Ha az euróövezet pénzügyminiszterei május 22-ei találkozójukon rábólintanak a hitelezők és Athén legújabb megállapodására, a görög kormány hozzájuthat a számára létfontosságú legújabb hitelrészlethez. A pénz abból a nemzetközi mentőcsomagból érkezne, amelyet 2015-ben hagytak jóvá Görögország számára, átfogó reformokért cserében.
Athén eddig már kétszer kapott a 86 milliárd eurós hitelkeretből, mindig meghatározott feltételekkel. Ezúttal is így lesz: a hitelrészletért újabb megszorításokkal kell fizetnie. Az intézkedések hivatalos célja a gazdaság stabilizálása és a növekedés beindítása.
A kormány ezért a kiadásokat kénytelen lesz csökkenteni (3,6 milliárd euróval), a bevételeket pedig növelni (új adók bevezetésével). A lépésekkel a bruttó hazai össztermék (GDP) két százalékával egyenértékű megtakarítást szeretne elérni.
Az intézkedések részeként még 18 százalékkal csökkenti a nyugdíjakat (2019. január 19-től), az adómentes termékek és szolgáltatások körét pedig tovább szűkíti. Ezenkívül folytatja a privatizációt az energiaszektorban, és a munkaerőpiac további átalakítását.
A hitelezőkkel kötött legújabb megállapodást azonban a görög parlamentnek is jóvá kell hagynia. Lehetőleg minél előbb, hiszen Athénnak júliusban 7,5 milliárd euró tartozást kell törlesztenie.
Görögország 2010 óta szorul külső pénzügyi segítségre, ami nélkül képtelen működni. A hitelezők eddig összesen három mentőcsomagot hagytak jóvá számára. Az első kettőbe az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 240 milliárd eurót tett, de az már rég elfogyott. A jelenlegi (vagyis a harmadik mentőhitel) keretösszege 86 milliárd euró; ebből eddig 31,7 milliárd eurót utaltak át Athénnak a hitelezők.
A görög államadósság jelenleg 314 milliárd euró, jóllehet a magánbefektetők 2012-ben már csaknem százmilliárd euró tartozást elengedtek. Az ország adóssága a GDP 179 százaléka, amely az euróövezeti átlag duplájának felel meg. A GDP-arányos görög államadósság továbbra is a legmagasabb az EU-ban, bár a sorban második Olaszország (132,6 százalék) és Portugália (130,4 százalék) sincs nagyon lemaradva mögötte.
Az Athénnak jóváhagyott első két hitelcsomag finanszírozásában az EU és az IMF vett részt. A harmadikba azonban a Nemzetközi Valutaalap már nem adott pénzt, mert fenntarthatatlannak ítéli a görög adósság törlesztését. Emiatt inkább enyhítését, részleges átütemezését szorgalmazza.
Athén fő hitelezőjeként Németország azonban elutasítja az adósság elengedését, miként az eurózóna többi tagállama is. (Az ilyesmit az uniós szabályok egyébként sem teszik lehetővé.). A hitel futamidejének meghosszabbításába vagy a kamatok csökkentésébe azonban beleegyeznének.
Abban szintén egyetértenek, hogy nagyon hasznos lenne, ha az IMF beszállna a jelenlegi görög mentőprogramba is.
Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: ha ezúttal sem történik más, csak a következő hitelrészlet visszafizetése, attól az ország súlyos helyzete továbbra sem oldódik meg. Pedig nem ártana némi előrelépés, hiszen a gazdaság már legalább a negyedével csökkent 2011-től. A munkanélküliség átlaga évek óta kétszámjegyű, folyamatosan 20 százalék feletti. (Az év elején 23 százalékkal a legmagasabb volt az EU-ban.). A szegénység is riasztó mértékű, a külső adósság pedig majdnem a GDP két és félszerese.
