„A mögöttünk hagyott bő 15 évnek a nemzetpolitikája, azaz a több mint 1,1 millió új magyar állampolgár, valamint az, hogy sok területen – a határ egyik és másik oldalán – egységes gazdasági térségek jöttek létre, továbbá az, hogy teljesen természetes, hogy magyar ügyek vannak, és ezekbe mindenkinek beleszólása van, olyan előrelépések, amelyek sokat segítenek minden magyarnak. Jó lenne, ha nem kellene visszalépni ebből.” – hangzott el Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Szónak, a Pannon RTV-nek és a Hét Napnak adott interjújában. Szó volt arról is, hogy miért kellene konszenzust kialakítani a biztonság, illetve a háború és béke szempontjából, továbbá a vajdasági magyarság gazdaságfejlesztési elképzeléseinek a folytatásáról, valamint a Budapest–Belgrád gyorsvasút jelentőségéről. A nemzeti ünnep alkalmából tett szabadkai látogatása során adott interjúban Gulyás Gergely elmondta: „Ha belegondolunk abba, hogy egy határon túli magyart milyen mértékben érint az, hogy Budapesten milyen kormány van, milyen a nemzet- és a gazdaságpolitika, milyen a viszony egy szomszédos országgal, akkor nem kérdéses, hogy a magyar választások eredménye közvetlen hatással van a határon túli magyarok életére is.”
Mi az április 12-i országgyűlési választások tétje, különös tekintettel a külhoni magyarok jövőjére?
– A legfőbb tét talán az, hogy az Alkotmányban is rögzített mondat, hogy a magyar nemzet egységes, továbbra is megjelenik-e a magyar kormány politikájának szintjén, vagy pedig újra egy olyan korszak veszi kezdetét, amikor állandóak a viták, és amikor a határon inneni és túli magyarok közötti különbségtétellel visszatérünk oda, ahol a korábbi baloldali kormányzás alatt voltunk. Ezért is meggyőződésünk, hogy nemzetpolitikai szempontból is óriási jelentősége van annak, hogy milyen eredmény születik a választásokon. Szerintünk a mögöttünk hagyott bő 15 évnek a nemzetpolitikája, azaz a több mint 1,1 millió új magyar állampolgár, valamint az, hogy sok területen a határ egyik és másik oldalán egységes gazdasági térségek jöttek létre, továbbá az, hogy teljesen természetes, hogy magyar ügyek vannak, és ezekbe mindenkinek beleszólása van, olyan előrelépések, amelyek sokat segítenek minden magyarnak. Azoknak is, akik az anyaországban élnek, és azoknak is, akik határon túl. Jó lenne, ha nem kellene visszalépni ebből.
Magyarországon időről időre hangosabbá válik a vita, hogy milyen szerepe legyen a határon túli magyaroknak az anyaország politikai döntéseiben. Hogyan értékeli a külhoni magyarok választási részvételét?
– Ez jól mutatja azt, hogy habár a magyar belpolitikában látszólag konszenzus közeli állapot alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a határon túli magyarok mégiscsak önhibájukon kívül kerültek a határ másik oldalára, mégsem egységes az álláspont ezzel kapcsolatban. Ráadásul ha az Európai Unióra mindig hivatkozó baloldal e tekintetben is uniós példát keresne, akkor azt látná, hogy az EU tagállamainak többségében az állampolgársággal együtt jár a választójog. Annak idején, amikor 2012-ben az Országgyűlés megalkotta a választójogi törvényt, egy kifejezetten visszafogott megoldást alkalmazott, hiszen a határon túli magyarok listára szavazhatnak, egyéni képviselőjelöltre nem. Szerintem ebben a formában ez a választójog bevált, a határon túli magyarok élnek vele. Fontos, hogy a határon túli magyarság is elmondhassa a véleményét a magyar ügyekben. Ha belegondolunk abba, hogy egy határon túli magyart milyen mértékben érint az, hogy Budapesten milyen kormány van, milyen a nemzet- és a gazdaságpolitika, milyen a viszony egy szomszédos országgal – adott esetben Magyarország és Szerbia között –, akkor nem kérdéses, hogy a magyar választások eredménye közvetlen hatással van a határon túli magyarok életére is.
Fotó: Molnár Edvárd
Zűrzavaros, kihívásokkal teli időket élünk. A legtöbben stabilitásra, vagy ami jelenleg még ennél is fontosabb, biztonságra vágynak. Miként tudja ezekben a nehéz időkben az elszakított területek magyarsága támogatni a magyar nemzetet és az anyaországot?
