60 éves az újvidéki Forum Könyvkiadó

A könyvkiadás megtartó ereje

Egy jubileum margójára

Csáky S. Piroska

2017. február 20., 13:18 >> 2017. február 20., 14:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Miroslav Krleža, Sinkó Ervin és Steinitz Tibor 1963 márciusában a Kiadóban

Miroslav Krleža, Sinkó Ervin és Steinitz Tibor 1963 márciusában a Kiadóban

Ha megvizsgáljuk a kultúra és a társadalom viszonyát, megállapíthatjuk, hogy a kultúra minőségére és fejlődésére több tényező van hatással. Beszélhetünk a kultúráról a mindennapi életben, az életmódunkban, szabadidő-tevékenységünkben betöltött szerepéről, akár a tömegkommunikációra gondolunk, akár sport- vagy rekreációs tevékenységre – mind a kultúránk részét képezi. A kultúra megvalósításban nagyrészt intézményrendszerünktől függ: az iskoláktól, könyvkiadástól, a színházak, mozik, kultúregyesületek tevékenységétől.

Érdemes ismerni még néhány tényezőt. Mikor kultúráról beszélünk, tudni kell, hogy létezik egyetemes és nemzeti kultúra, közösségi és egyéni kultúra. Fontos ismerni kulturális örökségünket, az utóbbi években ezért lendültek fel a hagyományőrzés különböző formái. A hagyományőrzés mellett szükség van értékteremtésre, értékmentésre. Ez általában az értelmiség feladata. Nagy feladat hárul a könyvkiadókra is, hogy publikációk megjelentetésével a történelmi tudatot is formálják, lehetőséget adjanak az új irodalmi gondolkodás megjelenítésére. A média jelentőségéről, kultúranépszerűsítő feladatáról sem szabad megfeledkezni.

Ezúttal a könyvkiadók szerepéről, közösségmegtartó erejéről szólnék egy jubileum kapcsán. 1957. február 8-án alakult meg a Forum Könyvkiadó Újvidéken. Most tehát egy kerek évfordulót ünnepelünk. Évek óta figyelemmel kísérem és dokumentálom a kiadó tevékenységét, ezért szeretném bemutatni, hogyan sikerült megvalósítani a céljait eddig megjelent kiadványainak tükrében. Természetesen csak általában. Nem térünk ki minden alkotásra, összefoglaló képet szeretnénk nyújtani 60 évi munkájáról. A történelemben ez nem nagy idő, egy kisebbségi kultúrában azért mégis jelentős időtartam. Maga a név – FORUM – szimbolikus elnevezés: az intézmény a kultúra központja, fóruma kell hogy legyen. A Forum Nyomda megjelölést már előbb is megtalálhatjuk a Progres kiadványain, de kiadóként csak 1957-től találkozunk vele egyetlenegy kiadványon, hogy a következő évben, 1958-ban már 15 különböző tartalmú könyvön olvashassuk a Forum Könyvkiadó elnevezést. Volt ezek között meséskönyv, verseskötet, politikai kiadvány, oktató jellegű mű, tankönyvek, mezőgazdasági kézikönyv és Milan Konjović reprezentatív reprodukciós kötete, amely az alkotó munkásságának 40. évfordulójára látott napvilágot – mintegy tükrözve a kiadó feladatát. Azt, hogy szervezetten irányítsa a vajdasági magyar könyvkiadást. (Ezzel a több színnyomású kiadvánnyal díjat is kapott a Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron).

A kiadó megalakulásának előzményeként megemlíthető, hogy a második világháború után Vajdaságban nem volt intézményes könyvkiadás. Készültek kiadványok Híd Kk. jelzéssel, jóllehet a Híd folyóirat valójában nem könyvkiadó volt. A Testvériség–Egység Kiadó már az volt, de nem csak magyar nyelvű műveket publikált. A tényleges intézményes könyvkiadás ebből a hiányból, ebből az igényből fakadt…

1959-től látványosan megnőtt a magyar nyelven kiadott könyvek száma, főleg a vajdasági magyar irodalom kibontakozásában és fejlődésében észlelhető ez. A már ismert szerzők mellett új írók, költők jelentek meg, mintegy új színt hozva az irodalmi életbe. Az irodalmi művek műfaji megoszlása igen változatos lett: vers, próza (novella, regény, tanulmány, napló, riport, vallomás, szatíra, szociográfia), dráma. Egyéb tárgyú kiadványai közt van az irodalom mellett: politika, tudományos ismeretterjesztő mű, művészeti jellegű munka, mezőgazdasági könyv, néhány bibliofil kiadvány és egyéb. Eleinte a tankönyvek és oktatási segédkönyvek (házi olvasmányok) kiadását is vállalta. Sőt napjainkban is olykor vállalkozik tankönyvkiadásra.

Célkitűzései közül kiemelnék néhányat: szellemi műhely akart lenni a Vajdaságban élő magyarok számára, azzal az igénnyel, hogy eleget tegyenek minden olvasói igénynek, a legkisebbektől a felnőtt olvasókig. Több ízben jelentettek meg könyveket más kiadókkal közösen, hazaiakkal és külföldiekkel (főleg magyarországiakkal – ezeket kivitelre szánták). Kezdettől fogva nagy figyelmet fordítottak a külső megformálásra, ezért jellemző a kiadványaira a formakeresés a hagyományostól a rendhagyó formákig (hosszúkás – 19x12 cm; 21x12, vagy a majdnem négyzet alakú: 16x14 cm forma stb.) Több díjat, dicsérő oklevelet nyertek szép könyveikkel a Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron és az immár 20 éve Zentán megrendezett Szép Magyar Könyv pályázaton. A Forum-könyvek fűzve, kartonkötésben, olykor selyem vagy műbőr kötésben kerültek az olvasóhoz. Az utóbbi időben az egyszerűbb, olcsóbb kivitelezés mellett kellett dönteniük: a legtöbb könyv fűzve jelenik meg, ami nem jelenti azt, hogy igénytelenebb a küllemük, csak olcsóbb a kivitelezésük. A kiadóban megalakulása óta kiváló technikai szerkesztők dolgoztak a könyveken, és művészi érzékkel formálták őket olyanokká, hogy szinte felismerhetőek voltak akár nemzetközi megmérettetésen is.

A kiadó jelentősége irodalmi, művelődéstörténeti és társadalmi, megalakulásától kezdve napjainkig. Irodalmi célkitűzése: a vajdasági magyar szerzők műveinek kiadása és a fordításirodalom ápolása. A vajdasági magyar szerzők között egyaránt kiadta az egymás mellett élő és alkotó írónemzedékek műveit, a fiatal, kezdő íróktól a már befutott klasszikus írókig. A fordítások között találunk világirodalmi alkotásokat, szerb és más népek irodalmát.

Ha a műfaji változatosságot szemléljük, megállapíthatjuk, hogy kiadványai közt nagy szerepet játszanak a szépirodalmi művek (gyermek- és felnőtt-, magyar és fordításban megjelenő művek, drámaszövegek…). 1958-ban még 3 gyermekkönyvet adtak ki, 1965-ben viszont már 23 vajdasági magyar szerző műve, 33 jugoszláv, 11 világirodalmi és 6 mű a klasszikus magyar irodalomból képezte az irodalmi könyvtermést. Ez a szám gyakran változott: emelkedett vagy csökkent. 1969-ben 35, 1970-ben pedig már 42 vajdasági magyar szerző művét juttatta el az olvasókhoz.

Kiadványtípusai között vannak monográfiák (Bori Imre irodalomtörténetei, írói kismonográfiák…), tanulmányok (egy szerzőtől vagy egy témára több szerző írt tanulmánya), sorozatok (számozott: Symposion Könyvek, Kövek, Hagyományaink, Kövek…; jelölt számozatlan sorozatok: Politikai Kiskönyvtár, Önigazgatók Iskolája, Kismonográfiák… és jelöletlen sorozatok: Regénypályázat, ET – esszé, tanulmány…), hasonmás kiadások, reprintek (Bajza József: Crnogorsko pitanje = A montenegrói kérdés, Njegoš: Gorski vijenac...)

