát sújtó olajblokádnak – nyilatkozta tegnap Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa nyomásgyakorlására is ugyanezt a választ adta a magyar tárcavezető, aki egyúttal azt is bejelentette, hogy Magyarország és Szlovákia új benzin- és dízelvezetéket épít az ukrán zsarolási potenciál visszaszorításának érdekében.
Németország példátlan módon nyíltan megfenyegette Magyarországot az ukrajnai kőolajblokáddal kapcsolatos kormányzati álláspont miatt, a kormány azonban nem adja fel a nemzeti érdek képviseletét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A magyar tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján példátlannak nevezte azt, ami a találkozón történt, mondván, hogy „egy nagyon durva, nyílt és szégyentelen fenyegetés” hangzott el német kollégája részéről, aki arra figyelmeztette, hogy súlyos következményei lesznek annak, hogyha a magyar kormány nem adja fel a nemzeti érdekeket, és továbbra sem szavazza meg az Ukrajna szánt 90 milliárd eurós hadikölcsön jóváhagyását, illetve az ország EU-csatlakozásához szükséges lépéseket.
A tárcavezető egyúttal azt is bejelentette, hogy Magyarország és Szlovákia új benzin- és dízelvezetéket épít a pozsonyi és a százhalombattai olajfinomító közvetlen összekötésének érdekében, így visszaszorítva az ukrán vezetés zsarolási potenciálját is.
„Ez egy 127 kilométer hosszú vezeték lesz. A vezeték 1,5 millió tonna kőolajterméket, dízelt, benzint tud majd szállítani” – mondta.
Szijjártó Péter ezt követően a horvát és a szlovák energiaügyi miniszterrel, valamint az Európai Bizottság energiaügyi biztosával négyoldalú megbeszélést folytatott, amelyen – szavai szerint – ismét nyomásgyakorlással kellett szembesülnie. Arról számolt be, azt hitte, hogy német kollégája fenyegetőzésénél lejjebb ma már nem lesz, de tévednie kellett.
„A dán nemzetiségű energiabiztos összehívott minket, Horvátországot, Szlovákiát és minket azért, hogy beszéljünk az olajellátás biztonságáról, de aztán kiderült, hogy nem az olajellátás biztonságáról akarnak beszélni, hanem ultimátumot akarnak adni Magyarországnak” – mondta, hozzátéve, az a szándékuk, hogy kitiltsák az olcsó orosz olajat Európából.
„És természetesen mikor? Április 15-én készülnek egy javaslat megtételére, három nappal a parlamenti választásunk után. Nem mernek korábban előállni ezzel a javaslattal” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután leszögezte, hogy Magyarország nem hajlandó egy kőolajvezetéktől függeni, nem hajlandó feladni az eddigi két vezeték egyikét, ugyanis azzal Magyarország kiszolgáltatott helyzetbe kerülne.
„Sajnos értelmes párbeszédre nem volt hajlandó az energiaügyi biztos, és gyakorlatilag a találkozó az elköszönés nélkül véget ért azzal, hogy egyszer csak a dán biztos és a horvát miniszter is felállt és elhagyták a termet (…) Jól látható, hogy Brüsszelre nem számíthatunk, Brüsszel az ukránok oldalán áll, és Brüsszel ideológiai okokból az olcsó orosz olajat el akarja venni tőlünk, de nem fogjuk hagyni” – húzta alá Szijjártó Péter.
Nyitókép: MTI