– Magyarország, de szerintem a magyarság is a racionalitást képviseli az európai vitákban. Ez szinte minden területre igaz. Így van ez a háború és béke kérdésében is, de abban is, hogy Európának mit kell tennie a jövőben az európai versenyképesség megőrzése érdekében. Szerintem ha megkérdezünk itt, Szabadkán, és a határ túloldalán valakit arról, hogy mit gondol háború és béke kérdésében, akkor a nagy többség úgy fogja gondolni, hogy a magyar kormány helyesen teszi, hogy a mielőbbi béke pártján áll. Hozzátenném, hogy a szerb kormány és a szerb elnök azon kevesek közé tartozik, akikkel nincs vita abban, hogy ez lenne Európa érdeke. Az kifejezetten fontos, hogy az a szerb–magyar szövetség, ami az elmúlt évtizedben kialakult, lehetőséget ad arra, hogy amikor kifejezünk egy közép-európai álláspontot, akkor azt többen támogatják. A háború ügyében nagyon fontos, hogy van Európának egy olyan része, amelyik nem gondolja azt, hogy ez Európa háborúja, nem gondolja azt, hogy nekünk ebbe a háborúba katonákat vagy fegyvereket kell küldenünk, viszont azt gondolja, hogy mindenkinek – a háborúzó feleknek is – az az érdeke, hogy a lehető leghamarabb béke legyen.
Az elmúlt években sok szó esett arról, hogy a magyar nemzetpolitika történelmi léptékben is új korszakot nyitott a külhoni magyar közösségek életében, illetve az anyaországgal való kapcsolatukban. Ön szerint mennyire sikerült eljutni addig a pontig, ahol a többség megérti, hogy a nemzetpolitika nem elsősorban és nem kizárólag támogatáspolitika, hanem a magyar nemzet országhatároktól független egységének a megteremtéséről szól?
– Szerintem jól állunk ebben a tekintetben. Még azt is merem mondani, hogy eljutottunk oda, ahová csak vágytunk eljutni. Ezt jól mutatja egyébként az is, hogy ha megnézzük nemzeti ünnepeinket, akkor azt látjuk, hogy az ember úgy tud eljönni mondjuk Szabadkára és ünnepelni, mintha otthon lenne. De általánosságban is jellemzővé vált a mögöttünk levő 15 évben, hogy Magyarország ügyei valóban minden magyart érintenek, és minden magyar úgy tekint Magyarország ügyeire, mint saját személyes ügyeire. Ez azért is van így, mert az anyaország lehetővé tette – ebben az állampolgárság kulcsfontosságú volt –, hogy minden magyar minden helyzetben számíthasson az anyaországra. Trianon után 90 évvel sikerült újra megteremteni a közjogi kötelék lehetőségét az anyaországban. De lehet akár egy munkavállalás, egy gazdasági program keretében való támogatás, vagy lehetnek olyan nagy gazdasági programok, amelyeknek az anyaországban és az elsodort területeken is vannak közösen megvalósuló részelemei. Szerintem nagyon jól állunk ezen a területen, a folytatásra érdemes összpontosítani.
A vajdasági magyar közösség helyzete több szempontból is különleges: egyszerre él egy folyamatosan erősödő magyar–szerb államközi kapcsolat teremtette rendszerben, térben, ugyanakkor továbbra is komoly demográfiai kihívásokkal néz szembe. Amennyiben a nemzeti kormány folytathatná munkáját, milyen konkrét intézkedésekkel segítené a vajdasági magyar közösség hosszú távú megmaradását szülőföldjén?
– Vannak olyan távlati céljaink, amelyeket jó lenne egyszer megvalósítani. Ez az, hogy ha egy magyar gyerek születik, akkor ő ugyanolyan érték és ugyanolyan fontos. Nagyon sok programot sikerült kiterjeszteni a határon túlra, ám sok minden még várat magára. Ez lenne szerintem az a pont, ahová el kellene jutni. Az biztos, hogy a határon túli magyar közösségek magmaradása a következő évtizedeknek egy fontos feladata. Ahhoz, hogy egy közösség megmaradhasson, egészséges korfára van szükség. Délvidéken és Székelyföldön van a legjobb esély arra, hogy egy ilyen egészséges korfa minden pillanatnyi nehézséggel szemben legyen, és a hosszú távú megmaradás biztosabb legyen.
Megindult a teherforgalom a Budapest–Belgrád vasútvonalon, a bejelentések értelmében március végén a személyforgalom is beindul. Mit jelent ez a két ország kapcsolatának szempontjából, valamint a régió számára?
– Van ennek egy szimbolikus üzenete, de komoly gyakorlati jelentősége is. Hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország és Szerbia a teherszállításban komoly csomópont és meghatározó útvonal legyen, így mindkét országnak jelentős anyagi bevételt hoz majd. A személyszállítással pedig lehetővé tesszük, hogy 3 óra, vagy ennél rövidebb idő alatt is el lehessen jutni Belgrádba. Az szintén biztos, hogy a két ország és két főváros, valamint a két nemzet közötti kapcsolatot is erősíteni fogja. Nagyon örülünk, hogy belevágtunk ebbe. Semmi akadálya annak, hogy néhány héten belül elinduljon a személyforgalom.
Elkészült a Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája (2026–2033). Mi az álláspont a második gazdaságfejlesztési stratégia megvalósításának támogatását illetően?
– A Vajdasági Magyar Szövetség és a magyar kormány is úgy látja, hogy az első gazdaságfejlesztési program mentén indított együttműködés sikeres volt. A jó gyakorlatot érdemes folytatni. Ezt is folytatni szükséges. Tudjuk azt, hogy Pásztor Bálint elnök úr már kész programmal rendelkezik, és ha túl leszünk a választásokon, és ha a Jóisten és a választópolgárok is úgy akarják, akkor állunk rendelkezésre.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