Egy időben nagy jelentőséget tulajdonítottak a gyermekirodalom kiadásának. Több képeskönyvet, meséket és szerzői alkotásokat is kiadtak. A mesék között ott voltak az Ezeregy éjszaka meséi, Túl az Óperencián, Andersen-, Grimm-mesék…). Más népek meséi között voltak a Jugoszláv népek meséi és mások. Jelentősek a gyermekirodalmi alkotások között a szerzői művek: versek, mesék, más prózai művek. Igényesebb mesegyűjtemény volt Penavin Olga kétkötetes Jugoszláviai magyar népmesék c. könyve, amelyet a Forum a budapesti Akadémiai Kiadóval adott ki közösen (1971, 1984).

Tudományos, alapozó kiadványai: monográfiák, lexikonok, bibliográfiák (általános, személyi, kiadói) és tanulmányok mellett nyelvészeti jellegű műveket is kiadott. A nyelvtanulás célját szolgáló művek közül néhány: Juhász Géza: Lako i brzo mađarski, Szia, jó napot!..., nyelvészeti munkák: Kossa János: Így írunk mi, Magyarul magyarán, A mi nyelvünk…, Nyelvművelő Füzetek címen sorozatot indított, amelyben Ágoston Mihály, Matijevics Lajos, Penavin Olga, Láncz Irén és mások szövegei jelentek meg. Itt kell megemlíteni még Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek c. nagy sikerű könyvét. Ide sorolnánk a szótárkiadást is: 2016-ban látott napvilágot a Szerb–magyar középszótár.

Az alapozó munkák nélkülözhetetlenek a kutatómunkában. Ezért adott ki a Forum bibliográfiákat, repertóriumokat (Híd), irodalomtörténeteket, kapcsolattörténeti munkákat, szövegforrásokat [móring levelek], irodalmi (Gerold László két kiadást megért irodalmi lexikona) és életrajzi lexikont (Kalapis Zoltán tollából).

A Forum Könyvkiadó megjelentetett néprajzi tárgyú munkákat is a tárgyi és a szellemi néprajz köréből. A tanulmánykötetek mellett ide kell sorolni a népmesegyűjteményeket, a mondókákat, népi gyermekjátékokat, archaikus népi imádságokat közlő munkákat és a népdalokat tartalmazó köteteket Király Ernő gyűjtéséből és Bodor Anikó többkötetes népdalait. Ez utóbbi egyik jelentős, nagy vállalkozása a kiadónak.

A valamikori Jugoszlávia népeinek és nemzetiségeinek irodalmát is igyekeztek megismertetni a magyar olvasókkal. Szinte egyidejűleg jelent meg Ivo Andrić, valamint Miroslav Krleža műveinek többkötetes, igényes selyemkötésű gyűjteményes kiadása a hatvanas évek elején. Mindkét szerző művei írójuk születésének 70. jubileumára készültek. Mellettük más jugoszláv írók fordításban megjelent műveit is kiadták (Miloš Crnjanski, Antonije Isaković, Mihailo Lalić, Aleksandar Vučo, Miroslav Antić, Oskar Davičo és mások. Vagy néhány név az újabban kiadott fordítások közül: Vida Ognjenović, Maja Solar, Laslo Blašković stb.)

A fordítások között világirodalmi alkotások is találhatók, csakúgy, mint a nemzetiségi irodalom képviselői (Florika Štefan, Mihail Avramescu, Vit’azoslav Hronec, Radu Flora…). Érdekes – talán egyedülálló vállalkozás volt – a kétnyelvű kötetek kiadása: Ady Endre (Krv i zlato), József Attila (Noć predgrađa), Radnóti Miklós (Strmom stazom) a magyar irodalom klasszikusai közül, valamint a vajdasági irodalom képviselői: Fehér Ferenc (Miroslav Antićtyal egymás verseit fordították. A kötet Színek és szavak címen 1960-ban látott napvilágot), később Pap József versei. Kísérlet volt arra is, hogy a magyar irodalom néhány művével megismertessék a szerb olvasókat. Ezért fordították le Goda Gábor: Planétás emberét, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond és mások egy-egy művét.

Kiemelt jelentőségű a képzőművészeti albumok megjelentetése a kiadó történetében. Vannak köztük monografikus művek (Milan Konjović, Hangya András, Bíró Miklós, Nagyapáti Kukac Péter, Ács József, Oláh Sándor, Pechán József, Juhász Árpád, Telcs Ede…), albumok, mappák (Pénovác Endre, Maurits Ferenc…) és kiállítási katalógusok (B. Szabó György, Moják Aranka, Csernik Attila…)

A hely- és művelődéstörténeti kiadványok között is vannak újszerű vállalkozások. Majtényi Mihály: A magunk nyomában írói arcképeket tár elénk a vajdasági magyar irodalom kialakulásának kezdeti korszakából, Baranyai Júlia: Vízbe vesző nyomokon címmel viszont a drávaközi magyarság kultúrtörténetébe ad bepillantást. Kalapis Zoltán több kötetben megjelent művelődéstörténeti munkái is jelentősek (Vándorok és letelepülők, Az Alvidék évszázadai, Negyvennyolcnak nagy idejében…). Mindenképpen jelentős a Kövek sorozat elindítása (Dombó, A bélakúti/péterváradi ciszterci monostor…) Jelentősek még Penavin Olga munkái, amelyek szlavóniai kutatásainak eredményeit adják közre (Kórógyi szótár I-II., Szlavóniai hétköznapok…)

A teljesség igénye nélkül soroltuk fel a Forum Könyvkiadó 60 év alatt megjelentetett kiadványainak a főbb jellemzőit. Megalakulása óta igyekszik kielégíteni a különböző korosztályok igényét, erről tanúskodik a kiadványok műfaji változatossága. Régebben talán könnyebb volt a tevékenysége, mert volt igény hiánypótló feladatára. Ma már eléggé elfásultak az emberek, nagy a pénztelenség, kevés a könyvvásárló. A kiadó újításként nemcsak papírformában adja ki a könyveket, hanem e:könyvekként is. Az elektronikus forma mellett továbbra is nagy figyelmet szentel a könyvek esztétikai megformálásának. (Erről tanúskodik a számos díj, amit a belgrádi könyvvásáron kapott és a Zentán megrendezett Szép Magyar Könyvek kategóriájában. Ez utóbbi díjak között vannak gyermekirodalmi kiadványok, tudományos könyvek és szépirodalmi művek egyaránt.)

Az évente kiadott könyvek száma változó – kéziratban nincs hiány, főként az anyagi lehetőségek befolyásolják. Pontos statisztikai adatok helyett csupán azt jegyezzük meg, hogy míg 1957-ben egyetlen tankönyvet jelentetett meg, azóta évente átlag 25–30 a megjelent könyvek száma. A hatvanas években volt, hogy 60 könyv is az olvasóhoz került. A társadalmi és politikai változások nyomot hagytak a kiadó munkáján is. Ezért vannak a hullámhegyek és -völgyek a kiadó tevékenységében.

Ezúttal nem elemezzük a példányszámok kérdését, mivel ez nagyon összetett dolog. A könyvek – különösen a kisebbségi nyelven megjelentetett könyvek előállítása költséges, mivel aránylag kevesebb az olvasójuk, mint az államalkotó népé, vagyis nem lehet őket eladni az előállítási árban. Ezért szükséges, hogy a kisebbségi kiadókat támogassa anyagilag az állam. A példányszám helyes tervezése nagyon nehéz feladat, még a tankönyvek esetében is, hiszen változhat a tanterv, változhatnak az ajánlott olvasmányok… A bibliográfiában fel van tüntetve ez az adat is, de nincs szándékom elemezni e helyen.

