„De szellemét a tűz nem égeté meg…”

Megemlékezések Zentán a forradalom és szabadságharc évfordulójáról

ger , Hhzs

2017. március 14., 12:00

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc zentai és környékbeli áldozataira emlékeztek vasárnap Zentán a Felsővárosi temetőben. A megemlékezésen a Cor Jesu kamarakórus Miklós Réka vezetésével elénekelte a Himnuszt, majd Pataki Tibor, a Zentai Gimnázium történelemtanára emlékező beszédében elmondta, hogy a márciusi fiatalok az emberiség örök érvényű követeléseit fogalmazták meg: békét, szabadságot és egyetértést hirdettek, és ezért készek voltak vérüket adni. A népek tavaszán a magyarság elindult a szabadság útján.

Az MNT nevében Jerasz Anikó és Perpauer Attila koszorúzott (Gergely József felvétele)

Az MNT nevében Jerasz Anikó és Perpauer Attila koszorúzott (Gergely József felvétele)

A szabadságharcosok Pákozdtól Aradig harcoltak a túlerővel szemben az ország, a nemzet szabadságáért, több nagyhatalom hadserege kellett hozzá, hogy leverjék a forradalmat. Március 15-e méltóságot és szabadságot hozott, az országnak függetlenséget, a népnek felelős kormányt, sajtószabadságot. Dicsőség és fájdalom, siker és kudarc kísérték végig múltunkat, de mindig felegyenesedtünk. A forradalmi eszmék túlélték a vérzivataros századokat. A forradalom napjaiban kialakult összefogás, a megszületett nemzeti egység ma is minden március közepén emlékeztet bennünket, hogy egy nemzet megmaradása, felemelkedése csak összefogással, közös akarattal válhat valóra.

Az emlékhelynél Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében dr. Rusz Radován konzul helyezte el a kegyelet koszorúját, majd az MNT, a zentai önkormányzat, a VMSZ helyi szervezete, a VMDP, a Magyar Mozgalom, a Magyar Polgári Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet képviselői koszorúztak.

A megemlékezés után a Művelődési Ház színháztermében „De szellemét a tűz nem égeté meg…” címmel tartottak ünnepi műsort, amelyen Ceglédi Rudolf polgármester mondott beszédet:

– A népek tavaszán egész Európán végigsöpört a forradalom. Magyarországon is olyan államot szerettek volna, amelyben nincsenek előjogok, ahol minden polgárnak joga van dönteni a sorsa felől, és amelyben a nemzetek tagjai felelősek egymásért. Ezt jelentette a 12 pontba foglalt egyenlőség, szabadság, testvériség. E jelszavak lelkesítették a forradalmárokat 169 évvel ezelőtt, olyannyira, hogy még a túlerőben lévők előtt sem hátráltak meg. Olyan hősök ők, akik, bár nem nyerték meg a harcot, mégis győztesek. Kivívták a nemzet tiszteletét, és beírták nevüket a magyar történelembe. Ahogy a márciusi ifjaknak forradalmat kellett csinálniuk, úgy nekünk is meg kell látnunk, mikor van szüksége ránk a közösségünknek. Most is, akárcsak 1848-ban, fontos, hogy jobbító szándékkal összefogjunk. Mert csak így tudunk hőseinkre méltóképpen emlékezni.

A műsorban közreműködtek a Cor Jesu kamarakórus, a zentai Ispiláng gyermek-néptánccsoport, Krnács Erika előadóművész és Zsoldos Ervin verséneklő. Fellépett továbbá a Hódmezővásárhelyről, Zenta testvérvárosából érkezett Kankalin néptáncegyüttes.

A megemlékezés résztvevői a városháza oszlopcsarnokában (Horváth Zsolt felvétele)

A megemlékezés résztvevői a városháza oszlopcsarnokában (Horváth Zsolt felvétele)

Tegnap délben a városháza oszlopcsarnokában gróf Batthyány Lajosra emlékeztek. Az első felelős magyar kormány miniszterelnökének életét és politikai pályafutását Szabó Lívia történelemtanár ismertette. Mártírhalálának az emlékét mindenkor kegyelettel ápolta a nemzet, a halálra elszánt „magyar Szókratész” azonban kissé leárnyékolt óriása a magyar történelemnek. 1848. március 15-én tagja volt annak a küldöttségnek, amely a felirati javaslatot Bécsbe vitte, s két napra rá V. Ferdinánd kinevezte miniszterelnökké. A monarchikus érzelmű Batthyány mindvégig megkísérelt a legalitás talaján maradni, ám vészhelyzet esetén a nemzeti érdekeket a gyakorlatban ő is előrébb sorolta, s hazája érdekében több olyan lépést is megtett, amely átlépte a politikai lojalitás akkoriban megengedett határait. Határozott fellépésével teljesen magára haragította a császári udvart, s a jelenlegi kutatások szerint ez volt a későbbi halálos ítéletének a valódi oka – mondta a történelem-tanárnő.

A megemlékezés folytatásában a Zentai Gimnázium diákjai alkalmi műsorral tisztelegtek az 1849. október 6-án mártírhalált halt miniszterelnök előtt, majd Batthyány gróf emléktáblájára elhelyezték a kegyelet virágait.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége