2021. június 15., kedd

Kézdivásárhelyen nem nevezhetnek el utcát Wass Albertről

Büntetőeljárás indítását kérte Kovászna megye prefektusa azon kézdivásárhelyi városházi hivatalnokok és városi képviselők ellen, akik 2015 novemberében jóváhagyták, illetve megszavazták, hogy a székelyföldi város egyik utcáját Wass Albert íróról nevezzék el.

A vitatott önkormányzati határozatot 2016 februárjában a prefektus keresete alapján visszavonta az önkormányzat, és akkor a rendőrség javaslatára az ügyészség le is zárta az ügyet. Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa azonban megfellebbezte az ügyészségi határozatot, és újabb kivizsgálást kért. Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere a Krónika című napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az okafogyottá vált ügy újbóli felmelegítése feszültségkeltésre szolgál.

Ménessy Kinga, a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal kommunikációs osztályának a munkatársa az MTI-nek elmondta: a prefektus fellebbezését a helyi bíróság tárgyalja február 16-án.

Kézdivásárhely önkormányzata 2015 novemberében egyhangúlag megszavazta, hogy egy addig névtelen utcát Wass Albert íróról és költőről nevezzenek el. A névadást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete javasolta. Az ügyben a prefektus, valamint egy, a székelyföldi románok érdekeiért gyakran megnyilatkozó blogger és szervezet is feljelentést tett.

A névadást kifogásoló szervezet azzal érvelt, hogy Wass Albert bizonyítottan háborús bűnös volt. A HVIM azonban átadott az önkormányzatnak egy – a főügyészségnek tulajdonított, de később hamisnak bizonyult – dokumentumot, amely arról tanúskodik, hogy Wass Albertet sem emberiesség-, sem békeellenes bűncselekményekért, sem háborús bűnökért nem ítélték el. Az utcanévadás, majd a név visszavonásának a folyamata párhuzamosan zajlott a HVIM két kézdivásárhelyi vezetője, Beke István és Szőcs Zoltán ellen felhozott terroristavád kivizsgálásával.

Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt távollétében – egy vitatott ítéletben – halálra ítélte egy kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó, 2002-ben elfogadott romániai jogszabály értelmében három erdélyi településen eltávolították talapzatáról az író köztéri szobrát.