A Forum Könyvkiadó kiadványai az elmúlt 60 év alatt hagyományőrző funkciót is betöltöttek. Ezt a hagyományőrzést még 1961-ben kezdték meg Munk Artúr posztumusz regényének (a Bácskai lakodalomnak) a kiadásával (új kiadása 2016-ban), és folytatták Szenteleky Kornél, Milkó Izidor és mások könyveivel. 1973-ban indult a Hagyományaink sorozat, amely elsősorban szépirodalmi jellegű szöveghagyományt tesz közzé terjedelmes utószó és jegyzetek kíséretében. Később is folytatódik a hagyomány a kiadó életében. 2016-ban jelent meg Herceg János Szikkadó földeken c. regénye.

A Kiadó közösségmegtartó ereje kifejezésre jut sokrétű kiadványain keresztül. Ugyancsak ezt a feladatot teljesíti a könyveit népszerűsítő könyvbemutatókon, ahol a szerzők találkoznak az olvasókkal – potenciális olvasóikkal –, ami egyúttal kapcsolattartás is a közösségünkben élő, egyre fogyatkozó magyarsággal. Nagyon fontos, hogy könyvbuszukkal eljutnak a legtávolabb eső szórványmagyarság közé is.

Felmerül a kérdés: vannak-e olvasók, van-e még igény a könyvre? Emlékeztetek Kosztolányi Dezső gondolatára: „Ahhoz, hogy a könyv befejezett legyen, te kellesz, olvasó!” A könyvnek közösségmegtartó ereje van. A közösségi tudat formálója, ezért kell minőségi könyvet adni az olvasó kezébe, nemcsak küllemében szépet, hanem tartalmában is megfelelőt. Nem könnyű dolog, mivel élménytársadalomban élünk. A kultúra, az olvasás az élménypiac része. Nehéz a könyvnek felvenni a küzdelmet, hogy megmaradjon az olcsó, felszínes, mondhatnánk, szirupos külföldi tévésorozatokkal. Nem hiszem, hogy a ma embere csak ezt igényli. Az igaz, hogy az ember keresi a katarzist, ezért szeretik a szappanoperákat. Ki kell mozdítani az embereket ebből az igénytelenségből. Részben erre szolgálnak a nagy könyves rendezvények, mint amilyen a budapesti Könyvhét, a belgrádi könyvvásár, az újvidéki Könyvszalon. De ezt a célt szolgálják a könyvbemutatók az iskolákban, művelődési intézetekben, az író–olvasó találkozók kisebb-nagyobb falvakban, városokban. Hatékony az olvasókkal való találkozás, élmény az íróknak és az olvasóknak is.

Sajnos Vajdaságban kevés a könyvesbolt, és nehézkesen lehet eljuttatni a könyveket az olvasóhoz, akkor is, ha sikeres az igénykeltés. A számítógép jóvoltából megrendelhetők e:mailban a kiadó honlapjáról, vagy telefonon, megvásárolhatók a könyvbemutatókon, és a könyvbusz is járja a vidéket. Mindez természetesen kevés. Ezt pótolják a letölthető e:könyvek.

Végezetül ismét kiemeljük, hogy a könyv, az olvasás a kultúra része. A könyvkiadók feladata, hogy minőségi kiadványokkal elégítsék ki az olvasók igényét. Nemcsak az egyénekét, a közösségét is.

Teszi ezt az újvidéki Forum Könyvkiadó kisebb-nagyobb sikerrel immár 60 éve. Kiadványainak összegezése, leírása és kimutatása tudományos igénnyel készül a nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás alapján, és külön kötetben fog megjelenni a jubileumi évben.

( Az újvidéki Forum Könyvkiadó jubileumi ünnepségén elhangzott előadás szerkesztett változata)


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége