Kézdivásárhelyen nem nevezhetnek el utcát Wass Albertről

MTI

2017. február 14., 20:19 >> 2017. február 14., 22:03

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Büntetőeljárás indítását kérte Kovászna megye prefektusa azon kézdivásárhelyi városházi hivatalnokok és városi képviselők ellen, akik 2015 novemberében jóváhagyták, illetve megszavazták, hogy a székelyföldi város egyik utcáját Wass Albert íróról nevezzék el.

A vitatott önkormányzati határozatot 2016 februárjában a prefektus keresete alapján visszavonta az önkormányzat, és akkor a rendőrség javaslatára az ügyészség le is zárta az ügyet. Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa azonban megfellebbezte az ügyészségi határozatot, és újabb kivizsgálást kért. Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere a Krónika című napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az okafogyottá vált ügy újbóli felmelegítése feszültségkeltésre szolgál.

Ménessy Kinga, a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal kommunikációs osztályának a munkatársa az MTI-nek elmondta: a prefektus fellebbezését a helyi bíróság tárgyalja február 16-án.

Kézdivásárhely önkormányzata 2015 novemberében egyhangúlag megszavazta, hogy egy addig névtelen utcát Wass Albert íróról és költőről nevezzenek el. A névadást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete javasolta. Az ügyben a prefektus, valamint egy, a székelyföldi románok érdekeiért gyakran megnyilatkozó blogger és szervezet is feljelentést tett.

A névadást kifogásoló szervezet azzal érvelt, hogy Wass Albert bizonyítottan háborús bűnös volt. A HVIM azonban átadott az önkormányzatnak egy – a főügyészségnek tulajdonított, de később hamisnak bizonyult – dokumentumot, amely arról tanúskodik, hogy Wass Albertet sem emberiesség-, sem békeellenes bűncselekményekért, sem háborús bűnökért nem ítélték el. Az utcanévadás, majd a név visszavonásának a folyamata párhuzamosan zajlott a HVIM két kézdivásárhelyi vezetője, Beke István és Szőcs Zoltán ellen felhozott terroristavád kivizsgálásával.

Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt távollétében – egy vitatott ítéletben – halálra ítélte egy kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó, 2002-ben elfogadott romániai jogszabály értelmében három erdélyi településen eltávolították talapzatáról az író köztéri szobrát.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége